;

Kenya;Kövér László;propaganda;1956-os forradalom;1848/49;orosz-ukrán háború;

- „Nyugati és keleti birodalmak szorításáról” tartott eszmefuttatást Kenyában Kövér László

A házelnök a közelgő március 15-ről azt mondta, egy olyan nemzet ünnepe ez, amelyet Európában sokszor akartak és akarnak ma is gyarmatként kezelni. 

Kenyába utazott hivatalos látogatásra Kövér László házelnök – közölte az Országgyűlés sajtófőnöke vasárnap este az MTI-vel.

Szilágyi Zoltán közleménye szerint az Országgyűlés elnöke Moses Masika Wetangulának, a kenyai Nemzetgyűlés elnökének meghívására utazott Nairobiba. Kövér személyében a rendszerváltozás óta először utazott hivatalos látogatásra magyar házelnök a kelet-afrikai országba. A magyar házelnök a mostani utazással viszonozza Justin Muturi korábbi kenyai házelnök 2019 márciusában tett hivatalos magyarországi látogatását.

A kétoldalú tárgyalásokat megelőzően Kövér ünnepi beszédet mondott a Nairobiban élő magyaroknak a Magyarország kenyai nagykövetsége által adott fogadáson. A házelnök ebben úgy fogalmazott, „a szabadságnak minden nemzet életében megvan a maga születésnapja, amely nemcsak a naptárakban piros betűs hivatalos ünnep, hanem a lelkekben is az”. „A kenyai barátaink esetében a gyarmati sorból hatvan esztendővel ezelőtt történt felszabadulás, a függetlenség kikiáltásának napja ilyen” – jegyezte meg.

„Az 1848-49-es magyar forradalomban újjászületett a független, önrendelkező és cselekvőképes magyar állam, történelmi szívhangja jól hallható volt, és minden magyar számára azt üzente, hogy eljött az állami, a nemzeti és a társadalmi szabadság ideje, és bár akkor ezt a magyar szabadságot egy nyugati meg egy keleti birodalom közös erővel a csatatereken elfojtotta, de a szabadságvágy a magyar szívekbe menekülve tovább élt, és ezért történelmi értelemben legyőzetve is győztesnek bizonyult” – mondta a házelnök a közlemény szerint.

Kövér László hangsúlyozta, hogy „ez a 48-as szabadság” adott később erőt a pesti srácoknak és lányoknak, hogy „1956-ban Kossuth nótákat énekelve a barikádokon jóformán csupasz kézzel küzdjenek egy megszálló keleti birodalom tankjai ellen”. Igaz, mint azt Orbán Viktor miniszterelnöktől októberben "megtudhattuk", nem a szovjetek legyőzése, hanem a "béketárgyalások elérése" volt a cél, "a Nyugat elárult minket, a szovjet tankok visszafordultak (?)".

Kövér szerint "ez a szabadság adott erőt az 1990-es rendszerváltoztató magyar politikai erőknek, és ez a szabadság ad erőt ma is a magyar nemzetnek ahhoz, hogy újkeletű nyugati és keleti birodalmak szorításában a magyar állam megőrizze függetlenségét és szabadságát. 1848. március 15. nekünk, magyaroknak – éljünk bárhol is a nagyvilágban –, ezért az újkori szabadságunk születésnapja" - fogalmazott.

Az Országgyűlés elnöke arra kérte a jelenlévőket, hogy mondják el büszkén kenyai barátaiknak, hogy március 15-e egy olyan nemzetnek a szabadságünnepe, amely „ezeréves európai története során soha nem törekedett arra, hogy másokat gyarmati sorba taszítson, a magyarságnak soha nem voltak gyarmatai”. „Egy olyan nemzet ünnepe ez, amelyet ugyanakkor Európában sokszor akartak – és akarnak ma is – gyarmatként kezelni, ám a magyarság ennek mindig ellenállt és – akár áldozatok és szenvedések árán is –, de mindig megvédte a saját szabadságát” – tette hozzá.

„Mondják el kenyai barátaiknak, hogy napjainkban, amikor európai földön az egész világot fenyegető háború zajlik, Magyarország a nyugati világban nem a háború, hanem a béke pártján áll” – fogalmazott a házelnök a közlemény szerint.

A lengyel társadalom zöme elutasítja Orbán Viktort, és ez sajnos a két nép viszonyára is rányomja a bélyegét - erről beszélt lapunknak Roman Kuzniar lengyel politológus professzor, aki szerint a varsói kormány az Egyesült Államok kliense szeretne lenni.