A PTSD egy szorongásos zavar, amely olyan embereknél alakulhat ki, akik nagyon stresszes, ijesztő vagy nyomasztó eseményt éltek át - például fronton harcoló katonáknál. A PTSD-s betegek gyakran úgynevezett falshbackek és rémálmok formájában élik át újra és újra a traumatikus eseményt. Emellett tartós alvási vagy koncentrációs problémáik, negatív gondolataik, emlékezetkiesésük, bűntudatuk is lehet, és gyakran ingerlékenyek is.
A kutatásban több mint ezer, aktív szolgálatot teljesítő katona vett részt. Először tízhónapos bevetésük előtt, aztán három nappal a hazatérésük után, végül pedig három-hat hónappal a visszatérésük után vettek vérmintát. A klinikai diagnózis és a tünetek alapján az alanyokat PTSD-, küszöbérték alatti PTSD- illetve PTSD-mentes kategóriába sorolták és kategorizálták a mentális ellenálló képességüket is. A vérminták elemzésekor a kutatók négy biomarkerre összpontosítottak, amelyeket korábban már összefüggésbe hoztak a stresszel, a depresszióval, a szorongással és a mentális egészségi zavarokkal. Ezek a következők: a glikolitikus arány, amely azt méri, hogy a szervezet hogyan bontja le a cukrot az energiatermelés érdekében; az arginin, az immunrendszerben és a szív- és érrendszerben aktív aminosav; a szerotonin, amely segít a hangulat, az alvás és más funkciók szabályozásában; és a glutamát, amely a tanulásban és a memóriában játszik fontos szerepet.
A négy biomarker összehasonlítása után arra jutottak, hogy a PTSD-ben vagy küszöbérték alatti PTSD-ben szenvedőknél jelentősen magasabb volt a glikolitikus arány és alacsonyabb az arginin, mint a magas mentális ellenálló képességűnek minősített katonák szervezetében.
Az eredmények azt sugallják, hogy ezeket a biomarkereket fel lehet használni a PTSD kialakulási kockázatának előrejelzésére, a betegség diagnosztizálására vagy akár annak nyomon követésére. Ugyanakkor hangsúlyozták: további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy biztonsággal lehessen állítani: ezek a biomarkerek a valós körülmények között hasznosak lehetnek.
