A Kína első emberével folytatott moszkvai tárgyalásokon orosz elnök még annál is kevesebbet kapott, mint amennyire reálisan számíthatott, mi több, Vlagyimir Putyin azt is kénytelen volt tudomásul venni, hogy nem egyformán fontosak egymás számára - nagyjából így összegezhetők a Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping hét eleji moszkvai tárgyalásait összegző mérvadó kijevi visszhangok.
Ihor Zsovkva, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője kiemelte: sem katonai szövetség vagy partnerség, sem fegyverszállítások, sem az orosz álláspont egyértelmű támogatása - Oroszországnak a diplomáciai fronton sem sikerült győzelmet aratnia. "Úgy gondolom, Kína azt sem engedheti meg, hogy Oroszország a nukleáris biztonság kérdésében zsarolja a világot" - nyilatkozta Ihor Zsovkva, mindeddig a legmagasabb rangú ukrán politikus, aki ez ügyben megszólalt. Kijevben előzőleg kétségkívül tartottak attól, hogy az oroszok fegyvereket kapnak a kínaiaktól, másfelől remélték, hogy Hszi Csin-ping a moszkvai tárgyalások után reagál Volodimir Zelenszkij kezdeményezésére személyes találkozójukat vagy legalább telefonbeszélgetésüket illetően, de egyelőre se ez, se az.
A kínai elnök béketervével kapcsolatban Kijevben változatlanul azt tartják a legfontosabbnak, hogy ha már Hszi Csin-ping az ENSZ Alapokmányára, az államok függetlenségének és területi sérthetetlenségének elvére hivatkozik, akkor mindenekelőtt követelnie kellene az orosz csapatok kivonását Ukrajna megszállt területeiről.
Pavlo Klimkin volt külügyminiszter - aki nagy diplomáciai tapasztalatát épp oly aktívan igyekszik a honvédő háború szolgálatában kamatoztatni, mint az előző elnök, Petro Porosenko a maga kiterjedt kapcsolatait - megjegyezte, hogy az oroszok "kínaizálásának" lehetünk tanúi, és Kína számára Oroszország lassacskán épp olyanná válik, mint amannak Belarusz, bár Lukasenka pekingi látogatása után Putyin számára immár bonyolultabb lesz szomszédját "felfalni". Egy biztos, Kína számára igen kedvező, ha Oroszország meggyöngül - tette hozzá Klimkin.
Hszi Csin-ping két célt tűzött maga elé Moszkvában: folyamatosan erősíteni saját pozícióit az orosz gazdaságban, és hosszú távon növelni az orosz függőséget Kínától. A másik: konstruktív békepárti vezetőként megnyilvánulni, ellensúlyt jelenteni a harcias és nem konstruktív amerikai politikával szemben. Ebben Moszkva eszköz, és mindössze egy eleme a kínai külpolitikának - fejtegette Ilia Kusza, az Ukrán Jövőkutató Intézet nemzetközi politikai elemzője.
Volodimir Feszenko, a legtekintélyesebb ukrán hírmagyarázók egyike úgy véli, Kína továbbra is a béketeremtő szerepében kíván megmutatkozni, részt vesz a háború körüli nagy diplomáciai játszmában, de semmit nem fog elsietni, és a körülményekhez fog alkalmazkodni. Számára Oroszország most nyersanyag- és energiahordozó beszállítóként fontos, a nemzetközi porondon pedig eszköz az Egyesült Államokkal folyó hatalmi harcban. Ukrajnának ezért ajánlatos óvatos kínai politikát folytatnia - mondta. Kína nem fog Ukrajna oldalára állni, már csak a washingtoni politikával való szembenállás miatt sem, de számára az sem volna előnyös, mi több, gazdaságilag egyenesen kockázatos, ha Oroszország oldalán szállna be a konfliktusba. Ukrajnának nyugodt, tiszteletteljes dialógust kell folytatnia Kínával, gondosan kifejtve álláspontját és érdekeit. Kína nem lesz Ukrajna barátja, de semmilyen körülmények között nem szabad ellenségként tekinteni rá - hangsúlyozta Volodimir Feszenko politikai elemző.
