A uniós szankciók 4000 milliárd forintot vettek a magyarok zsebéből, ennyivel költöttek többet az energiára – mondta be fiktív lottószámát a miniszterelnök az országos pártaktíván. Nehéz komolyan venni, amikor Orbán a gazdaságról beszél, mert két évtized kormányzás után sem ért hozzá, s ami sokkal rosszabb, nem is akarja érteni. A miniszterelnök most is úgy viselkedett, mint a korlátolt tudatú szerencsejátékos: nem az ő hibája, hogy sorozatban vesztett, hanem kizárólag a lapjárásé.
A valóságban nem a szankciók okozták a nagy kárt, hanem az orosz gázcsap elzárása. Ezt a kárt a magyar kormánynak az elmúlt 12 évben legalább egy tucat intézkedéssel alkalma lett volna mérsékelni. Először is nem kellett volna a német multitól elvenni gázbeszerzést: míg az E.ON évi több száz milliárd köbméter gázra alkuszik, addig Szijjártót évi 8-10 milliárdra – nem ugyanaz az alku pozíció. Hatalmas hiba volt, hogy a Orbánék engedték, hogy magyar földgáz árát ne a kőolaj világpiaci árához kössék – mint az elmúlt 20 évben - , hanem a tőzsdei gázárhoz. Hatalmas ostobaság volt olyan hosszútávú szerződést kötni, amely a mindenkori tőzsdei azonnali ár felett (!) 8-10 százalékos bónuszt az oroszoknak. Még nagyobb hiba volt az elmúlt tíz évben az ezermilliárdokat stadionra, Belgrád-vasútra, sport taora költeni, nem napelemre és energiatakarékossági beruházásra.
Aki 4000, de inkább több tízezer milliárd forintos kárt okozott a magyaroknak az Orbán: a stadionokkal, az oktatás lerohasztásával, a lopással, a Magyarországot a közepes fejlettségű gazdaságok sorába ragasztó gazdaságpolitikájával. Az meg megér egy külön misét, hogy mit érdemel az az ember, aki olyan céggel köt 4000 milliárdos szerződést atomerőmű építésről, amelyik tíz év alatt nem tud elfogatható tervet letenni az asztalra. Az orosz atomipar elleni szankció csak áldás lenne Paks 2-nek.