Az egyre nehezedő gazdasági körülmények ellenére jó évet tudhat maga mögött a lakásépítési piac. Összesen 20 540, vagyis 3,2 százalékkal több új lakás épült fel tavaly. A korábbi évekkel ellentétben ugyanakkor most nem az ország központi régiója húzta a növekedést, hanem a vidék. Budapesten 6,1 százalékkal kevesebb, mindössze 6610 lakást adtak át, Pest régióban pedig 3800-at, azaz itt 7,8 százalékos volt a visszaesés. A megyei jogú városokban és a községekben viszont 11, illetve 24 százalékkal több - 4651, illetve 4239 - lakás készült el.
A KSH szerdán közölt adatai alapján országosan nézve az építkezési kedv is nőtt, hiszen a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 17 százalékkal bő 35 ezerre emelkedett. Ezen adatok viszont épp ellentétes folyamatokat vetítenek előre: az előző évhez képest a fővárosban az engedélyek száma közel két és félszeresére növekedett, miközben a megyei jogú városokban 5,6, a többi városban 16, a községekben pedig 11 százalékkal csökkent.
Miután főként vidéken vettek használatba több új lakóingatlant, nőtt a családi házak aránya és az ingatlanméret is. E folyamatok mögött a falusi csok, és az építkezések elindulásakor még kedvezőbb hitelkamatok állnak. A budapesti építési engedélyek számának növekedésében pedig a rozsdaövezetek játszhatnak szerepet. Vagyis az állami kedvezmények és szabályozások jelentősen befolyásolják, hol készül el nagyobb számban lakóingatlan.
A Társaság a Lakásépítésekért Egyesület (TLE) szerint éppen ezért volna szükség kiszámítható, hosszú távú lakáspolitikára, és egy 15 évre szóló lakásprogramra. Fontos lenne meghatározni azt a lakásépítési minimumot is, ami alá a kormány nem engedné az építési számokat. Ez javaslatuk szerint évi 25 ezer új lakás felépítését jelentené - azzal együtt, hogy a lakásállomány 100 évenkénti megújulásához évi 40 ezer lakást kellene építeni. Ahhoz, hogy a lakásépítések éves száma ne csökkenjen jelentősen a következő években, szükséges az 5 százalékos újlakás-áfa, a jelenlegi otthonteremtési támogatások, egy, a zöld építéseket finanszírozó, kamattámogatott hitel folyamatos elérhetősége – jelezték. Javasolják emellett a tavaly év végén kifutott otthonfelújítási támogatás visszahozását, hiszen a hazai lakásállomány legalább 70 százaléka korszerűsítésre szorul.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) a tavalyi eredményeket – figyelembe véve a nehéz piaci körülményeket – jónak értékeli. A kiadott engedélyek és ténylegesen megépített lakásszám közötti különbség jelentős növekedése ugyanakkor arra mutat rá, hogy az engedélyek birtokában sem indulnak el a kivitelezési munkák. A megrendelők előkészítenek, de egyre többen kivárnak. Koji László, az ÉVOSZ elnöke szerint tehát jelentkezik a lakhatási krízis magyaros változata, vagyis a lakásvagyon műszaki állagának gyors romlása, öregedése. A drasztikus áremelkedések következtében ez még inkább így alakul, hiszen a lakosság lakáscélú megtakarítása nem elég a finanszírozáshoz, kétszámjegyű kamatok mellett azonban nem vesznek fel hitelt. Az ÉVOSZ ezért javasolja többek között, hogy a vállalkozások adó- és járulékmentesen adhassanak munkavállalóiknak új építésű lakásra maximum 10 millió forint munkáltatói hitelt vagy vissza nem térítendő támogatást, felújításnál pedig maximum 5 millió forint összeget.
Lassult az új lakások drágulása
A megdrágult lakásfinanszírozás, a zöldhitel kifutása és a magas infláció miatt a kereslet lassulása tapasztalható a fővárosi újlakáspiacon, ugyanakkor egyre erősebben érezhető a kiemelkedően energiatakarékos otthonok iránti vásárlói igény – jelezte Görög Áron, a Cordia értékesítési igazgatója. A lakásfejlesztő cég piacfelmérése alapján a fővárosban a tavalyi második negyedévben kezdett csökkenni a kereslet, így tavaly alig több mint 5 ezer új építésű lakás talált vevőre - szemben az egy évvel korábbi közel 7700 eladott lakással. Mindez együtt járt az átlagos négyzetméterár emelkedésének lassulásával: tavaly év végén a fővárosban 1,464 millió forintot kértek négyzetméterenként, ami éves alapon még 28, negyedéves összevetésben viszont csupán 2 százalékos drágulást jelent. A vállalat prognózisa szerint az idei első negyedévben érheti el a mélypontját az új- és használtlakás-piaci forgalom, ezt követően pedig élénkülésre számítanak.
