Orbán-kormány;Budapest;pénz;építkezés;Biodóm;

A kormány a biodóm veszni hagyásával a városvezetésen ütne, de közben százmilliárdos vagyont tékozol el

- Nullszaldós Biodóm a cél, de az Orbán-kormány úgy üti Budapestet, hogy közben százmilliárdos vagyont tékozol el

Az évek óta félkészen álló építmény bevételt hozó létesítménnyé alakítását is feladatul kapja az állatkert leendő igazgatója, akivel Karácsony Gergely már egyeztetett.

– Három különböző méretezéssel készült el a Biodóm kiviteli terve, ezek közül Orbán Viktor miniszterelnök választotta ki a legnagyobbat. A kormány adott is rá 43 milliárd forintot, ám 2019 májusára kiderült, hogy ez kevés lesz. Persányi Miklós, a Fővárosi Állat és Növénykert (FÁNK) akkori igazgatója pedig hiába kért a befejezésre még 22 milliárdot. A kormány azóta próbálja a fővárosra hárítani ezt a feladatot, holott a Biodóm a kezdetőktől állami beruházásként a Liget-projekt részeként készült volna el – állítja Bősz Anett főpolgármester-helyettes.

A főváros kulturális területéért felelős politikus meghökkenve hallgatja a Biodóm ügyben az elmúlt napokban a Baán Lászlótól, a Liget-projekt miniszteri biztosától, Tarlós István volt főpolgármestertől, illetve Lázár János építési minisztertől elhangzó kijelentéseket.

Baán a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy Tarlós teli kasszát hagyott az új vezetésre, amelyből réges-régen befejezhették volna Európa legnagyobb fedett trópusi csarnokát. Tarlós szerint a beruházásra adott kormánytámogatás 6 milliárdos maradványából, a Hermina garázs átcsoportosított 7 milliárdjából és a Lánchíd felújításra Karácsonyék késlekedése miatt pluszban ráköltendő ötmilliárdból 18 milliárd jött volna össze erre.

– Virtuális pénzekről beszél Tarlós István. A Biodómra kapott állami támogatás fel nem használt része ma is megvan, de a befejezés költségének töredékét se fedezné. A Lánchíd és a Hermina garázs forrásainak Biodómhoz sorolása pedig értelmezhetetlen – mondja Kiss Ambrus pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes, aki ismét felhívja a figyelmet, hogy a fővárosi önkormányzat 66 milliárddal több szolidaritási hozzájárulást fizet, 80 milliárddal többet költ közösségi közlekedésre és 45 milliárddal többet visz el az infláció miatti béremelés, mint Tarlós idején. A fővárosnak sokkal égetőbb gondjai vannak a Biodómnál – teszi hozzá Kiss Ambrus.

– Nagyon boldog lennék, ha a Tarlós István által emlegetett 13-18 milliárd valóban rendelkezésre állna a Biodóm befejezéséhez, de valójában annak a többszörösére, nagyságrendileg 60 milliárd forintra lenne szükség a létesítmény berendezéséhez, állatokkal, növényekkel való benépesítéséhez. 

Ennyi pedig láthatóan nem csak a főváros kasszájában, de az erősen forráshiányos központi költségvetésben sincs erre – magyarázza Bősz Anett, aki a jövő évi önkormányzati választások előtti politikai csatározás részének látja az esetenként egymásnak is ellentmondó nyilatkozatokat. A kormány a Biodóm veszni hagyásával a városvezetésen ütne, de közben százmilliárdos vagyont tékozol el.

– A félkész létesítménnyel valamit kezdeni kell – ismeri el a kulturális főpolgármester-helyettes. A korábbi állatkerti főigazgatói pályázatra érkezett pályaművek többsége is tartalmazott az eredeti funkcióhoz közelítő hasznosítási ötletet, amellyel bevételtermelővé lehetne tenni az egyelőre üres betonteknőt, hogy legalább nullszaldóssá tegyék a fenntartását. Az Orbán-kormány által ledobott, fővárosra háruló kulturális és szociális feladatok ellátása miatt különösen hiányoznak az állagmegóvásra költött tízmilliók.

A városvezetés azóta döntött az állatkert gazdasági társasággá alakításáról, ezzel a létesítményt anyagilag függetlenítenék a fővárosi önkormányzattól. Már létre is jött a munkacsoport erre a városházán belül, készül a leltár, a könyvvizsgálói és vezetői összefoglaló. Bősz Anett reményei szerint az erről szóló előterjesztést április végén tárgyalhatja a Fővárosi Közgyűlés. A leendő vezérigazgató személyéről is megszületett a döntés, ami még nem publikus, de Bősz Anett annyit elárult a Népszavának, hogy a kiválasztott a korábbi pályázaton is indult, de nem jutott át a hivatal szűrőjén. (Ez csupán egyetlen pályázónak sikerült.) Karácsony Gergely főpolgármester már találkozott is a jelölttel, a megbeszélés kölcsönös elégedettséggel zárult.

Bősz Anett közben megkezdte az egyeztetést az állatkerti dolgozók érdekeit képviselő Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének vezetőjével, hogy együtt dolgozzák ki a közalkalmazotti státuszukat elvesztő állatkerti dolgozók jelenlegi jogait a gazdasági társaságba átmentő kollektív szerződést.

Cikkünk megjelenése után Bősz Anett az érintettek megnyugtatása érdekében a következő kiegészítést tartotta fontosnak hozzátenni a korábban elmondottakhoz: – A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetével történt egyeztetés előzetes és informális volt, a helyi alapszervezet titkárával még csak ezután kerül sor hivatalos egyeztetésre. A Fővárosi Közgyűlés április végén tárgyalhatja az állatkert gazdasági társasággá alakítását, de ez nem azt jelenti, hogy azonnal Zrt. formában működik majd a FÁNK, az átalakulási folyamat nagyságrendileg egy éves folyamat. 

Nincs végső dátum

A Pannon őstenger mitikus gondolatára épülő öthektáros létesítmény az egykori Vidám Park helyén épült fel. Az első megjelölt átadási időpontjára (2017) az építkezés el sem kezdődött, de a bekerülési költségkeretet 16 milliárdról 25 milliárd forintra emelték. Az 1,7 hektáron elterülő hatalmas, különleges fólia borítású szubtrópusi csarnok szerkezetkész kivitelezését Garancsi István cége, a Market Zrt. végezte el 34,45 milliárdért. A műszaki átadás 2020 augusztusában megtörtént, a végleges átadás utolsó ismert határideje 2022. június vége volt.

Nem született újabb ítélet. Egy csalódott édesanya szerint politikai ügy lett a történetükből.