Az orosz-ukrán háború kitörése óta eltelt egy év elég volt arra, hogy a magyar kormány mind az EU, mind a NATO rossz oldalára tudjon kerülni. Az évek óta zajló euroszkeptikus kampány és legújabban a szankcióellenes politika eljuttatták az országot oda, hogy a Magyarországra érkező uniós források is veszélybe kerültek - közölte csütörtökön a Republikon Intézet.
Mint írják, noha az unióval szemben Orbán Viktor régóta feszegeti a határokat, azonban sokkal váratlanabb volt a finn és svéd NATO-csatlakozás blokkolása. Emlékeztetnek, hogy az EU és a NATO is a magyar társadalom széleskörű támogatását élvezi csatlakozásunk óta, az EU népszerűsége az országban sosem esett 70 százalék alá, a NATO-tagságunk pedig még az EU-nál is nagyobb támogatottságot élvez. Sőt, a koronavírusjárvány okozta globalizációellenes hullámvölgyet követően, Ukrajna orosz megszállása óta sokéves csúcson áll a NATO népszerűsége a magyarok körében: a lakosság 84 százaléka támogatja tagságunkat. Tudja ezt a politika is: míg Orbán egyre gyakrabban tesz utalást az EU-ból való kilépésre, a NATO-tagság az ő bevallása szerint is létkérdés Magyarország számára. Azonban felmerül a kérdés, vajon miért érdeke Magyarországnak, hogy blokkolja Finnország és Svédország NATO-csatlakozását.
„Orbán Viktor arra számít, hogy Oroszország nyeri a háborút, ezért halogatja a finn és svéd NATO-csatlakozás jóváhagyását”„Ennél sokkal kézenfekvőbb magyarázat, hogy a szankcióellenes, Ukrajna-ellenes kommunikáció, és a NATO-bővítés blokkolása egyike sem magyar, hanem orosz érdek”
- hangzik a Republikon Intézet következtetése.
