Nemmel szavazott a Korrupcióellenes Munkacsoportban lévő három, valóban korrupcióellenes küzdelemmel és tényfeltárással foglalkozó civil szervezet a munkacsoport 2022-es országjelentésére.
Mint megírtuk, az Európai Unió nyomására 2022 decemberében létrehozott Integritás Hatóság (IH) mellett működő munkacsoportnak március 15-ig kellett megszövegezni és elfogadni az első éves jelentését. Mivel a Korrupcióellenes Munkacsoport döntéseit egyszerű többséggel hozza, és a 20 tagjából a tagság felét eleve az állam delegálja, illetve
a 10 civil közé is jó pár olyan került, aki korábban ismeretlenek voltak korrupcióellenes területen vagy éppen szorosan kötődik a NER-hez, így a hétfői ülésen a többség rábólintott az országjelentésre. A dokumentum így a kormány elé kerül.
Hétfő délután kiadott közleményében a Transparency International Magyarország, az Átlátszó és a K-Monitor, valamint a szavazáson tartózkodó Reszkető Petra hosszan sorolta, hogy pontosan mi hiányzik a most az állami szervek és a velük együtt szavazó „civil” tagok voksaival elfogadott országjelentésből. Az éves jelentés hosszan elidőzik például a közbeszerzési rendszer jogi és statisztikai jellemzőinek a leírásával, ám adós marad ezek értékelésével, valamint a fejlesztendő irányok kijelölésével. A munkacsoport közhatalmi szerveket képviselő tagjai nem támogattak több, a magyarországi korrupció súlyosságát bemutató megállapításnak a jelentésbe történő belefoglalását, ahogy az is csak a civilek saját véleményeként került be a szövegbe, hogy a vagyonnyilatkozatok körében tavaly óta tett kormányzati intézkedések elégtelenek vagy az, ahogy a hatalom az elmúlt tíz évben sorozatosan korlátozta a közérdekű adatok megismerhetőségét.
A közlemény emlékeztet arra, hogy amíg a munkacsoportban a civilek az állami szervek javaslatait kivétel nélkül támogatták, addig a közhatalmi szervek több olyan civil javaslatot is elutasították, amellyel mérsékelni lehetne a korrupciót. Nem támogatták például azt a civil felvetést, hogy módosítsák a büntetőeljárási törvényt úgy, hogy a korrupciós és más kiemelt bűncselekmények esetében a hatóságok tétlensége esetén ne csak a polgárok, hanem közhatalmi szervezetek is eljárhassanak. De a civilek górcső alá vették volna, hogy a kiemelt állami szervek hogyan diszkriminálják az egyes sajtótermékeket, sőt,
azt is javasolták, hogy közpénzből kötött szerződést csak annak teljes nyilvánosságra hozatalát követően lehessen kifizetni.
Hab a tortán, hogy időközben az Európai Uniónak átláthatóságot és nyitottságot ígérgető kormányzat társadalmi egyeztetés nélkül vitte a parlament elé a közérdekű bejelentéseket újraszabályozó törvényjavaslatot, illetve egy, a vagyonnyilatkozatok digitalizálásáról szóló törvénymódosítást. „A jelentés elfogadására adott nemleges vagy tartózkodást kifejező szavazattal a fentiek miatt kialakult elégedetlenségünknek adtunk hangot” – fogalmazott a négy szervezet. Hangsúlyozzák ugyanakkor, mindez nem jelenti azt, hogy a jövőben ne lennének készek további konstruktív együttműködésre a Korrupcióellenes Munkacsoportban.
Sajátos módon a Bíró Ferenc vezette Integritás Hatóság (IH) – ő egyben a munkacsoport elnöke is - a Magyar Távirati Irodához (MTI) eljuttatott közleményében egy sort sem lehet olvasni a civilek nemleges szavazásáról. Ellenkezőleg: a közlemény szerint: „A civil és kormányzati tagokból álló munkacsoport a 2022-ről szóló jelentésében a korrupció visszaszorítása érdekében előremutató javaslatokat tett mindkét oldal támogatásával.” Bíró szerint a jelentés elfogadását szimbolikus jelentőségűnek nevezte és úgy értékelt: „mérföldkő mind a jelentés létrejötte, mind az, hogy az állami és civil oldal képviselői konstruktívan tudtak a közös célért együtt dolgozni és olyan javaslatokat megfogalmazni, amelyek mögött egyetértés van abban, milyen lépésekkel lehet a korrupció visszaszorítását elérni.” Várady Szilvia, a Munkacsoport „civil” – mint lapunk feltárta: szoros NER-es hátterű - alelnöke hozzátette: néhány héten belül a munkacsoport újra asztalhoz ül és összeállítja a 2023-as munkatervét.
