Furcsa hangulatú lakossági fórumot tartottak az új zuglói városközpontról csütörtök este, ahol össznépi projekt-bemutatóhoz képest meglehetősen nagy számban vettek részt zakós, blúzos fiatalok, akik igen lelkesen tapsoltak az ingatlanfejlesztői „kulcsüzenetek” ismertetésekor, erőst zavarba hozva az feszült hangulatban lévő zuglóiakat, akiket nem igazán érdekelt a termálvizes erőmű, a „közvetlen vizuális folytonosság” és az „elegáns tömegképzés”. Sokkal inkább az építkezéssel járó rettenetes porról és zajról, a környező házakat leárnyékoló hatalmas épületekről és legfőként a Bosnyák téri piac sorsáról szerettek volna többet megtudni – így összegzett Várnai László kerületi önkormányzati képviselő, aki szerint a beruházó hozott magával egy „vattakórust”.
Ahogy arról a Népszava korábban többször is beszámolt: a beruházást az Orbán-kormány kiemelt közérdekűnek minősítette, a rendeletben megadott kedvezményekkel gyakorlatilag szabad kezet adtak a csaknem 7 hektáros terület faltól falig való beépítéséhez az Orbán vejével, Tiborcz Istvánnal baráti viszonyt ápoló Balázs Attila cégének. A „koordinációs feladatokat” a fővárosi kormányhivatalt vezető Sára Botond főispánra, a VIII. kerület korábbi fideszes polgármesterére bízta a kabinet. Az engedélyezés ennek megfelelően zökkenőmentes. (Környezetvédelmi engedélyt kérniük sem kellett.)
A cirka 250 milliárd forint értékű új negyed tervei menet közben alaposan megváltoztak. A korábbi lakossági aggodalom, miszerint ezreket telepítenek majd be az új városnegyedben épülő több száz lakásba tovaszállt, mivel az újragondolt projektben a korábban tervezett 950 lakás, 90 ezer négyzetméter iroda és 12 ezer négyzetméteres pláza helyett mindössze 168 lakás épül, 10 ezer négyzetméterre csökken a kereskedelmi rész, cserébe az irodaterület csaknem a duplájára 153 ezer négyzetméterre nő. A döntés kissé meglepőnek tűnik, hiszen a Covid-járvány miatt széles körben elterjedt home office jelentősen csökkentette az irodaigényt az elmúlt időszakban. Némi magyarázattal szolgálhat az a szakmai körökből származó értesülés, miszerint meglehet, a kormánykörökkel igen jó kapcsolatot ápoló Balázs Attila vaskos bérleti szerződésekre számíthat az állami szektorból,
így a Bosnyák mögött afféle új kormányzati negyed jöhet létre. Mindebből a fórumon csupán annyi derült ki, hogy a kerületi kormányhivatal itt kap majd helyet. A prezentáción sok szó esett a zöld felületekről, ám arról kevésbé, hogy a kiadott engedélyek szerint az épületek alatt többszintes mélygarázsokat alakítanak ki, a lakó- és irodaházak kilencszintesek lesznek, jócskán kilógnak majd a zömében földszintes vagy egy-kétemeletes házak közül.
Nagy hangsúlyt kaptak a közösségi fejlesztések, amelyek bruttó összértékét 11,4 milliárdosra becsülte a cég. Ebben a környező utcák rendbetétele mellett, a Rákospatak negyedhez közeli darabjának revitalizációja, mellett kiemelték a kerületieknek építendő új 5000 négyzetméteres városi teret, illetve az alatta lévő mélygarázst.
Az egyetlen bökkenő az, hogy az új köztér a jelenlegi Bosnyák téri piac helyén épülne. A beruházói prezentáció – a fórumon egyébként lefelejtett – utolsó oldalából az is kiderül, hogy az érintett telket 2025. március elsejéig át kellene adni az önkormányzatnak, illetve „az építkezés organizációjához illeszkedve át kell szerveznie a Bosnyák téri piacot”. Ezen az oldalon szerepel az is: a közösségi célú fejlesztésekért cserébe a beruházó elvárja az önkormányzattól, hogy a projekthez szükséges tulajdonosi, közkezelői és egyéb hozzájárulásokat „ késedelem nélkül kiadja”, a beruházással szemben indított összes pert és önkormányzati eljárást a településrendezési szerződés aláírása után 30 napon belül lezárja.
Vághatják a fákat, a pláza és egy lakóház után három irodaépület is megkapta az építési engedélyt a tervezett zuglói NER-beruházás helyszínénKiemeltté tették és a fővárosi főispán alá rendelték a 250 milliárd forintos zuglói NER-beruházást„A beruházóval valóban új települési szerződést kötne az önkormányzat, amely a fenti vállalásokon túl az új szakrendelő, a piac és a polgármesteri hivatal termálvizes fűtésre csatlakozását, illetve 250 millió forint megfizetését is tartalmazza, amit a kerület közösségi célú fejlesztésekre fordíthat” – válaszolta a Népszava kérdésére Horváth Csaba, Zugló szocialista polgármestere, aki azt is elmondta, hogy a perekre vonatkozó kitétel nem lesz benne az új szerződésben, bár új pert biztosan nem indít az önkormányzat, hiszen az eddigieket is elveszítették. A kerületnek a viszony rendezése az érdeke.
– A Bosnyák téri piac korszerűtlen, így ahelyett egy újat építene az önkormányzat a jelenlegitől 50 méterre, a terület Bosnyák utca felőli részén. De a meglévő piacot csak akkor bontják el és adják át a munkaterületet a vállalkozónak, ha az új megépül. A piacot a fővárosi önkormányzat cége, a jelenlegi üzemeltető CSAPI építené hitelből, míg a mélygarázst és a városi teret Balázs Attila cége, így a kerületnek mindez semmibe se kerülne – érvelt Horváth Csaba, aki azt azért elismeri, hogy a vállalkozó csak addig hajlandó erre, amíg a saját projektje tart, márpedig azt 2025-re befejeznék. Az önkormányzat 2026-ra szeretné kitolni a határidőt. A CSAPI-val már egyeztettek. A korábbi építészeti terveket viszont fel kell majd frissíteni. A beruházóval kötendő új szerződésről szóló előterjesztés márciusban kerül a képviselő testület elé. A polgármester szerint a kerületnek jelentős bevétele származik majd az új negyedből, ami akkor is igaz, ha az általa is hallottak szerint állami hivatalok és cégek költöznének be az irodaházakba, lévén építményadót nekik is fizetniük kell.
Várnai László, kerületi képviselő korántsem biztos abban, hogy ez a negyed Zugló érdekeit szolgálja. Az új település rendezési szerződés szerinte semmivel sem lesz több beruházói vállalás, mint a korábbiban. A 11,4 milliárdos összeg szerinte túlárazott, ráadásul ezek az utcáknak a rendbetétele beruházó elemi érdeke, hiszen ezeken közlekednek majd az irodaházak bérlői is. A hétvégi piacot is befektetői kérésre szüntetik meg. Különösen veszélyesnek tartja a piac elbontását, főként, ha ez még az új megnyitása előtt történik, márpedig az idő szorítása miatt ez könnyen előállhat. De a fővárosi példák láttán abban sem biztos, hogy az új piac meg tudja őrizni régi vásárlóit, hangulatát.
