Az alapítványi fenntartású Óbudai Egyetem bejelentkezett a budapesti, VI. kerületi Szinyei Merse Pál Gimnázium fenntartásának átvételére, szándékukról a múlt héten tájékoztatták a tantestületet, a diákokat és a szülőket – értesült a Népszava. A március 7-én, kedden – az egyetem, a tankerület, az önkormányzat, az iskolavezetés és a szülői munkaközösség képviselői részvételével tartott – egyeztetésről készült, lapunkhoz is eljutott jegyzőkönyv szerint a jelenlegi fenntartó, a Belső-Pesti Tankerületi Központ nyitott az iskola átadására, amelyről a köznevelésért is felelős Pintér Sándor belügyminiszter dönt majd várhatóan május 31-én.
Nem példa nélküli, hogy egyetemek közoktatási intézményeket is működtetnek – például a tanárképzéssel is foglalkozó Eötvös Loránd Tudományegyetemnek vagy a Nyíregyházi Egyetemnek is vannak gyakorlóiskolái –, de mint az egyeztetésről készült jegyzőkönyvben is rámutattak, arra most kerül sor először, hogy egy egyetem kifejezetten egy középiskola átvételére jelentkezzen.
A Szinyei Gimnázium lenne az első, és feltehetően nem is az utolsó, amely egyetemhez kerülne. Legalábbis erről árulkodik az Óbudai Egyetem rektorhelyettesének, Molnár Andrásnak egy kijelentése: a váltást egyebek mellett azzal indokolta a jegyzőkönyv szerint, hogy „az állam a szerepvállalását, ahogy elkezdte csökkenteni a felsőoktatásban, úgy ezt a közoktatásra is ki akarja terjeszteni.”
Érdeklődtünk a Belügyminisztériumnál, valóban tervben van-e az állami szerepvállalás csökkentése a közoktatásban, ha igen, ez milyen mértékű lehet, mennyi intézményt érinthet, de lapzártánkig nem kaptunk tájékoztatást.
A felsőoktatásban 2019-ben kezdődött a „modellváltás”, azóta összesen 21, addig állami egyetem vált közérdekű alapítványi fenntartású felsőoktatási intézménnyé. Az Óbudai Egyetemre 2021-ben került sor, Molnár András rektorhelyettes szerint azóta „nagyobb lett a mozgásterük, a bér, infrastruktúra, a fejlődésük dinamikussá vált”, és az anyagi forrásaik is megvannak az oktatáshoz.
Azzal kapcsolatban, mit jelenthet az iskola számára, hogy a működést az egyetem finanszírozza, a következőket mondta: például jobb eszközöket, infrastrukturális hátteret tudnak biztosítani, kulturális programok anyagi hátterét is tudják támogatni, felmérik az iskolaépület állagát, felújításokra is sor kerülhet, akár drágább tankönyveket is kifizethetnek, a tanárok is elégedettebbekké válhatnak, sőt akár az egyetemen is tarthatnak majd kiegészítő képzéseket. Az iskolai képzésen nem változtatnának, azt a törvény és az iskola szakmai kollektívája határozza meg, és más tekintetben sem „szólnának bele” szakmai kérdésekbe.
Arra a kérdésre, miért pont a Szinyeit szeretnék átvenni, a rektorhelyettes azt felelte, nyitni szeretnének a köznevelés irányába, növelni saját bázisukat, a Szinyeiben pedig erős a matematika és a nyelvoktatás (az egyetemen gazdasági, műszaki, informatikai, építész képzés is folyik), a gimnázium „rangja is közel áll ahhoz, amit szeretnének.” Céljuk, hogy a diákok nagyobb része egyetemen tanuljon tovább.
Maga az iskolaépület egyébként a Terézvárosi Önkormányzat tulajdonában van, Miyazaki Jun DK-s alpolgármester szerint ez nem fog változni. A jegyzőkönyv szerint az ellenzéki alpolgármester is támogatná a fenntartóváltást, úgy véli, a váltás „jobb anyagi és eszköz hátteret, az oktatók megbecsülését jelenti.” Az iskola szülői munkaközössége március 22-én szavaz a fenntartóváltás támogatásáról vagy elutasításáról, az ígéretek szerint véleményüket Pintér Sándor belügyminiszter figyelembe veszi majd a májusi, végleges döntésnél.
(Cikkünk megjelenése után Miyazaki Jun DK-s alpolgármester azzal kereste meg lapunkat, hogy a jegyzőkönyvben leírtakkal ellentétben az egyeztetésen nem foglalt állást az önkormányzat részéről, ő csak megfigyelőként volt jelen.)
