- Petőfi-emlékév: újratemetés nincs, kutyacasting van

Margócsy István, a Petőfi-kutatás etalonja az emlékév programjai kapcsán többször hangoztatta, és lapunknak adott januári interjújában is kifejtette: „Petőfi csak akkor lenne igazi közkincs, ha műveinek olvasása dominálna, nem pedig kultuszának újabb s újabb csúcsra járatása.”

Az ELTE BTK nyugalmazott tanszékvezető tanára jogosan figyelmeztetett az olvasás elsődlegességére. Bár még tavasz közepén se jártunk, a Petőfi-bicentenárium kapcsán több bazári ötlettel találkozhatunk, április elsejére hangolódva lapunk rövid összeállítást készített ezekből.

Petőfire sokféleképpen lehet emlékezni, szórakozva is. A Petőfi 200 projektjei közt akad olyan is, amely a virtuális valósággal hozza kapcsolatba a költőt. „Ezért is érdemes lesz Bács-Kiskunba látogatni” – hirdeti magát az a virtuális séta, melynek keretében „látogatást tehetünk a Pilvax kávéházban vagy elkaphatjuk a Nemzeti dal repkedő lapjait, de még a gyerekek is elmerülhetnek egy 360 fokos kifestőben.” Bács-Kiskun több kiemelt helyszínén lehet majd használni a VR-szemüvegeket, melyek segítik közel hozni a költőt azoknak, akiknek túl messze van mind térben, mind időben.

A Petőfi 200 során már Tik-Tok-csatornát is kapott a költőt megszemélyesítő Bánföldi Szilárd. Az alteregóként és élő kabalafiguraként működő színésznek egyébként jól áll mindez, az emlékévben többször feltűnik a rendezvényeken, de leginkább szülőhelyén, Kiskőrösön időzik. Fogyasztott például a saját magáról elnevezett Petőfi-likőrből és a szívéhez közel álló Pilvax-szeletből. Bár arról nincsenek pontos adataink, hogy az alacsony és gyönge alkatú Petőfi Sándor mennyire volt édesszájú, egyik versének címe épp az, hogy Keserű élet, édes szerelem, mely talán épp az édes íz iránti elfogultságot jelzi – de ez csupán részletkérdés. A gasztronómia nem maradhat ki az emlékévből.

A kutyabarátoknak is kedvez a Petőfi 200, hosszadalmas munkát, komoly szakértelmet igényelt a válogatás, mely eredményeképp végre megtalálták Bács-Kiskun „legMorzsább” kutyáját, Kedvest, a kilencéves mudit, aki több mint harminc eb közül lett a legjobb. A jelentkező kutyáknak komoly feltételeknek kellett megfelelniük, hiszen a forgatáson egy tyúk is jelen volt. Kedvesnek nem kisebb feladat jutott, mint az Anyám tyúkjában szereplő Morzsa kutya hiteles megformálása. Kedves a már említett VR-világ egyik szereplője lesz, itt ugyanis megelevenednek majd Petőfi Sándor versei. A Petőfi 200 sajtóközleménye azt ígéri, április végétől több helyen is meg lehet tekinteni a virtuális kisfilmeket, így mi is bekukkanthatunk abba a konyhába, ahol az Anyám tyúkja játszódik. – Kedves hozzá van szokva a szerepléshez, hiszen rendszeresen járunk vele kiállításokra, de azért a tyúk még neki is kihívás volt – meséli Kedves gazdája. – A forgatás alatt közelebb kellett kerülnie a tyúkhoz, úgyhogy onnantól kezdve jött az érzékenyítés, hogy mégis barátságot kössön a szárnyassal. Azt hiszen nagyon jól megoldotta. – A Petőfi 200 weboldal elbüszkélkedett azzal, hogy a kutyacasting híre „nagyot ment”, ami igaz is, bár ez inkább Kedves érdeme és nem a költőé.

De ha valakit sem a gasztronómia, sem az állatok nem bűvölnek el, annak még mindig ott van a természet. A Magyar Kultúráért Alapítvány a Petőfi-emlékév alkalmából felhívást tett közzé Petőfi körtefája címmel. Él a hagyománya annak, hogy Petőfi Sándor utolsó estéjét egy terebélyes körtefa alatt töltötte. A Gyárfás-kúria kertjében álló fáról Kányádi Sándor verset írt Haldoklik az öreg tanú címmel, hiszen a legenda szerint ez a fa látta utoljára a költőt. Kovács Gyula pomológus begyűjtötte és továbboltotta a legendás körtefa utódának termő ágát, amelyet még a XIX. század második felében mentettek meg. Az eredeti fáról újraszaporított oltványhoz a Petőfi-emlékév során újból hozzáférhetett minden falu és közösség, amely csatlakozott a felhíváshoz, így Petőfi körtefája elterjedhet a Kárpát-medencében.

A Petőfi-emlékév Petőfi-brandet épít, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Demeter Szilárd nemhiába hivatkozik első magyar influenszerként a költőre. Bár a barguzini Petőfi-legenda kapcsán többen latolgatták, hogy a Petőfi-bicentenáriumban ismét lesz „újratemetés” – hiszen erre már volt kísérlet 2015-ben. De minek is az újratemetés, ha valójában újraéleszthetjük Petőfit a virtuális valóság és a közösségi média segítségével?