Nem csak a könyvmoly számít irodalomrajongónak, hiszen olvasni nem mindenkinek van ideje, ráadásul igencsak sokat ad az élményhez, ha egy ismerős, szeretett, profi hang olvassa föl az adott szöveget. Az utóbbi évtizedekben megnőtt az igény a hangoskönyvekre, így látja Sárközy Bence, a Libri Kiadói Csoport ügyvezetője is, akit lapunk kérdezett a témában.
Az ügyvezető úgy véli, eddig nem tudtak olyan ütemben hangoskönyveket fejleszteni, ahogyan a legtöbb külföldi piacon ezt már évek óta teszik a kiadók – de azért az elmúlt két évben számos kiadványunkat tettük elérhetővé ebben a formátumban is – tette hozzá Sárközy Bence, aki szerint egyelőre még várat magára egy olyan nagy és általános kínálatot nyújtó hazai platform, amely ösztönözné a vásárlást és elősegítené ezeknek a költséges projekteknek a reklámozását és gyorsabb megtérülését. – Az is hátráltató tényező, hogy a digitális áfakulcsot továbbra sem sikerült 5 százalékra csökkenteni, vagyis egyelőre 27 százalékos forgalmi adó terheli a letölthető hangoskönyveket és e-könyveket, ami miatt ezeknek a kiadványoknak a fogyasztói ára sem vásárlóbarát. Reméljük, hogy a hátráltató körülményeken is képes előbb-utóbb együttesen változtatni a könyvszakma és a döntéshozók – fogalmazott a Libri Kiadói Csoport ügyvezetője.
A Libri Kiadói Csoport CD-k kiadásával nem foglalkozik, de letölthető formátumban, e-hangoskönyvként elérhetőek kiadványaik egy része. A művek kiválasztásáról Sárközy Bence úgy nyilatkozott – Főleg azokat a címeket vittük stúdióba, melyek nagyobb érdeklődésre tarthatnak számot. Az is lényeges szempont, hogy mely kiadványok adaptálhatók, mert nem minden könyv élvezhető ebben a formában, a szakkönyvek, illusztrált könyvek például egyáltalán nem. Azon dolgozunk, hogy minél nagyobb hatékonysággal tudjuk ugyanazt a minőséget visszaadni egy e-hangoskönyv esetében, amit a nyomtatott kiadványainkban megszokhattak tőlünk, emiatt csakis olyanokkal működünk együtt a gyártás során, akik ezt az elvárásunkat szavatolják – Nehéz számokban mérni a hangoskönyvek iránti igényt, de Sárközy Bence egyértelműen kijelenti, szembe mennének a világgal, ha nem terveznék bővíteni ilyen jellegű repertoárjukat. – A nemzetközi példákból kiindulva nagy az érdeklődés erre a formátumra, bár ez itthon még nem igazán látványos.
Skandináviában vannak könyvek, melyekből több fogy hangoskönyv változatban, mint a nyomtatott kiadásban. És a digitális verziókra kevésbé nyitott piacok is közép- vagy hosszabb távon 10–20 százalék közé várják a hangoskönyvek részesedését.
A célközönség kapcsán Sárközy Bence szerint nem a befogadó kora a lényeges, hanem hogy létezik egy jelentősebb közösség, amely vágyik a tartalomra, részesülni akar ugyanabból az élményből, amelyből a könyvmolyok, de nincs ideje vagy nem akar olvasni. – Őket ez a formátum el tudja érni a tartalommal vezetés, főzés, kutyasétáltatás vagy edzés közben – fogalmazott az ügyvezető, aki szerint a hangoskönyveket nem kifejezetten híres hangokhoz kötik a vásárlók. – Az a fontos, hogy a könyv tartalmához és stílusához megfelelő hangokat találjunk, a nemzetközi tapasztalatok alapján a hang „ismertsége” nem befolyásoló tényező, a karaktere viszont annál inkább. Mivel rengeteg monoton koncentrációt igénylő munka egy-egy könyv felolvasása, ezért gyakran kérünk fel olyanokat, akiknek ebben a legnagyobb rutinjuk van: szinkronszínészeket – összegezte Sárközy Bence.
Ki ne emlékezne Udvaros Dorottya hangjára, amint éppen Helen Fielding Bridget Jones-át szólaltja meg? Többen ismerhetik a Harry Potter könyvsorozat első két kötetét Kern András tolmácsolásában, és Für Anikó hangja is meghatározó a legkisebbek számára. A kellemes élmény mellet mára már a praktikum is fontossá vált, hiszen tényleg egyre kevesebb időnk jut az elmélyült olvasásra, másrészt a fiatal generáció tagjai szinte hozzászoktak, hogy állandóan hallgassanak valamit.
Az AI átvenné a terepet?
Egyre több cikk születik abban a témában, hogy kinek miként veszi el majd a munkáját a mesterséges intelligencia (AI), illetőleg milyen tevékenységre nem lesz szükség a jövőben, hiszen a gép megoldja helyettünk. Ide sorolták a hangoskönyvek felolvasását is, mivel egyre több jel mutat arra, a technológia olyan ütemben fejlődik, hogy alig lehet megkülönböztetni a kreált olvasót a hús-vér előadótól. Az Apple által fejlesztett ilyen jellegű hangoskönyvek leírásában azt találhatjuk, hogy “emberi narrátoron alapuló digitális hang által narrálva”. A cég által fejlesztett Madison, Jackson, Helena és Mitchell digitális hangok remekül olvasnak föl angol szöveget. És úgy tűnik, a AI nyújtotta magyar felolvasásra sem kell esztendőket várni: a Mozilla Common Voice honlapja azzal a céllal született, hogy közösségi segítséggel megtanítsa a mesterséges intelligenciát a magyar nyelvre, a kiejtésre és a hangsúlyokra. Az oldalra látogatók pár mondatot felmondhatnak magyarul, illetve a már meglévő hangklipeket ellenőrizhetik. Az oldal célja, hogy a közösségi rádiók hangarchívumai kereshetővé váljanak, és bár a kezdeményezés a Tilos és a Civil Rádió ügyét szolgálja, a bővítés akár az értő magyar olvasásra is képessé teheti a mesterséges intelligenciát. Bár színészi amplitúdói aligha lesznek.
