Tízből nyolc hazai cég energiaköltsége tavaly legalábbis megháromszorozódott – derül ki az EY nevű nemzetközi tanácsadó 70 magyarországi közép- és nagyvállalat megkérdezésével készült felméréséből. Közel felük, 46 százalék már több mint ötszörös rezsivel szembesült. Válaszlépésként 79 százalék a megemelkedő költségek egy részét a fogyasztókra hárította. De új árazási és beszerzési elveket is kialakítottak. Áremeléssel leginkább az ipari szereplőknek sikerült hatékonyan ellensúlyozni kiadásaik megugrását.
Bár a vállalatok több mint négyötöde szerint a versenyképesség csak energiahatékonyság-növelő beruházásokkal tartható fenn, a válaszadóknak csak a negyede döntött alternatív energiaforrás használata mellett. Ezek közül a leggyakoribb a napelem és a hőszivattyú.
A felmérés tanúsága szerint az energiára arányaiban kevesebbet költő szolgáltatók a lépések terén jelentősen le is maradtak az ipari és technológiai ágazattól. A válaszadó társaságok 60 százaléka szerint a beruházások megvalósítását leginkább a szabályozási bizonytalanságok és a vezetőség erőforráshiánya akadályozza. Ez az EY-közlemény szerint új megközelítéseket igényel a döntéshozóktól.
„Az energiaköltségek növekedésével olyan válság vette kezdetét, aminek kezelésére a cégvezetők kezében csak korlátozott eszközök állnak rendelkezésre – idézik Kovács Leventét, az EY-Parthenon igazgatóját, energiapiaci szakértőjét. A hirtelen és drasztikus áremelkedés megváltoztatta a cégvezetők gondolkodását. Így ma már a kérdés rövid- közép és hosszú távú kezelése a teendők élén szerepel – fogalmazott.
Különösen fontossá vált az energiaköltségek pontosabb előrejelzése-tervezése, a megtakarítási lehetőségek feltérképezése, a közép- és hosszú távú stratégiák, valamint a megfelelő pénzügyi megoldások kialakítása – közölte Tarjányi Krisztina, az EY energiaipari tanácsadója. Mivel a rossz döntések e téren súlyos következményekkel járnak, a helyes megoldásokat érdemes jó szakemberekkel együtt megtalálni – hangsúlyozta.
A vállalatok működését leginkább a költségnövekedés, a csökkenő kereslet, a pénzügyi nehézségek és az alapanyaghiány fenyegetik. A folyamatos energiaellátás megszakadásától ugyanakkor jóval kevésbé tartanak.
Nőtt a felújítási kedv
A hazai energiafogyasztás körülbelül harmada a háztartásokhoz köthető – közölte a március 6-i Nemzetközi energiatakarékossági világnap alkalmából az Energiaklub és a Magyar Energiahatékonysági Intézet. A hazai lakásállomány a korszerű ingatlanoknál átlag két-két és félszer többet fogyaszt. Annak érdekében tehát, hogy az emberek az elszabadult rezsiárakon ne az utcát fűtsék, elengedhetetlen a lakások energetikai felújítása, ami klímavédelmi célokat is szolgálna – teszik hozzá. Az általuk üzemeltetett, RenoPont nevű, ingyenes, személyre szabott, élőben és online is elérhető otthonfelújítási tanácsadóhálózat tapasztalatai szerint a rezsiemelés óta élénkült az energetikai felújítások iránti érdeklődés. A sláger a fűtő-hűtő klíma és a napelem. Bár a mélyfelújítások változatlanul kevéssé népszerűk, a megfelelő tervezés és a szakaszos felújítás iránt sokan érdeklődnek. A háború kitörése óta egyre többen fontolgatják a földgáz kiváltását például a fűtő-hűtő klímával vagy a hőszivattyúval.
