;

Bulgária;előrehozott választás;

- Boriszov újra nyert, de most sem eléggé

Nem hozott meglepetést az április 2-án megrendezett bulgáriai választás, a balkáni ország gyakorlatilag készülhet a következő megmérettetésre. 

A két év alatt ötödik előrehozott voksolást, az előrejelzéseknek megfelelően Bojko Boriszov volt miniszterelnök jobbközép koalíciója nyerte, de a kialakult erőviszonyok alapján stabil kormányt ezúttal sem tud alakítani a korábban korrupció miatt megbukott konzervatív politikus.

A nem végleges, 96 százalékos feldolgozottság melletti részeredmények szerint Boriszov pártja, a Polgárok az Európai Bulgáriáért (GERB) vezette koalíció a szavazatok 26,51 százalékát kapta, mintegy másfél százalékkal előzve meg az ugyancsak ex-kormányfő, Kirill Petkov nevével fémjelzett liberális Folytassuk a változást - Demokratikus Bulgária választási koalíciót, amely 24,9 százalékot ért el.

A vasárnapi voksolás az oroszbarát erők látványos megerősödését hozta. Legnagyobb nyertese a szélsőjobb, oroszbarát Újjászületés (Vazrazsdane) lett, amely a szavazatok 14,38 százalékával a  harmadik legnagyobb párt lett, megelőzve az örök harmadik, többségében török etnikumú Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPSZ) is. A DPSZ, amely Boriszovék hagyományos szövetségese, ezúttal 12,95 százalékon végzett, a két erő együttesen sem tud többségi kormányt alakítani.

A Kornelia Ninova vezette Bolgár Szocialista Pártja (BSZP) 8,97 százalékkal a negyedik, utolsóként a populista énekes, Szlavi Trifonov televíziós műsorvezető Van ilyen Nép! (ITN) pártja 4,16 százalékot szerezve ismét jutott be a parlamentbe. Így az előrejelzéseknek megfelelően a 240 fős szófiai törvényhozás mandátumain hat párt fog osztozni. A jelenlegi ügyvivő miniszterelnök Stefan Janev Bulgária felemelkedése elnevezésű pártja és a szocialistáktól kivált A baloldal nevű formáció 3,13, illetve 2,25 százalékkal a 4 százalékos parlamenti küszöb alatt maradt.

Míg korábban a Boriszov hatalomba való visszatérését megakadályozni kívánó szándék és a korrupció ellenesség volt a koalíciót formáló erő, most úgy tűnik, az ukrajnai háborúhoz való viszonyulás lesz a rendezőerő. Mindkettő csakis tűz-víz kényszerkoalíciót tud szülni. Így került korábban egy táborba a nyugatos, demokratikus liberális Petkov és a populista tévésztár Trifonov, együttműködésük alig fél évet bírt ki. Most az ugyancsak Európa-barát Boriszovnak kellene összefognia az Ukrajna megsegítését ellenző és az EU háborús intézkedéseit bíráló hagyományos ellenfelével, a szocialistákkal és a szélsőjobb, teljes semlegességet követelő Vazrazsdanéval.

A lakosság kiábrándultságát és apátiáját jelzi, hogy bár végleges részvételi eredmények még nincsenek, a 16 órás részvétel csupán 27,27 százalék volt. Ez ugyan javulás a tavaly októberi 16 órás 25,58 százalékhoz mérten, de az akkori végleges részvételi arány is siralmas, 39,4 százalék volt.

Az iráni fejkendőviselés elleni tüntetéshullám semmiféle megfontolásra sem késztette a perzsa állam vezetését. Az iráni igazságszolgáltatás vezetője, Golamhoszein Mohszeni Edsei büntetésekkel fenyegette meg azokat a nőket, akik figyelmen kívül hagyják a kötelező hidzsáb viselését.