Az FBI adatelemzése szerint az 1980 és 2020 között eltelt négy évtizedben nagyot romlott a megoldott gyilkossági esetek aránya, miközben a rendőrség több ügyet zárt le sikeresen 2020-ban, mint 1997 óta bármikor. Az ellentmondásnak az az oka, hogy az esetek száma nagyot nőtt: egy tanulmány szerint az ország 50 legnagyobb városában 10 százalékkal. Az élen Kansas City áll, ahol 10 ezer emberre 15 gyilkosság esik. “Azon a határon vagyunk, hogy az első fejlett ország legyünk a világon, ahol a gyilkossági ügyek nagyobb része felderítetlen marad” - mondta Thomas Hargrove, egykori oknyomozó újságíró a nonprofit Murder Accountability Project (Gyilkosság Elszámoltathatósági Projekt) alapítója a Guardiannak.
A szervezet a felderítetlen emberölések nyomonkövetésével foglalkozik. Hasonló munkát végeznek a Marshall Project-ben is, a szintén nonprofit, internetes újságírói szervezet az emberölési ügyekkel kapcsolatos nyomozói, jogi folyamatok átláthatóbbá, humánusabbá tételén dolgozik. E két szervezet adatait használta az FBI az elemzésekhez. Szövetségi szinten nem létezik ezekre vonatkozóan hozzáférhető állami nyilvántartás, azok az adatok pedig, amelyek mégis elérhetők, nincsenek részletesen lebontva, a körülmények nincsenek elemezve. Azok, akik ennek ellenére átfogó elemzéssel foglalkoznak, darabokból kell, hogy összeállítsák a képet, helyi és szövetségi rendfenntartó erők és bíróságok adatait összegyűjtve. Ráadásul az adatok eltérők, a rendfenntartó erők 14 715 esetet jelentettek míg a Betegség Felügyelő és Megelőző Központ adatai 25 988 gyilkosságot mutatnak. A számítási módszerekből is következhetnek az eltérések, ahhoz, hogy egy eset megoldottnak számítson, legalább egy elkövetőt le kell tartóztatni, megvádolni és bíróság elé állítani, de van, hogy azt is megoldott esetnek veszik, ha van gyanúsított. Ráadásul az FBI szerint a gyilkosságok tisztázhatók “kivételes eszközökkel” is, ezek akkor alkalmazhatók, ha a rendőröknek van elég bizonyítékuk, de valami miatt nem képesek letartóztatni az elkövetőt. Például ha a gyanúsított meghal, vagy egy másik kerület nem hajlandó kiadni, vagy a rendőrség elárulni kilétét, vagy az ügyészek nem vádolják meg.
Az adatok azonban a tendenciákat mutatják, ezekből az derül ki, hogy a jelentős aránycsökkenés annak ellenére következett be, hogy a felderített esetek abszolút száma 2019 és 2020 között 1200-al, 14 százalékkal nőtt, a gyilkosságokat, emberöléseket nagyobb arányban sikerül felderíteni, mint más bűneseteket, betörést, nemi erőszakot, más erőszakos cselekedeteket.
De nőtt az emberölések száma is: az előző évtizedekkel összehasonlítva kétszeres tempóban, 30 százalékkal. A felderítések számának csökkenése annak ellenére is folytatódik, hogy 2021 óta ismét növelni kezdték a rendőrségek anyagi támogatását. 2020-ban ugyanis a George Floyd meggyilkolása utáni zavargások hatására csökkentették a pénzüket, és a létszámukat is, mondván más módokon kell megoldani a problémákat, és át kell csoportosítani a pénzeket is.
Akadémiai tanulmányok, és egy 2018-as Washington Post project azt mutatja, hogy a legtöbb olyan eset, aminek a végén az elkövetők nem állnak bíróság elé a fekete és a latin közösségekben történik. David Bjerk, a kaliforniai Claremont McKenna College közgazdász professzora 2020 nyarán megjelent tanulmánya szerint, amelyben 2007 és 2017 közötti eseteket vizsgált, annak az esélye, hogy egy gyilkosságot tisztáznak, kimutathatóan alacsonyabb, ha az áldozat felnőtt fekete vagy spanyolajkú férfi, és az elkövetés olyan kerületben történt, ahol nagy arányban élnek. Azt is megjegyzi, különlegességnek számít, hogy nem talált bizonyítékot arra, hogy a felderítési arányt a rendőrség költségvetési pénzeinek növelése javítja. Általában ez igaz lehet, de arról a tíz évről, amit vizsgált, az derült ki, hogy az, ahogyan a rendőrségek felhasználták a meglévő és plusz anyagi forrásaikat, nem járult hozzá szisztematikusan ahhoz, hogy jobb legyen a megtalálási és letartóztatási aránya azoknak, akik felelősek mások haláláért.
