– A most elfogadott javaslat – irracionalitása ellenére – működőképes eleme lesz a megbélyegzésen alapuló fideszes kommunikációnak. A többi között erről beszélt lapunk érdeklődésére Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász, politikai elemző azután, hogy tegnap elfogadta a parlament kormánypárti többsége a „békepártinak” nevezett, valójában sokkal inkább a Kreml és Vlagyimir Putyin törekvéseit támogató határozati javaslatot az ukrajnai háborúval kapcsolatban.
A nyolc pontos nyilatkozatban, a kormány és a Fidesz eddigi retorikájának megfelelően, mindössze egyetlen kurta mondat foglalkozik az agresszor Oroszország felelősségével, miszerint „ismételten elítéljük Oroszország agresszióját”. Bár a szöveg úgy fogalmaz: „elismerjük Ukrajna jogát az önvédelemhez”, ugyanakkor ennek ellentmondóan azonnali tűzszünetet szorgalmaz úgy, hogy közben Ukrajna területének egy részét orosz inváziós csapatok tartják megszállásuk alatt, azaz a tűzszünet az eddigi orosz hódítás megszilárdítását szolgálná.
Orbán Viktor gyakorlatilag mindenkit háborúpártisággal vádolt, az Európai Bizottság visszaszólt– A propaganda és az irracionalitás működik nálunk – fogalmazott Szentpéteri Nagy Richard hozzátéve, hogy „ehhez a felismeréshez elég pár percet beszélgetni a választópolgárokkal. Jó részük őrült dolgokat fog állítani az ukránokról, Ukrajnáról. (…) A kormánypropaganda nyomán mára a magyar nagyközönség gyakorlatilag bevette, hogy az ukránok a hibásak a háborúért, a magyar ellenzék pedig háborút akar”.
Egyértelmű, hogy a határozati javaslat putyini érdekeket szolgál, azzal Orbán Putyinhoz próbál igazodni, nála akar jó pontokat szerezni. Szerinte
bár az ilyen, alapvetően hazudozásra építő rendszerek előbb-utóbb megbuknak, ez nagyon hosszú időt is igénybe vehet.
A Fidesz rezsimje Európában elszigetelődött, ugyanakkor Magyarországon egyelőre nagyon szilárd, bebetonozódott a magyar társadalom mélyrétegeibe – fogalmazott Szentpéteri Nagy Richard.
Érdekesség, hogy a még februárban (az orosz-ukrán háború egy éves évfordulójára) beterjesztett javaslat leginkább fajsúlyos részében a magyar kormányfő által is elfogadott brüsszeli szankciókat kárhoztatják. Úgy fogalmaznak „(…) a Brüsszelben elfogadott gazdasági szankciók nem csillapították a háborút, és az orosz gazdaságot sem kényszerítették térdre, sőt a szankciók eredményezte magas energiaárak megfizetésével Oroszország háborúját finanszírozza Európa”. A dokumentum annak ellenére fogalmaz ilyen egyértelműen, hogy közben az állami rádióban nyilatkozó Orbán Viktor kormányfő maga is elismerte, hogy „eleve az orosz gazdaságból származó adatok megbízhatósága is kétséges”, illetve utalt arra, hogy például az Iránnal szemben bevezetett szankciók megítéléséhez is évek kellettek. Arról pedig a miniszterelnök elfelejtett megemlékezni, hogy ő maga is – kivétel nélkül – megszavazta az Oroszország elleni büntetőintézkedéseket.
Fideszes prominensek, így a javaslatot jegyző Kocsis Máté frakcióvezető egyébként már korábban is azt sulykolták, hogy a magyar baloldal „inkább a nyugati világ háborúpárti álláspontját képviseli”, amiből sejteni lehet, hogy a határozati javaslatot a Fidesz az ellenzék megbélyegzésére fogja használni. Ahogy ez korábban is történt: „Megszokhattuk már, hogy a bajban nem mindenkire lehet számítani, így volt ez a migrációs válságnál, a koronavírus-járvány esetében és az orosz–ukrán háború kitörésekor. Így volt a szankcióknál és valószínű most is így lesz” – mondta március elején Kocsis. Azaz látható, hogy korábban a kormánypárt pontosan ugyanilyen módszerrel bélyegezte „migránspártinak” vagy „oltásellenesnek” az ellenzéket. Ennek megfelelően pénteken Orbán Viktor is „háborúpártinak” hívta az ellenzéki oldalon lévőket és úgy fogalmazott: „a javaslat egy jó alkalom lehetett volna a számukra, ahol egy értelmes vita után, mondjuk a nemzeti egység érdekében föladják a háborúpárti álláspontjukat, és csatlakoznak a béketáborhoz, amit a kormánypártok képviselnek”.
Orbán Viktor szerint reális veszély a világháború, az inflációt pedig le kell törniA fideszes kommunikációs manővert azzal próbálta az ellenzék jó előre hatástalanítani, hogy saját, békét szorgalmazó módosító javaslatokat nyújtott be. A Jobbik és a Párbeszéd módosítója mellett az MSZP frakció az ENSZ közgyűlése által februárban elfogadott határozatot terjesztette elő. Az akkor háromnegyedes többséggel elfogadott javaslatban a tűzszünet mellett felszólították Oroszországot a megszállt ukrajnai területek elhagyására, a civil infrastruktúra elleni támadások befejezésére. Az MSZP-s módosító indoklása is utal arra, hogy az ENSZ határozat benyújtói között a magyar kormány is ott volt és el is fogadta azt. Sőt, korábban Peter Stano, az Európai Bizottság szóvivője arról tájékoztatta a Népszavát, hogy Magyarország is közreműködött a határozat kidolgozásában. A dokumentumot Orbán Viktor magyar miniszterelnök “békepárti szövegnek” nevezte, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig úgy kommentálta, hogy az ENSZ-ben „a béke iránti vágy, a béke támogatottsága sokkal nagyobb, mint adott esetben Brüsszelben.” Ennek ellenére a kormánypárt semmit nem vett át az ellenzéki módosítóként benyújtott, az ENSZ-ben a kormány által is korábban elfogadott szövegből, így a Fidesz – és a kormánypártnál is jóval oroszbarátabb módosítót jegyző Mi Hazánk – leszavazta azt.
