A nők és lányok kulcsfontosságú szerepet játszanak a hatékonyabb környezet- és klímavédelemben. Kutatások ugyanis azt mutatják, hogy a társadalmilag elvárt nemi szerepek miatt a nők a férfiaktól eltérően értékelik a kockázatokat, és jellemzően családjuk és közösségeik jólétét helyezik előtérbe az erőforrás-gazdálkodási döntésekben – olvasható Lehoczky Annamária éghajlatkutató írásában a Másfélfok oldalon.
Ezek a döntéshozatali különbségek a nemzeti politikában is megfigyelhetők:
egy 91 országon átívelő tanulmány megállapította, hogy a több női képviselővel rendelkező nemzeti parlamentek szigorúbb klímapolitikákat fogadtak el.
Ugyanakkor szerte a világban továbbra is akadályokba ütköznek mind a döntéshozatalban való részvétel, mind a finanszírozáshoz való hozzáférés terén. Míg a nők sokszor vezető szerepet töltenek be a klímaaktivizmusban és az éghajlatváltozással kapcsolatos tevékenységekben az otthonuk közelében, a környezettel kapcsolatos döntéshozatal minden szintjén alulreprezentáltak.
Bár a klímatárgyalásokon részt vevő kormányzati delegációk nemek közötti egyensúlya javult az évek során, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény titkárságának kutatása szerint az idő 74 százalékában férfiak beszéltek a köztes ülésszak tárgyalásain 2021-ben. 2022-ben a nemzeti parlamenti képviselők mindössze 26 százaléka volt nő, ami előrelépés az 1995-ös 11 százalékkal szemben (Magyarországon ez az arány mindössze 13 százalék). Ilyen ütemben haladva a nemek közötti egyenlőség csak körülbelül 2063-ra valósulhat meg a nemzeti jogalkotó szervekben.
A nemek közötti egyenlőtlenségek miatt az éghajlatváltozás negatív hatásai aránytalanul nagy mértékben érintik a nőket és a lányokat.
Ez a politikai, társadalmi és gazdasági szférákban tapasztalható nemek közötti egyenlőtlenség következménye, amire ráerősítenek az egyéb társadalmi faktorok, mint például a jövedelem, az életkor, a társadalmi osztály vagy az etnikai hovatartozás miatti hátrányos helyzet. Például időjárási katasztrófák után a nők és a lányok jobban ki vannak téve a nemi erőszaknak, és a lányok kisebb valószínűséggel folytatják tanulmányaikat, mint a fiúk. A Malala Fund becslése szerint 2021-ben az éghajlattal kapcsolatos katasztrófák a fejlődő országokban legalább négymillió lányt akadályoztak meg abban, hogy befejezzék tanulmányaikat. Az aszály és a vízhiány is jobban érinti őket háztartási kötelezettségeik miatt. Mivel sok kultúrában a nők és a lányok túlnyomórészt víz-, élelem- és tűzifa-gyűjtéssel foglalkoznak, amikor egy súlyos aszály idején a közeli vízforrások kiapadnak, nagyobb távolságokat kell megtenniük, hogy vízhez juttassák a családot. A nők csak korlátozott mértékben (vagy egyáltalán nem) férnek hozzá mezőgazdasági támogatásokhoz és jutnak kompenzációhoz terméskárok esetén, ugyanis az sokszor földtulajdonjoghoz kötött.
Az Oxfam és az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete szerint globálisan a nők nagyobb arányban élnek szegénységben, és megélhetésük gyakran nagymértékben függ a klímaváltozás által veszélyeztetett természeti erőforrásoktól.
Ugyanakkor a háztartásban dolgozó nők azok, akik óriási ismeretanyaggal és készségekkel rendelkeznek a víz gyűjtésével és tárolásával, az élelmiszerek tartósításával és adagolásával, a hasznos növényfajtákkal, a természeti erőforrások kezelésével, sőt, sokszor a katasztrófák alatti teendőkkel kapcsolatban is. Egy indiai kutatásból kiderült, hogy a nők által vezetett tanácsok területein az ivóvízprojektek száma 62 százalékkal magasabb volt, mint a férfiak által vezetett tanácsok esetében.
A nemek közötti egyenlőtlenségeket fenntartó rendszerszintű akadályok eltávolítását jól célzott politikai intézkedésekkel fel lehet gyorsítani. A nemekre vonatkozó kvóták támogathatják a nők szakmai előmenetelét a környezetvédelmi intézményekben és más politikai terekben. A lányok és nők minőségi oktatáshoz, egészségügyhöz és családtervezéshez való hozzáférésének javítása a klímacélok elérését is nagyban segíti. Fontos, hogy a lányok is bátorítva érezzék magukat a korábban inkább férfiak által dominált, úgynvezett STEM (tudomány, technológia, mérnöki és matematika) területeken és az ezekhez kötődő „zöld” szakmákban is. Ehhez kötődően 2023-ban a nemzetközi nőnap témája a digitalizáció, az innováció és a technológia a nemek közötti egyenlőségért.
