;

eredet;COVID-19;

A vírus spontán, nem tudatosan végrehajtott mutáció eredménye lehet, amely akaratlanul, valamilyen baleset folytán jutott ki a laboratóriumból

- Az USA-Kína-játszma eszköze lett a Covid-19 eredetének tisztázása

Perdöntő új bizonyíték nem került elő a kínai labor eredetéről, de a régi aggályokat sem cáfolták - ez derül ki a 2020 óta folytatásokban érkező eredettörténet legújabb epizódjából.

A napokban az FBI vezetője „nagyon valószínűnek” nevezte, hogy a járvány egy kínai biotechnológiai laboratóriumból szabadult ki. Kína válaszul elővette az oroszpárti összeesküvés-hívők kedvelt topikját, az USA által világszerte, így állítólag Ukrajnában is fenntartott titkos biolaborok ügyét, mint eddig nem kellően vizsgált lehetséges kiindulópontot.

Bár a kétféle sztori látszólag kizárja egymást, az eddig napvilágra került tényekből paradox módon az is levezethető, hogy a Covid-19 egy olyan kínai laboratóriumból szökött meg, amelynek kutatásait részben az USA finanszírozta. A vírus Vuhanban bukkant fel először – a legelterjedtebb történetszál szerint az ottani állatpiacon, ám – amint arról lapunkban már 2021. májusában beszámoltunk – műholdfelvételek bizonyítják, hogy a vuhani víruskutató intézet környékén már jóval azelőtt történt egy súlyos, a környék lezárásához és karantén bevezetéséhez vezető incidens, hogy a kínaiak az első fertőzésekről hírt adtak volna. Ráadásul az intézetben egyebek mellett éppen a denevéreket fertőző koronavírusokat vizsgálták, és az egyik kutatási irány (amelyhez úttörő mivolta és egyedülálló eredményei nyomán amerikai finanszírozás is társult) éppen az volt, hogyan lehet a természetben előforduló kórokozókat olyan tulajdonságokkal felruházni, hogy emberre is átterjedhessenek.

És ez még messze nem az összes „véletlen” egybeesés. Az internetről a vírus elszabadulása után eltüntettek – vagy legalábbis megpróbáltak eltüntetni – olyan, a vuhani intézetből származó publikációkat, amelyek az említett kutatási irány eredményeiről szóltak. Eltűnt továbbá az egyik vezető kínai kutató is, aki a szóban forgó kutatások kulcsfigurái közé tartozott.

A tudósokat változatlanul megosztja a természetes vagy mesterséges eredet kérdése, a megoldás kulcsa azonban Kína kezében van, és az ázsiai ország nem sokat tesz a helyzet tisztázásáért. A WHO tényfeltáró delegációját nem engedték a kérdéses adatsorok közelébe, azaz nem tették lehetővé, hogy pontról pontra ellenőrizhessék, mikor és mi történt a vuhani intézetben. Ugyanakkor a Covid-19 genetikai anyagában nincs olyan egyértelmű jel, amely a mesterséges eredetre, a génszerkesztésre utalna. Ezért is él az a feltételezés, hogy egy olyan spontán, vagy külső fizikai hatásokkal, például sugárzással ösztönzött, de nem tudatosan végrehajtott mutáció eredménye lehet, amely akaratlanul, valamilyen baleset folytán jutott ki a laboratóriumból (a nemzetközi tudományos sajtó a 2010-es években számos alkalommal írt a vuhani intézet súlyos biztonsági hiányosságairól).

A természetes eredetre szintén nincs semmilyen bizonyíték. Az emberiség az adott térségben évezredek óta együtt él azokkal a denevérfélékkel, amelyekről a vírusok eddig nem terjedtek át az emberre. A Covid-19 viszont ezt az ugrást olyan tökéletesen elsajátította, hogy közben még az emberről emberre terjedés képessége is meglett neki. Ez a természetben leginkább csak egy olyan hosszas evolúció eredményeként alakulhatna ki, amelynek a közbenső állomásait sehol nem sikerült fellelni.

Joe Biden amerikai elnök a hivatalba lépése után rövid határidőt adott a titkosszolgálatoknak az esetleges laboreredet tisztázására, de a vizsgálat eredményét meglehetősen furcsán, egyértelmű következtetés nélkül hozták végül nyilvánosságra. Így talán nem alaptalan a feltételezés (és erre utalhat a mostani FBI-nyilatkozat is), hogy az USA többet tud a Covid-19 kialakulásáról, mint amennyit elmondott, és a visszatartott információkat, illetve azok szivárogtatását a Kínával folytatott nagy stratégiai játszmájában használhatja fel – a jelen esetben például arra, hogy a kitálalás meglebegtetésével visszatartsa a kínai vezetést mondjuk az Oroszországnak történő fegyverszállítástól, vagy bármilyen aktívabb háborús részvételtől.

Felelőtlen szülők gyakran sodorják veszélybe a kiskorú gyermeküket, ráadásul az erről készült videót az internetre is felpakolják.