- „A NATO vezetése megelégelte azt a politikát, amit a Fidesz, Orbán Viktor és Szijjártó Péter képviselt”

Ennek az útnak itt lett a vége – így reagált lapunk érdeklődésére Mesterházy Attila, a NATO parlamenti közgyűlésének korábbi elnöke arra, hogy Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden arról tájékoztatta Szijjártó Péter magyar külügyminisztert: a jövő hónapban a magyar ellenkezés ellenére is összehívja a NATO-Ukrajna bizottság miniszteri szintű ülését.

Mesterházy Attila emlékeztetett: az Orbán-kormány olyan kisebbségvédelmi kérdésektől tette függővé az ukrán NATO-integráció támogatását, amelyek – bár önmagukban fontosak és helyesek –, nincs közük egy háborúban álló állam biztonságpolitikai érdekeihez. Mint emlékezetes, Magyarország a 2017-ben Ukrajnában elfogadott nyelvtörvény miatt 2018 óta folyamatosan blokkolta a testület miniszteri szintű üléseit.

 – vélekedett Mesterházy Attila.

Jens Stoltenberg kijelentette: a következő ilyen ülésre a NATO külügyminisztereinek április 4-5-i brüsszeli találkozójának keretein belül fog sor kerülni, s „ez természetesen nem egyszeri esemény lesz". Volodimir Zelenszkij elnököt pedig meghívták a NATO júliusi litvániai csúcstalálkozójára. Azt is elmondta, hogy a jövő havi találkozón Magyarország kisebbségi aggályait is megvitatják.

Szijjártó Péter a lépésre azzal reagált: a döntés „véleményünk szerint sérti a NATO nagyra becsült egységét”. Figyelemre méltó a döntés időzítése azért is, mert egyre hevesebb vitákat szít, hogy Magyarország mondvacsinált okokra hivatkozva régóta halogatja a finn és a svéd NATO-csatlakozás jóváhagyását.

Ukrajna már 1991-ben, függetlensége kikiáltásának évében jelentkezett a NATO Tagsági Akció Tervébe. 2018. március 10-én a katonai szövetség felvette Ukrajnát a NATO-tagjelöltek listájára, 2018. szeptember 20-án pedig az ukrán parlament jóváhagyta, hogy módosítsák az alkotmányt úgy, hogy az ország NATO- és EU-csatlakozását fő külpolitikai célkitűzéssé tenné.