- Hosszú börtönévekre ítéltek vezető belarusz újságírókat, kormánykritikus civileket

A minszki bíróság pénteken 12 évre ítélte a tut.by független hírportál főszerkesztőjét és főigazgatóját, a 45 éves Marina Zolotovát és az 54 éves Ljudmila Csekint – írja a The Guardian. A szerkesztőséget még 2020-ban záratta be a hatalom, mert kétségbe vonták, hogy a belarusz elnök, Aljakszandr Lukasenka újabb elnökké választását, miközben a választási csalások miatt  tüntetéseket az oroszbarát hatalom leverte. A tut.by több korábbi munkatársa azt követően elmenekült az országból, és Zerkalo, magyarul Tükör  néven újraindították a portált, és most kiálltak a lapvezetők mellett.

Az újságírókat több vádponttal, egyebek mellett adócsalás miatt állították bíróság elé, azonban Belaruszban a tüntetések óta az ilyen vádakat rendszeresen használják ürügyként a kormánykritikusok elhallgattatására. Szvjatlana Cihanouszkaja, a Litvániába menekült, száműzött ellenzéki vezető – akit távollétében nemrég 15 év börtönbüntetésre ítéltek „hazaárulás és a hatalom megszerzésére irányuló összeesküvés” miatt – az újságírók elítélését a rezsim újabb kísérletének tartja  „az őszinte újságírás” eltiprására. A Riporterek Határok Nélkül nemzetközi újságíró szervezet a bebörtönzött nők szabadon bocsátását kérte. A szerintük és a Belarusz Újságírószövetség szerint is törvénytelen ítélet Lukasenka bosszúja azok ellen, akik tájékoztatják a lakosságot.

Az elnök bosszújának teóriáját támasztja alá, hogy két másik kormánykritikust is elítéltek pénteken: Valeria Kostyugova politikai elemző és egy weboldal szerkesztője és Tatyana Kuzina, aki egy közigazgatási iskolát alapított, tíz-tíz év börtönbüntetést kapott. Mindkettejüket gyűlöletkeltéssel, a nemzetbiztonság aláásásával és a kormány megbuktatására irányuló cselekmények támogatásával vádolták. Ugyancsak nagy visszhangot váltott ki, hogy március elején szintén tíz év börtönbüntetésre ítélték Alesz Bjaljacki Nobel-békedíjas és emberi jogi aktivistát és több társát tüntetések finanszírozása és más bűncselekmények miatt.

A kormánykritikus újságírók és civilek ellen hozott ítéletekkel szinte egy időben hozták nyilvánosságra Az ENSZ emberi jogi főbiztosának a jelentését a 2020 augusztusi vitatott elnökválasztás körül történtekről és az azóta eltelt időszakról. – Elég okunk van azt hinni, hogy Belaruszban rendszeresen és szisztematikusan súlyosan megsértik az emberi jogokat. Egyes jogsértések emberiség elleni bűncselekménynek is felfoghatók. A jogsértések közé tartozik a biztonsági szolgálatok „széles körben elterjedt szükségtelen és aránytalan erőszak alkalmazása” – áll a jelentésben.