Szövetségeseivel, köztük Németországgal együtt új határozattervezetet nyújt be szavazásra az ENSZ Közgyűlésébe, amelyről jelenleg is folynak a tárgyalások. New Yorkban azt mondják, hogy a tervezetet szándékosan általánosságban fogalmazták meg, hogy minél szélesebb koalíciót hozzanak létre. A cél az, hogy a korábbi határozatokra építsenek, mint például a 2022. októberi rezolúcióra, amelynél igen sok ország (143 az összesen 193 ENSZ-tagállamból) elítélte az Ukrajna elleni orosz támadást. A New York-i tapasztalatok azt mutatják, hogy minél konkrétabbak a követelések, annál csekélyebb azon államok száma, amelyek támogatják azokat.
Az új tervezet elsősorban a békemegállapodás előmozdítását célozza. Ennek feltétele Ukrajna szuverenitásának, függetlenségének és területi integritásának biztosítása - egyúttal az orosz csapatok kivonása Ukrajna nemzetközileg elismert határai mögül. A határozattervezet szerint az ENSZ alapokmánya értelmében valamennyi tagállam erőfeszítéseit fokozni kell az "átfogó, igazságos és tartós ukrajnai béke alapelveinek" megvalósítása érdekében. Az ENSZ diplomatái szerint azonban nem várható a béketárgyalások végrehajtására vonatkozó részletes terv kidolgozása, mutat rá a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A határozatban nem lesz konkrét utalás a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által a tavaly novemberi bali G-20-as csúcstalálkozón bemutatott tízpontos béketervre sem. New Yorkban attól tartanak, hogy egyes országok, bár elvben elítélik az orosz támadást, szkeptikusak a Zelenszkij által megfogalmazott egyes követelésekkel kapcsolatban, és ezért elutasíthatják a rezolúciót. Ezek között olyan pontok szerepelnek, mint például az Ukrajna számára garanciákat tartalmazó euroatlanti biztonsági rendszer, amelyet az ukrán elnök a tervében követelt. Másfelől számos, már korábbi határozatokban lefektetett követelést a nemzetközi közösség újbóli megszavazásával meg kell erősíteni.
A Közgyűlés következő rendkívüli ülése február 22-én kezdődik. A határozatról várhatóan február 23-án este szavaznak, egy nappal az ukrajnai orosz invázió évfordulója előtt. Az állásfoglalásnak egyértelműen el kell ítélnie a háborúnak a világ nagy részeire gyakorolt negatív következményeit, és kifejezetten fel kell szólítania minden tagállamot, hogy aktívan dolgozzanak a megoldásokon. A következmények közé tartozik az energiaárak emelkedése, az energiahiány és az élelmiszerhiány. Afrikai országok szenvedik meg leginkább az élelmiszerhiányt, közülük sok olyan állam, amely nem szívesen fordul szembe a Kremllel. Az állásfoglalás ezért arra törekszik, hogy megnyerje támogatásukat az orosz agressziós háború elítéléséhez. A határozat lenne a hatodik, amelyet az ENSZ Közgyűlése a háború 2022. februári kitörése óta elfogadna. A 2022. októberi szavazáson, amelyen 143 ország ítélte el, hogy Oroszország a nemzetközi jogot megsértve annektált négy ukrán területet, öt ország szavazott ellene: Oroszország, Fehéroroszország, Szíria, Nicaragua és Észak-Korea. 35 ország tartózkodott, köztük Kína, India, Dél-Afrika és Pakisztán. Két másik állásfoglalás is hasonlóan nagy támogatottságot kapott. Az ENSZ Közgyűlés legutóbbi, 2022. november 14-i, sokkal konkrétabban megfogalmazott szavazása kevésbé volt egyértelmű: mindössze 94 állam szavazta meg azt a határozatot.
Véget ért az első „tanfolyam”
Az amerikai védelmi minisztérium bejelentette, véget ért a németországi Grafenwöhrben tartott „tanfolyam” 635 ukrán számára. A katonák a Bradley páncélozott járművek – ezek néhány napja érkeztek meg szép számmal Ukrajnába - és az M109 Paladin önjáró lövegek személyzetét képezik. A mindössze öthetes kiképzési időszak iatt igen intenzív kiképzésről volt szó. A második szakaszban további 710 személy kiképzése várható, egyebek mellett a Stryker páncélozott járművekkel gyakorlatozhatnak. Nagy-Britannia elárulta, hogy 10 ezer ukránt készített fel a háborúra, és a „tanfolyamot”, amelyet a partnerországok kiképzőinek részvételével végeznek, további 20 ezer főre bővítik. London emellett úgy döntött, elősegíti a vadászpilóták, a tengerészek és a tengerészgyalogosok kiképzését is. A Nyugat ugyanakkor még nem döntött arról, küld-e vadászgépeket Ukrajnának, e tekintetben újabb és újabb akadályok merülnek fel, részben politikai, részben logisztikai természetűek. Washington egyelőre azt közölte, nem áll szándékában vadászgépeket biztosítani az ukránoknak, de hozzátette, hogy nem vétózna meg egy ilyen döntést, ha bármelyik kormány kész lenne erre. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a müncheni biztonságpolitikai konferencián ugyanakkor azt közölte, hazája biztosan megkapja őket.
