Többek között a fegyelmi eljárásokat használta fel ellenlábasai félreállítására Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) letartóztatott elnöke, ehhez pedig egy törvénymódosítás is szükséges volt, amit Völner Pál korábbi igazságügyi államtitkár segítségével sikerült átvinnie az Országgyűlésen - írja a Telex.
A lap szerint Schadl úgy szólt bele a fegyelmi eljárásokba, hogy azokra a törvény szerint semmilyen hatása nem kellett volna legyen, sőt, még csak tájékoztatni sem kell ezekről az ügyekről. Ehhez képest gyakorlatilag belátása szerint presszionált, vagy akasztott meg eljárásokat. Ilyen volt, amikor Majorosi Eszter - az ügy nyolcadrendű vádlottja - ellen indult eljárás, az illetékes hivatalvezetőt vehemensen leteremtette, hogy ezt hogy képzeli. Majorosi ugyanis egyike volt azoknak a végrehajtóknak, akiket a korrupcióval vádolt MBVK-elnök juttatott pozícióba Völner Pál hathatós közreműködésével, ezért pedig cserébe a végrehajtói iroda adózott eredményének meghatározott részét átadta neki, a vád szerint három év alatt összesen 254,8 millió forintot. Majorosi Eszter idő közben be is ismerte bűnösségét a bíróságon.
Ezzel szemben Radics Csaba - Schadl egykori mentora, aki mára elhagyta a végrehajtói szakmát - esetében a letartóztatott végrehajtói kar elnöke már inkább bunkósbotként igyekezett használni a fegyelmi eljárást. Radics korábbi, Blikknek adott nyilatkozata szerint azért, mert „én voltam az egyetlen, akitől Schadl tartott, félt, akit el kellett lehetetleníteni. Hogy miért? Mert tudta, látok mindent, és én egy árva fillért sem adok le senkinek”.
A Telex birtokába került nyomozati anyagok és tanúvallomások szerint Radics Csabát fegyelmi eljárás segítségével igyekezett félreállítani. Az ügyét tárgyaló háromtagú tanácsba Szabó Balázs - az ügy hetedrendű vádlottja, szintén elismerte bűnösségét - valamint Schadl-Baranyai Helga (Schadl György felesége és ugyancsak vádlott) került. Ő a tárgyalás előtt elhívta Szabó Balázst kávézni, ahol közölte vele, hogy
„Gyuri azt akarja, hogy vagy 20 vagy 40 millió forintos pénzbüntetést és hivatalvesztést szabjunk ki”.
Hozzátette, „a Radics vonatkozásában folyamatban lévő másik két fegyelmi ügyben is ugyanezt a fegyelmi büntetést várja el Gyuri az ottani fegyelmi tanácsoktól”. Ugyanakkor a tanács bíró tagja rögtön kikötötte, hogy ez nem valósulhat meg, mivel a hivatalvesztéshez egyhangú döntés kell.
A lap felidézi, hogy fegyelmi eljárást alapvetően akkor indítanak, ha egy bírósági végrehajtónál valamilyen szabálytalanságot találnak a hivatal ellenőrei, esetleg más módon megszegi a végrehajtási törvényt vagy az etikai szabályzatot. Az ilyen ügyekben tett feljelentéseket első- és másodfokon háromtagú fegyelmi bíróságok tárgyalják meg. Csakhogy ezek összetételében 2020-ban komoly változás állt elő: míg korábban kizárólag hivatásos bírók lehettek tagjai a fegyelmi tanácsoknak, a törvénymódosítást követően első fokon már csak egy bíró ül a testületben, rajta kívül pedig két szakülnök. A szakülnökök pedig olyan végrehajtók, akiket a Schadl György vezette végrehajtói kar elnöksége választ meg négy évre. A két szakülnök pedig szótöbbséggel le is szavazhatja a fegyelmi tárgyalásokat vezető bírót, igaz, hivatalvesztés kiszabásához így is egyhangú döntés kell.
A Schadl György akaratára született módosítást előbb szűk körben tárgyalták meg Völner Pál irodájában egy minisztériumi mebeszélésen. Az egyik minisztériumi dolgozó tanúvallomásában elmondta:
„Meglepetésünkre ekkor egy olyan jogszabály-módosítási csomag került itt egyeztetésre, amit a Kar kezdeményezett. Azért lepődtünk meg, mert eredetileg nem ezzel kapcsolatban kaptuk a meghívást a megbeszélésre. (...) A megbeszélésen Völner úr olvasta, hogy milyen módosítások lesznek. Ez egy elég tempós megbeszélés volt, Völner úr mondta, hogy »Ez van, a Kar ezt a javaslatot tette«.”
A bukott államtitkár befolyása ugyanakkor az egyik minisztériumi munkatárs szerint masszívan megmutatkozott a fegyelmi ügyek kezelésében. Ugyanis amennyiben az MBVK és az Igazságügyi Minisztérium közös felfüggesztési kérelmet nyújt be, a fegyelmi bíróságnak nincs mérlegelési jogköre, az adott végrehajtót azonnal fel kell függesztenie. A jogi referens szerint „többször tapasztaltunk olyat, hogy minket kihagyva, a Kar és dr. Völner Pál közösen terjesztett ilyen felfüggesztési indítványt a bíróság felé”.
Bár elviekben ma már nincs olyan fegyelmi szakülnök, aki vádlott lenne az ügyben, a vonatkozó jogszabály azóta is érvényben van.
A Schadl-Völner-ügyről itt írtunk részletesen.
Nem menesztik az ügyészt, aki korábban Schadl György és Völner Pál segítségével soron kívül tehetett végrehajtói szakvizsgátOrgiára hívta „gazdáját” Schadl György a legutóbb nyilvánosságra hozott lehallgatások szerintLeszavazta a Fidesz, hogy a parlament vizsgálja Varga Judit szerepét a Schadl-Völner-ügyben