– Több fejlesztési lehetőséget is vizsgálunk a budapesti trolihálózaton. A tesztsorozat hosszú folyamat, amelynek egyik lépéseként önjáró üzemben kelt át egy trolibusz a Lánchídon – válaszolta a Népszava kérdésére a BKK. A kísérleti járatról Karácsony Gergely főpolgármester korábban fényképes Facebook-posztban számolt be.
Trolis berkekben úgy tartják, hogy a jelenleg az Astoriáig közlekedő 74-es, illetve a Kossuth Lajos téri végállomással bíró 70-es járat jöhet szóba a lánchídi vonalhosszabbításnál.
Ezek vannak ugyanis elég közel ahhoz, hogy a járművek önjáró, tehát felsővezeték nélküli üzemmódban át tudjanak kelni a hídon. Az átkelő jelenleg is zajló 27 milliárdos rekonstrukcióját ugyanis nem fejelnék meg egy új felsővezeték kiépítésével. Az önjáró üzemmód azonban csak néhány kilométeres távot képes befogni, így a trolik vélhetőleg a hídhoz közel, mondjuk a Várkert Bazár környékén már vissza is fordulnának.
Minderről megkérdeztük a BKK-t is, amely azt írta, hogy egyelőre az üzemi tesztek eredményét elemzik, az esetleges új járatokról csak az értékelések lezárulta után születhet döntés.
Közben a Lánchíd felújítása a kivitelezői szerződésben rögzített ütemterv szerint halad. A november közepén lezajlott sikeres próbaterhelés után eredményesen lezárult a közbenső műszaki átadás-átvétel. A szakhatóságok pedig hozzájárultak a Lánchíd ideiglenes forgalomba helyezéséhez. Így tavaly december közepétől a BKK járatai, a taxik, a kerékpárosok és motorosok is felhajthatnak a hídra. Az egyéni gépjárművel közlekedők viszont nem. Karácsony Gergely a részleges átadón bejelentette, hogy a végleges forgalmi rendről a budapestiek megkérdezése után döntenek.
Erre a kormány Láng Zsolt kormánybiztoson keresztül megüzente, hogy a főváros nem teljesítette a kormánnyal kötött megállapodást, miszerint a gépjárműforgalom teljes vagy részleges korlátozása nem haladhatja meg a 18 hónapot, márpedig a hídfelújításhoz ígért 6 milliárdos állami hozzájárulás csak a feltételek teljesítésekor jár.
A főváros tájékoztatása szerint eddig nem is fizették ki a pénzt.
„A budapestieknek joguk van véleményt formálni a Lánchíd végleges forgalmi rendjéről, a főváros vezetése már többször egyértelművé tette álláspontját ebben a kérdésben”
– válaszolták lapunk kérdésére.
Mint írták: a híd forgalmát a BKK folyamatosan vizsgálja, az eredményeket közzéteszi annak érdekében, hogy a budapestiek megalapozottan mondhassanak véleményt a híd végleges forgalmi rendjéről. Nem cáfolták, de nem is erősítették meg a Népszava értesülését, miszerint a budapestiek véleményét az előválasztáshoz hasonlatos metódussal kérnék ki. Bár ezt sok közlekedési szakember kockázatosnak tartja, mondván könnyen félrevihető egy ilyen szavazás. A laikus városlakók nem feltétlenül képesek korrekt szakmai döntést hozni egy ilyen speciális közlekedésszervezési kérdésben.
A fővárosi önkormányzat szerint azonban jól látszik, hogy a közlekedés nem csak gyorsabb, de kiszámíthatóbb is lett a Lánchídon. A BKK jelenleg a felújítás megkezdése előtti időszakhoz képest több mint 50 százalékkal nagyobb kapacitást biztosít azoknak, akik a Lánchídon közösségi közlekedéssel utaznak. Mivel a híd teljes átadása 2023. harmadik negyedévében lesz, a részvételi folyamatot is addig kell lebonyolítani a több milliárdot elnyelő nemzeti konzultációknál költséghatékonyabban – írták.
Keretbe: Rakpart-lezárás elnapolva
Heves indulatokat kavart Karácsony Gergely választások után tett bejelentése, miszerint a fővárosi önkormányzat 2023-ban lezárja az autósok előtt a pesti alsó rakpartot, és átadja a gyalogosoknak. A kormánypárti politikusok autósüldözést kiáltottak, a taxisok, az autós érdekképviseletek tiltakoztak. Mire lehullottak a levelek a főváros nagyot lépett hátra és tizenhat szakmai és érdekvédelmi civil szervezettel közösen kiadott egy nyilatkozatot, miszerint „szakaszonként gyalogos sétányokat is tartalmazó koncepció” alapján indul el a két lépcsős kivitelezési program a pesti alsó rakpart gyalogos barátabbá alakítása érdekében. A Népszava információi szerint ezzel el is akadt a folyamat, így a kivitelezés legkorábban az önkormányzati választások után kezdődhet el.
A fentiekről megkérdeztük a fővárosi önkormányzatot is. Válaszukból komoly irányvonal-váltás rajzolódik ki. Mint írják: a fejlesztés előkészítése zajlik. A partnerségben résztvevő szervezetekkel közösen monitoring rendszert állítottak fel, ami a város közlekedésének egészén méri és értékeli a rakparti tesztidőszakok hatásait. Ha lesz pénz a kivitelezésre, akkor első ütemben azok a szakaszok újulhatnak meg, amelyek „végleges kialakítása nem érinti a közúti átmenő forgalmat”. A teljes fejlesztési program megvalósítása, vagyis az alsó rakpart autósok előtti lezárása azonban csak akkor történhet meg, ha „a közös értékelési rendszer azt mutatja, hogy a város közlekedése működőképes a pesti alsó rakpart átmenő forgalma nélkül is”.
