- Nem határidő volt, csak lehetőség, tovább csúszik a kórházi labormunkák államosítása

Kormányhatározatban rendelkezett tavaly novemberben a kabinet arról, hogy a Nemzeti Orvoslaboratóriumi Diagnosztikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság hozza létre az állami egészségügyet kiszolgáló nemzeti laborhálózatot. A határozatban az áll: a kormány „egyetért azzal, hogy a közfinanszírozott, állami fenntartású fekvőbeteg-szakellátó egészségügyi intézményekben lévő orvosi laboratóriumi, diagnosztikai tevékenységet lehetőség szerint a Társaság végezze; Felelős: a Belügyminiszter Határidő: 2023. március 1.”

Arra a kérdésünkre, hogy miért nem indult el a szolgáltatás a kormányhatározatban megjelölt határidőre, a Belügyminisztérium sajtóosztálya azt a választ adta: „Az erről szóló kormányhatározat a 2023. márciusi indulást lehetőségként említi és nem határidőként határozza meg. A folyamat jelenleg előkészítési fázisban tart, további jogalkotási, közbeszerzési és szervezési intézkedések megtételét követően kerülhet sor a rendszer fokozatos bevezetésére.”

Ez év végéig bonyolódnak le a közbeszerzési eljárások – mondta a Népszavának Takács Péter egészségügyi államtitkár, aki hozzátette: – A rendszer 2024-től egységes műszerparkkal, elektronikus labormegrendelővel és laborszoftverrel, azonos minőségbiztosítási elvek szerint fog működni. Azaz onnantól kezdve a győri kórház nem tudja azt mondani, hogy a pápai labor eredményét nem fogadja el, hiszen ugyanaz lesz, mint a győrié. Ezzel a redundáns és a beteget felesleges szúrásoknak kitevő vizsgálatok számát nagy mértékben csökkenteni tudjuk majd.

A kormányzati tervek szerint az új állami laborhálózat öt régióközponttal működne. Egyelőre az orvosi egyetemek klinikái és az egyházi kórházak laborszolgáltatásai kimaradnának az államosításból. A többiektől – kórházak, háziorvosok – viszont a nem azonnal szükséges vizsgálati mintákat egy közbeszerzéssel kiválasztott vállalkozó gyűjtheti össze és szállíthatja az állami laborokba. A minták elemzéséhez 5 évre kíván az állam olyan műszerparkot bérelni, amelyhez egységes reagenseket tudnak használni. (Jelenleg sokféle laborautomatát alkalmaznak és ezekhez többnyire más és más reagensre van szükség.)

Takács Péter államtitkár lapunknak nyilatkozva kitért arra is: főszabály szerint labor csak olyan ellátóhelyen maradhat, ahol sürgősségi aktív betegellátás működik, de ezeken a helyeken egységes gép- és műszerpark lesz. „A vérvételi lehetőség természetesen mindenhol megmarad, a kémcsőnek kell utaznia, nem a betegnek. Már azt is látjuk, hogy az egységes beszerzéssel a labor reagenseken 8-8,5 milliárd forintot takaríthatunk meg azzal, hogy nagy mennyiségben a jelenleginél jóval alacsonyabb beszerzési áron juthatunk hozzá a reagensekhez.” – fogalmazott.

Mint arról korábban beszámoltunk: még Kásler Miklós egykori humánminiszter kapta feladatául, hogy készítse elő a Nemzeti Diagnosztikai Laborhálózat tervét, valamint a szükséges közbeszerzési eljárásokat.

egyes piaci szereplők szerint ezt a Covid-járvány „csúsztatta el”, mások szerint viszont túl sok volt a koncepcióban a bizonytalanság. A nemzeti laborhálózat szükségessége az új kormány egészségügyi államtitkárának, Takács Péternek az ellátórendszer megújításáról szóló koncepciójában is hangsúlyos elemeként szerepelt. A laborszolgáltatások egységes állami működtetése mellett ő azzal érvelt, hogy jelenleg különböző eszközökön, különböző mérési és referencia tartományokkal, sokféle gyártó reagenseivel zajlik ez a szolgáltatás. Miután a különféle laborokban végzett vizsgálati módszerek eltérőek, csak részben adnak egységes eredményt. Egységes adatbázis hiányában a vizsgálati eredmények összehasonlítása, visszakövethetősége nem lehetséges, a mért eredményekből nem lehet következtetéseket levonni. Mindez újabb és újabb indokolatlan laborvizsgálatokat és felesleges költségeket generál. A koncepció szerint, az új laborhálózatban az orvosoknak bizonyos időintervallumon belül el kell majd fogadniuk a máshol végzett laborvizsgálatokat is.