interjú;Kossuth-díj;Origo;Orbán János Dénes;2023;

- A friss Kossuth-díjas Orbán János Dénes szerint ma már tilos megdicsérni a nők idomait, ő a „baloldali újidiotizmus” igájától fél

A költő szerint nők értelmét sem lehet dicsérni, mert valakik még a végén belekötnek, miért csodálkozik rá, hogy egy nő is lehet értelmes.

Kedd délután átadták a 2023-as Kossuth díjakart, az erről szóló hírre háromnegyed órával már meg is jelent a Fidesz által kézivezérelt Origón egy interjú az egyik, talán legnagyobb feltűnést keltő kitüntetettel, Orbán János Dénessel.

Az MTI szerint a költő a díjat „Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során a kortárs magyar irodalmat egyedi stílusú, formailag és nyelvileg is bravúros költeményeivel, prózáival és drámáival gazdagító írásművészete, valamint példaadó irodalomszervező és tehetséggondozó tevékenysége elismeréseként” kapta

A saját bevallása szerint csúcsra érő Orbán János Dénes csak úgy sziporkázott a kormánylapnak adott interjúban: – Ne hagyjuk, hogy a baloldali újidiotizmus leigázzon bennünket – olvasható a beszélgetés címben idézett gondolata.

A 13 éve kétharmaddal kormányzó Fidesz holdudvarában lázadva kifejtette, most már az számít lázadónak, aki kitart a klasszikus értékek mellett. Mint mondta, Petőfi Sándort a bolsevikok előszeretettel használták föl ideológiájuk legitimálásához, „a kortárs liberálbolsevikok viszont már rég szétszedték és kiközösítették volna a patriotizmusa és a szexizmusa miatt”. A friss Kossuth-díjas sajátos univerzuma azonban nem állt meg itt, és előállt a következő elmélettel:

„Manapság tilos dicsérni egy hölgy idomainak szépségét, szemének huncut csillogását, de még az értelmét is, hiszen abba is bele tudnak kötni: na mi van, rácsodálkozol, hogy egy nő is lehet értelmes? Maholnap be fogják tiltani a központozást is, mert a vesszőt fallikus szimbólumnak minősítik, a kettőspontot a herékhez hasonlítják, a felkiáltójelet, vagy a kérdőjelet... ki sem merem mondani”

- hangzott az okfejtés, hozzátéve, akkor is „ribillió" törne ki, ha Janus Pannonius ma kiposztolná a Facebookra az Optat coitum puellae (Egy leánnyal szeretne lefeküdni) című epigrammáját. A közösségi médiáról pedig általánosan is negatív véleménye van, mint fogalmazott, „magasról szarik rá”, rég kiszállt belőle, mert „hogy is van az a mondás, hogy amióta van a Facebook, nem csak a családod tudja, hogy hülye vagy?”

Később zenei témára terelődött a szó, ugyanis a Fidesz-közeli polihisztor bejelentette, megírta „az évezred első operettjét” (ezzel arra utalt, hogy több mint 60 éve nem írt senki operettet), ugyanis az idén 100 éves a Budapesti Operettszínház őt kérte föl a jubileumi operett megírására.

Az interjúban beszélt az általa vezetett (és tetemes mennyiségű közpénzzel kitömött) Előretolt Helyőrség Íróakadémiáról is, amellyel már 117 könyvet publikáltak, és az állami médiában felettébb népszerűek: 20 tagjuk portréfilmjét vetítették már le. „És több száz díjat bekaszáltunk” - tette hozzá.

A 444 felidézi, hogy Orbán János Dénes kultúrharcos mámorában még 2018-ban Tusnádfürdőn arról kezdett fejtegetésbe , hogy szerinte a színház.hu portál támogatását fel kell függeszteni, amíg nem kérnek bocsánatot, vagy le nem mond a főszerkesztő Tompa Andrea amiatt, hogy nem adnak teret az Előretolt Helyőrség kitartottjainak. Az okfejtés annyira meredekre sikeredett, hogy már L. Simon Lászlónak kellett leállítania, mondván: – Nem tudom, hogy miben szocializálódtatok Erdélyben, de ne menjünk ebbe az irányba, könyörgöm, az anyaországban!

Orbán János Dénes egyébként már korábban is vázolt fel hasonló elméleteket arról, hogy ma állítólag nem lehet szerelmes és erotikus verseket írni, mert a fiatalok attól félnek, hogy „majd az a kretén vád éri őket, hogy szexuális tárgyként kezelik a múzsájukat”, megfelelési kényszerükben pedig olyan témákat választanak, amikhez semmi közük, például a BLM-mozgalom, vagy Berlin sokszínűsége.

A friss Kossuth-díjashoz kötődő Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. és az Előretolt Helyőrség Íróakadémia egyébként csak az indulásához 2017-ben 1,4 milliárd forint kormányzati támogatást kapott, azóta pedig csak találgatni lehet az összegekről, ugyanis a szervezet honlapja szerint a KMTG éves költségvetése „nem releváns”, amikor pedig lapunk rákérdezett, hogy mégis mire költik ezt a pénzt, annyit válaszolt, hogy „irodalomra”.

A fejedelem és a nevével összeforrt szabadságharc feldolgozására egyelőre pályázat sem érkezett.