2022-ben Magyarország technikai recesszióba került, súlyos egyensúlyi problémákkal küzd, s nemzetközileg nagyon elszigetelődött – olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. most frissített gazdasági elemzésében. A GKI idénre fél százalékos GDP-csökkenést vár – ez a korábbi előrejelzésükhöz képest már javulás. Az inflációs prognózisukat a korábbi 18 százalékról 19 százalékra emelték – ez utóbbival gyakorlatilag belesimulnak az elemzői átlagban, míg a GDP várakozásaik pesszimistábbak. Ez utóbbit azzal magyarázzák, hogy az uniós pénzekhez való hozzáférés mértéke és ideje kérdéses, ugyanis a kormány inkább taktikázik semmit valódi reformokra törekedne.
A kormányzat várhatóan az eddigieknek megfelelően vonakodva és ellentmondásos módon fog engedni a gazdasági és politikai kényszereknek – írják . Ezzel hosszú távon az EU-transzferek jelentős része elérhető lehet, de veszteségekkel és jelentős késedelmekkel, folyamatos viták közepette. A kormányzat által tett engedmények nem fogják minőségileg átalakítani az egycentrumú, lojalitás és nem versenyalapú magyar modellt.
A magyar gazdaságpolitika inkább csak a látszatok szintjén közeledik az európai piacgazdasághoz, de a külső hiány, a finanszírozási szükséglet változásokat kényszerít ki.
Fennmarad az egyensúlyjavító és az élénkítő irányvonal küzdelme, ami a jövő folytatódó felélésében (az egészségügy, az oktatás, az innováció elhanyagolásában), a gazdasági egyensúly feszültségeit nagyrészt levezető infláció viszonylag magasan ragadásában ölt testet.
Márciusban a GKI konjunktúra-indexe ötödik hónapja emelkedett, az üzleti és fogyasztói várakozások egyaránt sokat javultak. Az üzleti szférán belül a legpesszimistább a beruházásokhoz és fogyasztáshoz leginkább kötődő építőipari, illetve kereskedelmi ágazat. Érdemben csökkent a cégek áremelési törekvése és erősödött foglalkoztatási hajlandósága, amit a fogyasztók véleménye is visszaigazolt. Az ország gazdasági helyzetének megítélése is sokkal kedvezőbb lett a februárinál. Ugyanakkor a reálkeresetek és a fogyasztás idén még bőven csökkenni fog: miközben 2022 első negyedévében a reálkeresetek közel 12 százalékkal emelkedtek, a negyedik negyedévben 4,1 százalékkal csökkentek, így az év egészében 2,6 százalékkal növekedtek. Idén a bruttó keresetek 15 százalék körüli emelkedése és 19 százalékos áremelkedés esetén 3,5 százalékos reálkereset-csökkenés várható, a fogyasztás a tavalyi 6 százalékos növekedés után mintegy 3 százalékkal csökkenhet.
A GKI idén éves átlagban a tavalyi 392 után 400 forintos euróra, vagyis 2 százalék körüli gyengülésre számít, továbbra is nagy ingadozások mellett.
Különösen az EU-val való megállapodás további csúszásának egyértelművé válása okozhat gyengülést. Az árfolyam további gyengülését okozhatja, ha az MNB – szakítva deklarált óvatosságával –, önszántából vagy a már most is tapasztalható erős politikai nyomásnak engedve, túl hamar vagy túlzott mértékben csökkentené az irányadó kamatot. A ténylegesen irányadó kamat (az egynapos betéti gyorstender kamata) október közepén történt bevezetése óta 18 százalék, ez 2023 során stabil pénzpiaci helyzet esetén a 13 százalékos alapkamat szintjére csökkenhet. Kedvező esetben ismét az alapkamat veheti át az irányadó szerepet, mely az EU-val való, tényleges pénzbeáramlással járó megállapodás esetén akár 11 százalékra is csökkenhet. Ez utóbbi azonban optimista forgatókönyvnek tűnik - írták a GKI kutatói.
