Az Európai Uniót korábban Ukrajna kérte fel, hogy segítsen igazságos, tartós és átfogó békét célzó állásfoglalás kidolgozásában, amely Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tavaly bemutatott 10 pontos béketervén alapul. “Az Európai Unió és annak valamennyi tagállama kivette a részét a határozat előkészítésében” - közölte Stano. Hazánk és a többi 26 EU-tagállam - Ukrajnával és 39 további országgal együtt - még társ-beterjesztője is volt a szövegnek.
A határozatot végül a világ nemzeteinek csaknem háromnegyedének, vagyis 141 országnak a szavazatával fogadták el. Összesen 32 állam tartózkodott - beleértve Indiát, Kínát és Pakisztánt - és további 13 nemzet nem vett részt a szavazáson. Oroszország, Belarusz, Irán, Észak-Korea, Eritrea, Mali, Nicaragua és Szíria ellenezte a tervezet elfogadását.
Az EU külügyi szóvivője szerint a voks azt mutatja, hogy nemzetközi közösség Ukrajna mellett áll.
A magyar miniszterelnök viszont azt a tanulságot vonta le a szavazás végeredméynéből hétfőn az Országgyűlésben, hogy a világ nagy többsége békét akar. A Kossuth Rádiónak adott múlt pénteki interjújában pedig annak bizonyítékaként hozta fel ezt, hogy “mi nem vagyunk izolálva, mi nem vagyunk elszigetelve, mi a többséghez tartozunk.”
Habár az ENSZ-határozatok gyakorlati következménye a nullával egyenlő, az ukrajnai háborúval kapcsolatos állásfoglalásról szóló miniszterelnöki nyilatkozatok azért is figyelemre méltóak, mivel azokban Orbán Viktor a világ békepárti többségéhez sorolja a Nyugatot.
Ez azonban cáfolja a hivatalos kormányzati narratívát, amely az Ukrajna elleni orosz invázió kapcsán a magyar vezetést állítja be az “egyetlen józan hangnak” a “háborúpártinak” mondott Nyugaton.
A kormánypárti média régóta harsogja ezt az értelmezést, múlt szerdán pedig Orbán Viktor - a kormánypárti Magyar Nemzet szerint - a Fidesz-KDNP balatonfüredi kihelyezett frakcióülésén egyenesen a “háborúpárti nemzetközi érdekcsoportokat” nevezte meg egyik legfőbb ellenfeleként. A lap szerint a miniszterelnök e kategóriába sorolta az amerikai kormányzatot, a “háborúpárti brüsszeli bürokratákat” és a “háborúpárti politikusokat”. (A háborút megindító Putyin-rezsim viszont hiányzik a lajstromból.)
Orbán Viktor Balatonfüreden hangoztatott nézeteit azonban lehetetlen összeegyeztetni azzal, hogy az ENSZ Közgyűlésben Magyarország, az Egyesült Államokkal és az Európai Unió összes tagállamával együtt ugyanazt a békepárti szöveget szavazta meg. Annál is inkább, mert a miniszterelnök a Kossuth rádióban arra utalt, hogy az elfogadott határozat átfedésben van a magyar állásponttal. “A világ országainak többsége azt mondja, amit mi: legyen tűzszünet, ne eszkalálódjék, ne terjedjen tovább a háború” - fogalmazott.
A jóváhagyott állásfoglalás valóban kimondja, hogy minél hamarabb “átfogó, igazságos és tartós békére van szükség”, de a korábban az Orbán-kormány által az ENSZ-ben és az EU-ban ugyancsak támogatott állásfoglalásokhoz hasonlóan a teljes orosz kivonulást is követeli.
Ez összhangban van a Nyugaton uralkodó általános nézetekkel, miszerint a békét kizárólag az hozhatja el, ha az orosz erők leteszik a fegyvert és távoznak Ukrajnából. “Ha Oroszország abbahagyja a harcot, béke lesz. Ha Ukrajna abbahagyja a harcot, akkor megszűnik független nemzetként létezni” - mantrázták a nyugati vezetők az elmúlt hónapokban.
A nyilvánosan hangoztatott magyar álláspont viszont kevésbé kritikus a háborús agresszor Oroszországgal. Orbán Viktor tavaly év végi sajtótájékoztatóján azt fejtegette, hogy a mielőbbi tűzszünet lenne a legfontosabb, minden más kérdésnek a tárgyalásokon kell eldőlnie, ideértve például azt is, hogy hol húzódjanak Ukrajna határai.
Ezt a nézetét a Magyar Nemzet szerint Balatonfüreden is megismételte, azt állítva, hogy ez az “egyetlen erkölcsileg helyes pozíció”, mert “életeket menteni csak tűzszünettel és békével lehet.” Az elmúlt hónapokban ugyanakkor a miniszterelnök nyilvánosan többször kiállt Ukrajna területi integritása mellett is.
A Népszava Havasi Bertalan miniszterelnöki szóvivőtől kért segítségét az ellentmondások tisztázásában. Azt szerettük volna megtudni, hogy Orbán Viktor ukrajnai háborúról vallott álláspont valóban egybevág az általa békepártinak minősített ENSZ-határozattal. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy ha ez így van, akkor mégis miben különbözik hazánk állaspontja a többi nyugati szövetségesünkhöz képest. Kiváncsiak voltuk arra is, hogy amennyiben Orbán Viktor véleménye eltér a világ országainak csaknem háromnegyede által elfogadott békepárti szövegtől, akkor miért állítja, hogy többségi álláspontot képviseli. Lapzártánkig nem kaptunk választ a hétfőn elküldött kérdéseinkre.
Dichotómiákból szőtt narratívák
Orbán Viktor és a Fidesz régóta előszerettel alkalmazzák azt a retorikai fogást, hogy jó és rossz politikai erőkre osztják a világot. Mindig úgy állítják be, hogy a jó oldalon az Orbán-kormány, a rossz oldalon pedig kijelölt ellenfeleik - a hazai ellenzék, civil szervezetek, az Európai Unió vezetése, nemzetközi intézmények, Soros György, az Egyesült Államok - valamiféle kombinációja áll. Az ellenfelet gyakran hatalmasabbnak ábrázolják, így fordulhat elő, hogy a kormányzati narratívában Magyarországot 13 éve magabiztos fölénnyel irányító erők Dávidnak mutatkoznak egy hatalmas Góliáttal szemben.
A jó és rossz dichotómia fenntartásához a Fidesz jellemzően sarkalatos kérdéseket egyszerűsít le, hogy aztán saját és ellenfeleik álláspontját mindenféle nüanszoktól megszabadítva két végletbe kategorizálják; lásd “békepárti és háborúpárti”. A cél, hogy a kijelölt témák mentén polarizálják a magyar társadalmat, ezzel biztosítva saját szavazótáboruk egyben maradását. A kitalált narratívák közelebbről vizsgálva zavarosak, és kisebb-nagyobb önellentmondásokat rejtenek, de ezekkel a fideszes médiafölény következtében a közvélemény egy jelentős része egyáltalán nem szembesül.
Az Orbán-kormány egyik legjobban bevált világmagyarázata például a 2015-ös migrációs és menekültválságtól kezdőden bevándorláspárti és -ellenes erőkre osztotta a világot, kihasználva és felerősítve a magyar társadalomban rejlő rasszista és muszlimellenes előítéleteket. Ahogyan a háborúval, úgy az ezzel kapcsolatos világmagyarázat is következetlen volt, hiszen összemosta az illegális- és legális, kontrollált- és szabályozatlan, tömeges és mérsékelt bevándorlást, illetve nem tett különbséget migránsok és menekültek között. E dichotómiában a magyar vezetés is bevándorláselleneskét ábrázolták - dacára annak, hogy a letelepedésikötvény-programmal, valamint később munkaközvetítőkön keresztül rengeteg külföldi hazánkba vándorlását segítette elő. Az Orbán-kormány tavaly ukrán menekültek százezreit is tárt karokkal fogadta volna, de azok - a 2015-ben a kormányzati hecckampányt elszenvedő szír-, iraki- és más állapolgárságú menedékkérőkhöz hasonlóan - többségükben tovább haladtak a prosperálóbb nyugati országok irányába.
Szijjártó saját kormánya döntéseit bírálta
Az ukrajnai háborúval összefüggésben sok ellentmondás feszül Magyarország nyilvánosan hangoztatott és gyakorlatban megvalósított álláspontja között, ahogyan ezzt Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter New York-i produkciója is megmutatta. A magyar fődiplomata a csütörtöki szavazás előtt az ENSZ Közgyűlésen elmondott beszédében a szokásos módon kárhozatta az Oroszországra kirótt európai uniós szankciókat és az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai támogatást. Ahogyan azonban arra Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője rámutatott: Magyarország a gyakorlatban támogatja mindazt, ami ellen Szijjártó Péter a szavak szintjén kirohanást intézett. “Ahhoz, hogy a szankciókról dönthessünk, egyhangúságra van szükség, és Magyarország részese volt ennek az egyhangúságnak. És Magyarország fizeti az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás rá eső részét” - fejtette ki újságírói kérdésekre Borrell.
Magyarán a Fidesz-párti udvari sajtóban “szankciópártinak” bélyegzett tagállami vezetők és a “szankcióellenes” Orbán-kormány a gyakorlatban ugyanúgy megszavazta az EU tíz szankciós csomagját, az az egyetlen különbség, hogy a magyar vezetés utólag bírálja a közösen meghozott döntést. A fegyverszállítások tekintetében is mindössze annyi a különbség, hogy Magyarország - a legtöbb uniós országgal ellentétben - kizárólag az Európai Békekereten keresztül látja el fegyverekkel Ukrajnát. Összességében kisebb katonai támogatásról van szó, ám a magyar külügyminiszter értelmezésében minden Ukrajnának nyújtott fegyver hozzájárul “a háború meghosszabbításához, az eszkaláció veszélyéhez.” A Külgazdasági és Külügyminisztériumtól (KKM) megkérdeztük, hogy Szijjártó Péter miért utazott ki New Yorkba, hogy az Orbán-kormány döntéseit bírálja, amikor ezt itthon is megtehetné. A tárca azonban lapzártánkig nem reagált megkeresésünkre.
Szijjártó Péter az ENSZ Közgyűlés csütörtöki szavazása után egyébként azt állapította meg, hogy “sokkal erősebb az ukrajnai béke támogatottsága, mint az Európai Unióban”, ami megjegyzése értelmezhetetlen, hiszen az elfogadott ENSZ-határozat megfogalmazásában az EU is besegített, és azt az összes tagállam megszavazta.
