„Olim lingua officialis dietae Regni Hungariae lingua latina fuit. Et nunc iterum tempus supremorum comitium venit! Loquere lingua latina iterum necesse et modernum est!” Vagyis: valamikor a Magyar Királyság diétájának a hivatalos nyelve a latin volt. És most ismét elérkezett a főispánok kora. Latinul beszélni ismét szükséges és modern dolog – fogalmazott a múlt héten, napirend előtti felszólalásában Hiller István MSZP-s képviselő, aki a főispánság visszaállításával kapcsolatos beszédében aztán többször is latinra váltott, s végül arra kérte válaszadóját, ős is latinul reflektáljon majd, alkalmazkodva az új idők szelleméhez.
Rétvári Bence államtitkár azonban magyarul felelt, Kövér László házelnök pedig figyelmeztette a szocialista honatyát, nem kérhet senkit, hogy idegen nyelven válaszoljon.
Kövér László tisztázta, hogy nem lehet latinul felszólalni a parlamentbenNoha Kövér Lászlótól nem áll távol, hogy sajátosan értelmezi a házszabály éppen aktuális passzusait, ebben az esetben jogszerűen járt el, ugyanis az országgyűlési törvény kimondja: a parlament és a bizottságok tanácskozási nyelve a magyar, anyanyelvén csak nemzetiséghez tartozó képviselő, nemzetiségi képviselő, valamint nemzetiségi szószóló szólalhat fel vagy nyújthat be irományt.
A parlamentben legutóbb nem magyar nyelven Varga Ferenc volt jobbikos roma képviselő szólalt fel tavaly májusban: az új országgyűlés megalakulásakor lováriul kezdte beszédét.
Az Országgyűlésben amúgy meglehetősen ritka, hogy a képviselők nem magyarul szólalnak meg. A rendszerváltás után elsőként az MSZP-s Jakab Róbertné használta ki a lehetőséget, aki 1990. október 12-én szlovákul szólt hozzá a kisebbségekről szóló törvény általános vitájához, egy hónappal később pedig a szabad demokrata Horváth Vilmos interpellált egy kérdésben horvátul. Németül a kisgazda Sipos Imre szólalt meg először 1991. márciusában, roma nyelven pedig az SZDSZ-es Horváth Aladár ugyanazon év december 29-én. Az első, 1990-94-es ciklusban jellemzően a szabad demokrata képviselők éltek a nemzetiségi nyelvhasználat lehetőségével, Wekler Ferenc németül, Bretter Zoltán románul, Puha Sándor szlovákul szólalt fel a T. Házban.
A kezdeti lendület aztán alábbhagyott, a második ciklusban nem akadt példa idegen nyelvű felszólalásra, 2002-től pedig csak a szocialista Teleki László romaügyi államtitkárként mondott néhány mondatos köszöntőt jelesebb események kapcsán.
Miniszterelnökként egyedül Gyurcsány Ferenc szólalt meg valamelyik nemzetiség nyelvén, aki 2004. szeptember 24-i expozéjában roma nyelven is elmondott egy mondatot: „Egy Magyarország van, cigányok és magyarok közös országa”.
A nemzetiségi szószólók is ritkán éltek a lehetőséggel: 2014-ben Ritter Imre németül, 2016-ban Kissné Köles Erika szlovénul szólalt fel, míg Farkas Félix néhány alkalommal roma nyelven mondott rövid köszöntőt 2014-22 között. Ritter 2018 szeptemberében is beszélt németül, s ugyanekkor a jobbikos Brenner Koloman is, utóbbi ráadásul végig németül szónokolt.
Vendégként természetesen többen is felszólaltak idegen nyelven, a legemlékezetesebb ezek közül II. Erzsébet néhai brit uralkodó 1993. május 5-én elhangzott, angol nyelvű beszéde. Ekkor az MDF-es házelnök, Szabad György is idegen nyelvre váltott, s Please, Madame! felszólítással invitálta a pulpitusra a királynőt.
