Újra lejárató kampány indult Horn Gyula ellen - jelentette ki kedden az Országgyűlés előtti napirend előtti felszólalásában az MSZP pártigazgatója.
Molnár Zsolt azután szólalt meg, hogy Sára Botond budapesti főispán intézkedést javasolt a néhai miniszterelnökről elnevezett sétány ügyében. Az ellenzéki politikus azt hangoztatta, egy sajnálatosan újra visszatérő támadásról van szó, egyúttal felszólította az Orbán-kormányt, hogy „szálljon ki ebből a küzdelemből, hagyja ezt a küzdelmet azokra a radikálisokra, akik a Covid-oltások után megtalálták újra az ellenfelet Horn Gyulában”.
Nem engednek a főispánnak, marad a Horn Gyula sétányKifejtette, „szánalmas ez a politikai támadás és brutális beavatkozás Budapest belügyeibe, amikor a főispán és a kormányhivatal másodszor támadja meg azt a demokratikus döntést, amit Budapest hozott a Horn Gyula sétánnyal kapcsolatban”. Hozzátette, kettő-négy évente újra terítékre kerül az az államférfi, aki talán a legtöbbet tette Helmut Kohl kancellár után a német egyesítésért ezáltal az új európai egység létrehozásáért. Arról az emberről beszélünk, aki a szovjet csapatok árnyékában átvágta a vasfüggönyt az osztrák külügyminiszterrel és Alois Mock alkancellárral együtt; majd a Páneurópai Pikniket követően a szovjet csapatok árnyékában a Hét című műsorban bejelentette a határnyitást szeptember 11-én” Emlékeztetett, hogy Winston Churchillt sem az ír felkelés vérbe fojtásában vállalt esetleges szerepe alapján ítélik meg, hanem az egész életpályája alapján. Horn Gyulának is sok évtizedes politikai életpályája volt, ebből egy mozzanat alapján megítélni az ő tevékenységét éppolyan hiba lenne, mint Winston Churchillt az írek mészárosának nevezni – jelezte Molnár Zsolt.
„El a kezekkel Horn Gyulától, attól az államférfitól, aki példát mutatott Európának demokráciából és sokat tett azért, hogy Európa újra egyesülhessen a vasfüggöny lehullta után”
– zárta felszólalását Molnár Zsolt.
„Azért vagyunk érzékeny helyzetben, mert mégiscsak egy elhunyt emberről van szó, és azt gondolom, hogy az ilyen korszakok, illetve miniszterelnökségek megítélése sokkal inkább már a történészek dolga” - jelentette ki válaszában a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára.
Dömötör Csaba jelezte, Horn Gyula politikai tevékenysége meglehetősen ellentmondásos, az utóbbi szó nem fejezi ki azt az indulatot, amit nagyon sokan érezhetnek ebben az országban. Szerinte az ellenzéki politikus nagyvonalúan elhallgatta azt a tényt, s csak egy kicsit utalt rá, milyen szerepe volt az 1956-os megtorlásokban a néhai kormányfőnek. „Hogy ha Önök ezt megpróbálják a szőnyeg alá söpörni, vagy elbagatellizálni, vagy azt mondani, hogy ez nem is annyira fontos, akkor azt kell, hogy mondjam, hogy mind a mai napig az erőszakhoz ellentmondásos a viszonyuk - vonta le a következtetést.
Hozzátette, mindez azt jelenti, hogy az MSZP-ben „mind a mai napig nem tudták lezárni a Tanácsköztársaság időszakát, politikai értelemben 1956-ot is, és 2006-ot (...) ha még mindig az az ember a vezetője a baloldalnak, aki 2006-ban a saját állampolgáraira lőtt, akkor még mindig nem rendezték ezt a viszonyt (...) hogy ha ön azért kampányol az Országgyűlésben, hogy Horn Gyula kapjon nagyobb elismerést, akkor az szintén ezt bizonyítja” – vélekedett az államtitkár, aki egy dolgot kért Molnár Zsolttól. – Kérdezze meg azokat a magyar állampolgárokat, akiket üldöztek, fenyegettek, kisemmiztek, vagy akiknek a családtagjait megölték, vagy éppen kínozták a kommunizmus évtizedei alatt, és hogy ha megkapta az ő véleményüket, akkor legyen szíves újra visszajönni ide, és beszéljünk arról, hogy érdemel-e szobrot, vagy utcát Horn Gyula.
