Az emberiség még mindig meg tudja állítani a klímaváltozás legrosszabb, legsúlyosabb hatásait, még mindig van esély a következmények visszafordítására, de ehhez 2035-ig a fosszilis tüzelőanyag-felhasználást csaknem kétharmadára kell csökkenteni – adta hírül az AP amerikai hírügynökség az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testületének (IPCC) álláspontját a mára kialakult helyzetről.
Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára az éghajlatváltozásról és az üvegházhatású gázok kibocsátásáról szóló legfrissebb jelentéssel kapcsolatban kijelentette, hogy „az emberiség vékony jégen áll, ami gyorsan olvad”. Szerinte a „világunknak minden fronton éghajlati fellépésre van szüksége. A teendőket illetően nem kertelt:
Mindent, mindenhol, egyszerre. Nincs új szén. Véget kell vetni az új fosszilis tüzelőanyag-kutatásoknak, a gazdag országok pedig 2040-ig hagyjanak fel szén-, olaj- és gáztermeléssel. A fejlett országokban 2035-re be kell vezetni a szén-dioxid-mentes villamosenergia-termelést, vagyis nem lehet több gáztüzelésű erőmű sem.
Az ENSZ-főtitkár utóbbi megjegyzése Magyarországra nézve különösen fontos és megfontolandó lehet, hiszen még két hete sincs, hogy Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette: „az iparfejlesztési tervek villamosenergia-igényének kielégítésére gázerőműveket telepítését támogatná a kormány”. Szerinte ezek a gázerőművek „uniós támogatásból, de akár magán- és állami beruházásban is megvalósulhatnak”.
Mindezzel szemben az ENSZ-jelentés arra figyelmeztet, hogy a párizsi klímaegyezmény értelmében a nemzeteknek hamarosan célokat kell kitűzniük a szennyezés 2035-ig történő csökkentésére. Ahhoz, hogy a világ a párizsi „felmelegedési határ” alatt maradjon, a világnak 2035-ig 60 százalékkal kell csökkentenie üvegházhatású gázok kibocsátását 2019-hez képest. Leszögezték,
az ebben az évtizedben végrehajtott döntéseknek és lépéseknek több ezer éves hatásai lesznek, miközben az éghajlatváltozást veszélyes az emberi jólétre és a bolygó egészségére nézve.
Aditi Mukherji vízkutató, a jelentés egyik társszerzője azonban úgy tompította a vészjóslatokat, hogy „nem jó úton járunk, de még nem késő”. Egy másik társszerző, Francis X. Johnson, a Stockholmi Környezetvédelmi Intézet klíma-, föld- és politikakutatója a fajok kihalására, a korallzátonyok elpusztulására, a jégtakarók további olvadására figyelmeztetett, ha nem csökken a felmelegedés mértéke. –Az ablak bezárul, ha a károsanyag-kibocsátást nem csökkentik a lehető leggyorsabban – mondta egy interjúban.
Ha a világ továbbra is a jelenlegi vagy a tervezett fosszilis tüzelőanyaggal működő infrastruktúrát használja, akkor a Föld legalább 2 Celsius-fokkal felmelegszik az iparosodás előtti időkhöz képest, ami meghaladja a megszabott 1,5-ös határt
– áll a jelentésben.
Az AP hangsúlyozta, a jelentés néhány évvel ezelőtti adatokon alapul, a számítások még nem tartalmazzák a szén- és földgázfelhasználás növekedését Ukrajna orosz inváziója után. Továbbá a jelentés egy héttel azután készült, hogy az Egyesült Államokban Joe Biden adminisztrációja jóváhagyta a hatalmas alaszkai olajfúrási projektet , amely akár napi 180 ezer hordó olaj kitermelésére is képes.
Végül arra is kitértek, hogy ha a világ el akarja érni az éghajlattal kapcsolatos céljait, „sokszorosára kell növelni” a szegényebb országoknak nyújtandó pénzügyi segítséget, hogy mielőbb áttérjenek a nem szennyező energiára. Ehhez a gazdagabb országok pénzt ígértek, valamint egy kártérítési alap létrehozását is. Ellenkező esetben – mondta Madeline Diouf Sarr, a legszegényebb nemzetek koalíciójának elnöke – a világ a legkevésbé fejlett országokat a szegénységbe taszítja.
Orbán Viktor: gáz biztosan, és talán szél isA DK szerint nemzetközi összefogás és helyi lépések nélkül továbbra is csak elszenvedői leszünk a klímaváltozásnakTalán az utolsó esély, hogy sikerüljön a párizsi klímamegállapodással összhangban 1,5 Celsius fok alatt tartani a globális felmelegedés szintjét