Miért olvad a jó csoki a szánkban, és nem a kezünkben? Hogyan fogjunk meg egyetlen molekulát? Mik a tűzijáték árnyoldalai? Élhetünk-e műtrágyák nélkül? Néhány téma azok közül, amelyeket alkalmanként ezres nagyságrendben tekintenek meg az érdeklődők élőben vagy online csatornákon az Alkímia ma programsorozat keretében. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézete 2007 óta általában 12 előadást tart egy évadban tudtuk meg Tóth Gergely János docensétől. Először kifejezetten a középiskolások voltak a célközönség, főleg tanárok hoztak el fakultációs csoportokat, meghallgatni az előadásokat, illetve mindig igyekeztek látványos kísérletekkel, kvízjátékokkal is oda csábítani a fiatalokat, felkelteni az érdeklődésüket a természettudományok iránt.
Eleinte nagyobb hangsúly volt a jelenléten, majd fokozatosan egyre nagyobb teret nyert a streamelés, végül a felvételek felkerültek a Galileo Webcast YouTube-csatornájára is, ahol bárki számára visszanézhetők lettek az adások. A covid alatt kizárólag online tudták elérni az érdeklődőket, most térnek vissza újra a jelenléti előadásokra. Az a tapasztalat, hogy a rövidebb előadásokat és kísérleteket szívesebben nézik meg az emberek. A legnagyobb sikere az olajszőkítésről szóló előadásnak és az azt bemutató kísérletnek volt. Az elmúlt évek során a nézők összetétele is változott, csökkent a diákok aránya, ellenben megjelentek a természettudomány iránt érdeklődő felnőttek, idősebbek is.
Az előadás-sorozat legutóbbi programja a kristályok világába engedett bepillantást Szalay Zsófia, a Richter Gedeon Nyrt. morfológiai csoportjának vezetője kalauzolásával. Mint elmondta, bár gyakran kristálynak nevezik az üvegből készült tárgyakat, például a csillárokat, poharakat, de ezek valójában nem azok. Az üveg ugyanis bár szépen csilloghat, de hiányzik belőle a kristályokra jellemző rendezettség, szabályozottság. Az ásványtanban és az anyagtudományban azokat a szilárd halmazállapotú anyagokat nevezzük kristálynak, amelyekben az atomok, molekulák vagy ionok szabályos rendben, a tér mindhárom irányában ismétlődő minta szerint helyezkednek el.
Több hétköznapi anyag között a csokoládé példáján keresztül részletesen szemléltette a vegyész, milyen meghatározó szerepe van a kristályszerkezetnek egy anyag tulajdonságai szempontjából. A csokoládé fő alkotóeleme a kakaóvaj, amely szintén mutatja ezt a kristályszerkezeti változatosságot, a hat módosulata mindegyikének más az olvadáspontja. Nem rágni szeretjük a csokit, hanem azt várjuk, hogy elolvadjon a szánkban, viszont azt sem szeretnénk, hogy már a kezünkben tegye ezt. A száj belső hőmérséklete 35-36 Celsius-fok, és az V. módosulat olvadáspontja van ehhez legközelebb, de még alatta (33,8 Celsius-fok). Az ennél alacsonyabb olvadáspontú módosulatokkal az a probléma, hogy már a kezünkben elolvadnak, míg a VI. módosulat 36,3 fokos olvadáspontja miatt úgy érezzük, hogy szemcsés a csoki. A csokoládénak pedig azért van lejárati ideje, mert egy idő után a kakaóvaj átalakul a VI. módosulattá, kikristályosodik, és fehér bevonat jelenik meg rajta.
A kutató ezután rátért arra, hogy a gyógyszeriparban miért fontos a kristályszerkezettel foglalkozni. A klasszikus állatorvosi lóként említette a ritonavir nevű hatóanyag kálváriáját. Ezt a vírusölő szert eredetileg egy folyadékkapszulában forgalmazták, de egyszer csak az oldatban elkezdtek megjelenni a szemcsék, ezért ki kellett vonni a piacról. Egy darabig egy cseppentős szuszpenziót árultak helyette, mert a piaci igény megvolt, de azt nem tudták gyártani, amit kellett volna. Végül 250 milliárd dolláros befektetéssel fejlesztettek ki egy új formulát, amelyet tablettaként hoztak forgalomba. Sokáig ugyanis nem tudták, hogy a ritonavirnak nem csak egy kristályformája létezik, csak az eredeti formula 1-et ismerték. A spontán kialakult formula 2-nek azonban 15 fokkal magasabb az olvadáspontja, stabilabb a szerkezete, és rosszabb az oldhatósága, így kikristályosodott az oldatban. „Azt szokták mondani, hogy egy gyógyszer-hatóanyag polimorfjainak a száma azzal arányos, amennyit foglalkoznak vele. A ritonavirnek néhány évvel később újabb három formulája jelent meg, amelyek mindegyike alacsonyabb olvadáspontú, így nem használható semmire” – mutatott rá Szalay Zsófia.
