A hétvégéig kell nyilatkozniuk a helyhatóságoknak, hogy átadják-e a szakrendelőiket az államnak – derül ki az önkormányzatoknak küldött, lapunkhoz is eljutott levélből. Közben az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) már január óta gyűjti a 136 nem állami tulajdonban lévő járóbeteg ellátó intézmény gazdálkodási és egyéb adatait.
Mint emlékezetes, az Országgyűlés december végén fogadta el az egészségügy átalakításáról szóló törvényt, amely lehetővé tette, hogy az OKFŐ hivatala adatokat kérjen, hogy előkészíthesse a még nem állami fenntartású szakrendelők államosítását. A helyhatóságoknak most küldött tájékoztató levélben úgy fogalmaztak: „A szakrendelők állami átvétele lehetőséget jelent járóbeteg szakellátási feladatok hatékonyságának növelésére, a betegutak egységesítésére és a várakozási idők rövidítésére.”
Szeptemberben Takács Péter államtitkár egy szakmai fórumon elismerte, hogy a szakrendelők államosításának ötlete az övé, de mint mondta, ez ügyben „egy kicsit hűtené a kedélyeket.”
Ha ugyanis az önkormányzati szakrendelők építészeti, műszaki, betegforgalmi és kihasználtsági felméréséből az derülne ki, hogy nem jó ötlet az államosítás, akkor ő nem fogja azt erőltetni.
Takács Péter akkor beszélt arról is: az önkormányzatok abban érdekeltek, hogy a saját területükön élőknek minél szélesebb ellátási palettát biztosítanak. Ezért időnként olyan szakmákra is szerződtetnek pénzt nem kímélve szakorvosokat, amelyeknek nem feltétlenül van ott helye. Példaként említette, hogy egy kisvárosi szakrendelőben nem feltétlenül van szükség gyermekszívsebészetre, mert nyilván egy településen nem lehet ilyen betegből annyi, amennyire megéri egy szakorvos idejét lekötni. Az sem megengedhető, hogy egy orvos négy-öt helyen vállaljon két-két órás szakrendelést, mert ezzel több időt tölt majd az ellátóhelyek közötti utazgatással, mint a betegek kezelésével. Ez pedig a humánerőforrás pazarlása. „Azaz a rendszer legdrágább elemét, a szakorvosi munkaórát gyakorlatilag korlátlanul biztosítjuk, miközben nincs belőle elég” – állította. Ezeket a problémákat – szerinte – csak akkor lehetne orvosolni, ha egységes igazgatási rendszerhez tartoznának a szakrendelők.
A Fővárosi Közgyűlés tavaly év végén egyhangúlag megszavazta, hogy a szakrendelők átadásáról a kerületeknek maguknak kell dönteniük. Havasi Gábor, a Fővárosi Önkormányzat tanácsnoka lapunknak elmondta: – Budapestnek három szakrendelése van, valamennyi a hajléktalanellátásban. A városvezetés elzárkózik az államosítástól, azokat maga szeretné a továbbiakban is fenntartani. A Fővárosi Közgyűlés jövő héten szerdán dönthet az ezzel kapcsolatos előterjesztésről. Az államosítás ellentmond a főváros-kormány 2019-es megállapodásának, melynek az volt a célja, hogy a budapestiek érdekében fejlesszük az alap- és a járóbetegellátást.
Buta döntés lenne a központosítás
– mondta lapunknak Soproni Tamás, Terézváros ellenzéki polgármestere, aki szerint ezzel a lépéssel forrást is kivonnának az ellátórendszerből. A szakrendelő működési költségeinek, eszközbeszerzéseinek mintegy 15 százalékát most az önkormányzat biztosítja. Mint mondta, csak az elmúlt három évben – részben az önkormányzat segítségével – jelentősen megújult a műszerpark a szakrendelőjükben. Az intézménybe ezalatt került egyebek mellett három korszerű röntgengép, EKG, új ultrahangkészülék, öt motoros vizsgálóágy, valamint új székek a várótermekbe. Az épület-felújítással speciális fűtő-hűtő rendszert üzemeltek be, így a betegek klimatizált helyiségekben várakozhatnak. Hamarosan érkezik szintén az önkormányzat jóvoltából három új fogászati kezelőegység. Ebben a szakrendelőben a betegek online is foglalhatnak időpontot. A várólisták rövidek. Például ultrahangra is legfeljebb néhány nap a várakozási idő.
– Azt gondolom, és ezt fogom a képviselő-testület elé is terjeszteni, hogy határozottan álljunk ki amellett, hogy maradjon az önkormányzat fenntartásában a Csengeri utcai rendelőintézet, mert szerintem ez szolgálja a terézvárosiak érdekét – mondta Soproni Tamás. A képviselő-testület a hónap végén dönt, hogy elfogadja-e az államosítási ajánlatot. Hozzátette:
– Kicsit optimista vagyok, hogy a kormány nem fogja elvenni azoktól az önkormányzatoktól a szakrendelőket, amelyek nem akarják odaadni.
Az újpesti önkormányzat hétfőn este közleményben szintén jelezte: hogy a városvezetés előzetes és határozott álláspontja: a szakrendelőnek Újpest fenntartásában kell maradnia.
A Medicina2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség még a nyáron 12 pontban gyűjtötte össze az államosításnak ellentmondó érveit. Egyebek mellett azt írták: a központosítással romlana a betegek hozzáférése az ellátásokhoz, elvesztenék az ott most még munkavállaló orvosokat, szakdolgozókat. Megjegyezték: 2013-ban minden magyar önkormányzatnak lehetősége volt önként átadni a szakrendelőjét az államnak. A lehetőséggel a helyhatóságok mindössze öt százaléka élt. A kórházakhoz akkor hozzácsatolt szakrendelők elveszették önállóságukat. Példaként említették, hogy például a Gönci Szakrendelőt, amit a Sátoraljaújhelyi kórházhoz integráltak, azt azóta bezárták és remény sincs az újraindítására.
Fenntarthatóra karcsúsítják a magyarországi kórházakat, azt akarják, hogy harc induljon a betegekért