;

klímaváltozás;mezőgazdaság;Herceghalom;porvihar;

- A klímához nem alkalmazkodó művelés is oka lehet a porviharnak

Az M1-esen történt tragédia balesetveszélyes körülményeit az átláthatatlan porvihar okozta. A rengeteg por pedig az egyre sűrűbben előforduló aszályok és a mezőgazdaságban alkalmazott módszerek hátrányainak köszönhető.

Az eddig nyilvánosságra került feltételezések szerint vagy egy közeli földparcella boronázása vagy egy épülő ipari park földmunkái következtében tudta fölkapni és nagy tömegben az M1-es autópálya fölé hordani a szél a homokot, előidézve a múlt szombati tömegbalesetet. Idővel talán kiderül, hogy mi volt a tényleges ok, és kinek a tulajdonában vannak az érintett földterületek. Az ügynek ugyanakkor vannak általánosabb, a ma meglévő ismereteink alapján megfogalmazható tanulságai is.

Bardóczi Sándor, a Főpolgármesteri Hivatal tájépítészeti osztályának vezetője egy vasárnapi Fecebook-posztban azt fejtegette: az éghajlatváltozás, illetve az átalakuló klímához nem alkalmazkodó talajművelés mindenképpen összekapcsolható a tragédiával. „A talajaink deflációja (széleróziója) hatalmas mértékű, s nem kerülhető ebben meg a nagytáblás szántóföldi művelés felelőssége és a művelésbe vont földeken a mezővédő erdősávok hiánya. A klímaváltozás itt van közöttünk, a márciusi porvihar, a 114 km/h szél, a kiszárított és kiszáradt talajok olyan jelenségek, amelyeknél gyakran nem nézünk mélyebbre, hogy a valódi okait feltárjuk és orvosoljuk” – írja Bardóczi arra utalva, hogy a tömeges földprivatizáció, a gazdaságosság kegyében létrehozott óriásparcellák kialakítása, a mezsgyék és a fasorok beszántása nyomán olyan felszíni viszonyok jöttek létre, amelyek két vegetációs ciklus között, szárazabb időben szinte felkínálják a földet a szélnek. Ez az irány pedig biztosan nem egyeztethető össze azzal a trenddel, hogy a klímaválság következtében több és hosszabb aszályos periódusra, illetve gyakoribb és intenzívebb időjárási szélsőségekre (például szélviharokra) kell számítani.

Az óriásparcellák kialakítása, a mezsgyék és a fasorok beszántása nyomán olyan felszíni viszonyok jöttek létre, amelyek két vegetációs ciklus között, szárazabb időben szinte felkínálják a földet a szélnek

A politikai felelősséget tekintve direktebben fogalmazott Ács Sándorné, a kishantosi ökológiai mintagazdaság vezetője. (Mint emlékezetes, a szintén Fejér megyei, a baleset helyszínéhez közeli tangazdaság a kormány erőszakos földprivatizációjának egyik legnagyobb, utóbb részben bírósági elégtételt kapott, de a földjeitől megfosztott áldozata volt, amely egyebek mellett épp a kisléptékű, a talajt jobban védő, a defláció ellen is hasznos termesztési technológiák használatára tanította a gazdákat). Szerinte a kormány, az agrárkamara és a herceghalom környéki nagygazdák együttes felelősségét is vizsgálni kell. „A balesetet a közlekedési szakértők egybehangzó véleménye szerint „lokális porátfúvás” okozta. A mezőgazdasági szakértők viszont pontosan tudják, hogy ez a jelenség a defláció – amikor a szél felkapja, és viszi a termőföldet. Minden gazdának kötelessége és elemi érdeke a defláció megelőzése, hiszen ez saját termőföldjének védelme is. Persze honnan is tudná egy gázszerelő ezeket a zavaró dolgokat (…) Minden valamire való szakember tudja, hogy a kisebb méretű földek, köztük mezővédő erdősávok telepítése, a táblák szélein levő gyepes sávok, mezsgyék meghagyása, a talaj növénnyel fedettsége és a talajéletet kímélő művelési módok az ellenszerei a deflációnak. Csakhogy a kormány mezőgazdasági és birtokpolitikája ennek épp az ellenkezőjét hozta. A kishantosi földeket megszerző nyertesek is azzal kezdték, hogy kivágták a fákat, bokrokat, és beszántották a mezsgyéket… és igen, beszélni kell arról is, hogy éppen azon a vidéken, ahol ez a szörnyű baleset történt (az M1-es autópálya 26-os – egyes források szerint a 29-es, illetve a 30-as kilométerszelvénynél a Győr felé vezető oldalon) a valamikori állami földek ma Mészáros Lőrinc, a Tiborc család és a Flier család birtokai” – állítja Ács Sándorné Ángyán József korábbi vidékfejlesztési államtitkárnak a Fejér megyei földeladásokat bemutató tanulmányára hivatkozva.

Ami az ügy agroökológiai vonatkozásait illeti, Európában a fentebb jelzett klimatikus okok miatt valóban egyre inkább teret nyer a minimális talajbolygatáson alapuló, „szántásmentes” (no-till) mezőgazdaság, amely nem ad alkalmat a széllel interakcióba kerülni képes, fellazított szabad talajfelszínek kialakulására. Ahogyan a már említett Bardóczi-poszt alatt indult kommentvitában az egyik hozzászóló, a regeneratív mezőgazdasággal foglalkozó Kökény Attila kifejtette: „Világszerte már több mint 205 millió hektáron termelnek porviharok nélkül, mulcshagyó, no-till technológiával. A szomszédos országokban is sok ezer vagy tízezer hektáros gazdaságokban termelnek így a magyar termésátlagok felett, erózió és porviharok nélkül. Vajon itt miért nem megy?”

Magyarországon egyébként mintegy 5 millió hektár a művelhető mezőgazdasági terület, vagyis amennyiben a 205 millió hektáros összehasonlító adat reális, mindenképpen indokolt a kérdés fölvetése.

Nyolc év szabadságvesztést is kaphatnak a tömegbaleset felelősei

A rendőrség közúti baleset okozása vétségének gyanúja miatt indított büntetőeljárást. A nyomozás egyelőre ismeretlen tettes ellen folyik, a halálos tömegszerencsétlenség okának és körülményeinek tisztázása megkezdődött. A sérülések okainak kivizsgálásra igazságügyi orvosszakértőt, de még meteorológus szakértőt is bevonhatnak annak a felderítésébe, hogy mi okozta a szombati tömegszerencsétlenséget az M1-es autópályán - írja az infostart.hu. Borbély Zoltán közlekedési és biztosítási szakjogász szerint két évig is elhúzódhat a nyomozás. Úgy véli, elsősorban azoknak az autósoknak merülhet fel a felelőssége, akik nem tartották be a követési távolságot, vagy nem csökkentették időben a sebességüket. De a felelősség kérdése azoknál is felmerülhet, akiknek az az autópálya biztonságos üzemeltetése a feladata. A hatályos Büntető törvénykönyv alapján a halálos tömegszerencsétlenséget eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétsége kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ennek a középmértéke öt év.

*

A Pest megyei rendőrfőkapitányság a lakosság segítségét kéri: várják azok jelentkezését, akik a balesettel kapcsolatban érdemleges információval, illetve mobileszközzel vagy fedélzeti kamerával rögzített kép-, vagy videofelvétellel rendelkeznek. A jelentkezéseket az [email protected] e-mail címre várják. 

A viharos erejű széllökések miatt időnként sűrű por és homokfelhő rontja a látási körülményeket az M1-es autópályán a 102-es és 103-as kilométer közötti szakaszon, Nagyszentjános és Bőny térségében.