Súlyos vereséget szenvedett Milo Djukanovic montenegrói elnök az Unió-párti Jakuv Milatoviccsal szemben a montenegrói elnökválasztás második fordulójában. Míg előbbi csak 41,1 százalékot szerzett, utóbbi 58,9-et.
Ezzel új korszak kezdődik a balkáni ország életében, hiszen Djukanovic több mint három évtizede határozta meg a 2006-ban függetlenné vált ország mindennapjait. Podgoricában és más városokban is ünnepelték Milatovic történelminek nevezhető diadalát, de a fejlemények egy sor kérdést is felvetnek. Djukanovic veresége elsősorban arra vezethető vissza, hogy a társadalom megelégelte: a vezetése alatt a hatalom összefonódott a korrupcióval. Ugyanakkor az is tény, hogy az általa fémjelzett érában Montenegró igyekezett integrálódni a nyugati szervezetekhez. Csatlakozott a NATO-hoz és az Európai Unióba törekvő nyugat-balkáni országok éltanulója volt. Milatovic ugyan szintén az uniós integráció híve, de olyan erők is álltak mögötte, amelyek a Szerbiához, illetve Oroszországhoz fűződő kapcsolatok erősítését szeretnék és ő maga is jó viszonyt akar Belgráddal. Az ambivalens montenegrói helyzetet jól jellemzi, hogy az ünneplők éppúgy lengettek uniós, mint jugoszláv zászlókat.

Valójában Djukanovic ilyen mértékű veresége nem jelent nagy meglepetést. Már az első fordulóban alulteljesített, s bár az első helyen végzett, csak 35 százalék körüli eredményt ért el, és lehetett sejteni, hogy nincsenek különösebb tartalékai. Azt remélte, a politikáját támogató nemzeti kisebbségek szavazataival lehet esélye a győzelemre, ám ez inkább vágyálomnak tűnt.
Milatovic győzelmi beszédében kifejtette, erre az estére várnak már harminc éve.
„Montenegró búcsút vett egy elavult rendszertől”
– hangoztatta. Hozzátette, az ország búcsút intett a korrupciónak és a bűnözésnek. „Egy gazdagabb, sikeres, európai Montenegrót akarunk” – hangoztatta. Ígéretet tett arra, hogy Montenegró összes polgárának elnöke lesz. „Soha többé nem fogják megosztani, elszegényíteni az országot. Montenegró az igazságosság, a bizalom, az összetartozás állama lesz, amely Európa felé halad”. Egyúttal azt mondta, öt éven belül az EU-hoz kívánja csatlakoztatni az országot. Kifejtette továbbá, nem lesznek konfliktusok a környező országokkal. Ezzel arra utalt, hogy Djukanovic idején egyre rosszabb volt Podgorica és Belgrád viszonya.
Djukanovic azt közölte, tiszteletben tartja az eredményt.
„Szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki bízott bennem. Mindezt a 30 évet. Valamikor ezek a szavazatok elegek voltak a többségnek, most sajnos nem”
– fogalmazott.
Dritan Abazovic montenegrói miniszterelnök – aki szintén Djukanovic politikai ellenfele – gratulált Jakov Milatovicnak.

A közgazdász Milatovic fiatal, 1986-ban született. Nagy- és dédapja a partizánok oldalán harcolt a második világháborúban. Egy évig az Egyesült Államokban, az illininoisi egyetemen, majd Bécsben és Rómában tanult. Doktori fokozatot Oxfordban szerzett. Ezt követően a Deutsche Banknál dolgozott, majd 2014-ben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankhoz került elemzőként. Egy sor cikket jelentetett meg és két könyv társszerzője volt. A 2020 végétől 2022 áprilisáig gazdasági és gazdaságfejlesztési miniszter volt Zdravko Krivokapic kormányában. (Ez volt az első nem Djukanovic befolyása alatt álló kabinet.) 2022-ben megalapította az Európa Most nevű pártot. Milatovic ortodox keresztény, Djukanovic tábora ezt is pellengérre állította a kampány során.
Politikai földindulás várható Montenegróban