;

Egyesült Királyság;Boris Johnson;Rishi Sunak;

Johnsont ma hallgatja meg a mentelmi bizottság a partygate ügyében

- Egyidejű próbatételre készül Sunak és Johnson

Sorsdöntő napnak ígérkezik a mai a brit politikában. A szokásos kormányfői interpellációk után kerül sor az alsóházban az ún. windsori keretegyezményről, a Brexit-megállapodás részét képező északír protokoll megújításáról szóló vitára és a mentelmi bizottság ülésén Boris Johnson meghallgatására. Rishi Sunak kormányfő nem is bánja, hogy újra elődje dominálja a híreket. Jobb, ha a központi téma a „kócos szőke”, mint annak bírálata, hogy másfél órában korlátozta a hozzászólásokat, a voks kizárólag az EU-szabályok máris erősen korlátozott belfasti vétójáról szól, de ebben sem számíthat a koronahű északír képviselők támogatására.

Az ismét a reflektorfénybe került Johnson várhatóan négy teljes órát tölt a héttagú testület előtt, amely arról faggatja, szándékosan, vagy őszinte tévedésből vezette félre a parlamentet a koronavírus miatt elrendelt távolságtartási szabályok megsértéséről tartott felszólalásai során. A partygate néven ismert botrány során 

Johnson 2021 végén 4 alkalommal szögezte le képviselőtársai előtt, hogy a Downing Street 10-ben nem került sor törvénysértő alkoholizáló bulikra. Ahogy korábban többször is beszámoltunk róla, előbb a Sue Gray vezető köztisztviselő által elvégzett független vizsgálat marasztalta el a Downing Street-i csapatot, benne a kormányfőt vezetői mulasztások miatt, majd a Metropolitan Police ítélt pénzbüntetésre 83 személyt 126 alkalommal elkövetett szabálysértés miatt. Közéjük tartozott John­son, felesége Carrie és maga Rishi Sunak is, aki pénzügyminiszterként részt vett azon a 2020. júniusi megbeszélésen, melynek végén egy tortával „csapdát állítottak” a születésnapos kormányfőnek.

A héttagú mentelmi bizottságban négyen képviselik a kormányzó Konzervatív Pártot, de élén a munkáspárti veterán politikus, Harriet Harman áll, aki már korábban kész tényként kezelte, hogy Johnson hazudott a parlamentben. A volt kormányfő egyedül fog válaszolni az élőben közvetített meghallgatáson feltett kérdésekre, de az ülésteremben helyet foglal nagy tekintélynek örvendő ügyvédje, Lord Pannick is. Ő ugyan nem szólalhat meg, de üzenetekben adhat instrukciókat megbízójának, akit öt további jogi szakértő készített fel az elmúlt hónapban karrierje meghatározó eseményére.

A faggatózás kimenetele akár hetekig is rejtve maradhat. Ha a grémium úgy ítéli meg, hogy „BoJo” szándékosan vezette félre a Tisztelt Házat, különböző szankciók foganatosítására van lehetősége. A legpuhább az lenne, ha az immár „mezei” honatyát írásos vagy szóbeli bocsánatkérésre késztetné, a legsúlyosabb, hogy tíznél több napra felfüggesztené a mandátumát. Bármilyen büntetésről alsóházi szavazást kell rendezni, és ha az utóbbi forgatókönyv valósulna meg, Johnson választókerülete, Uxbridge és South Ruislip visszahívhatná képviselőségéből. Rishi Sunak nem rendelt el frakciófegyelmet, minden tory lelkiismerete szerint dönthet.

Ez az eredmény a kormányfőségről 2022 júliusában lemondott Johnson számára valóságos Waterloo lenne. Stábja részletes dossziét terjesztett a bizottság elé, amit kedd délben hoztak nyilvánosságra. Az 52 oldalas dokumentum elején elismeri, hogy Johnson állásfoglalásaival félrevezette az alsóházat, de azt állítja, hogy ezeket „jóhiszeműen és őszinte meggyőződéssel, nem szándékosan vagy felelőtlenségből tette”.

A volt kormányfő ismételten bocsánatot kér a parlamenttől, hangsúlyozva, hogy a „lehető leghamarabb” korrigálta tévedését. Visszautasította a bizottság már korábban közzétett elméletét, mely szerint „nyilvánvalónak” kellett volna lennie számára a törvény megszegése. Munkatársait befeketítve kifejti, hogy ez a tény „másokra” is érvényes, ugyanakkor a megkérdezések során „senki nem jelezte, hogy az eseményeken való megjelenését az irányelvek figyelmen kívül hagyásának tekintette”.

A bizottság ülése előtt további iratok válnak közkinccsé. Johnson hírnevét nem gyarapítja, hogy a testület közleményben tudatta: a dosszié megkésve, továbbá gépelési és egyéb hibákkal érkezett meg, ráadásul egyes tanúk, különösen alacsonyabb beosztású köztisztviselők védelmében szerkesztésre szorult.

Moszkva szerint nem deportálások, hanem evakuálások történtek.