A világ hét legfejlettebb ipari állama, a G7 figyelmeztette a világ államait, ne nyújtsanak katonai támogatást Oroszországnak az ukrajnai agressziós háborúhoz. A müncheni biztonsági konferencián szombaton kiadott közös külügyminiszteri nyilatkozat szerint Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok közösen elszántak arra, hogy szankciókkal sújtják azokat az országokat, amelyek "anyagi támogatást nyújtanak Oroszország Ukrajna elleni illegális háborújához", vagy kijátsszák az Oroszország elleni szankciókat.
Az érintett országokat felszólították arra, szüntessék be az orosz hadsereg és a vele szövetséges csapatok támogatását, különben "súlyos intézkedésekkel" kell szembenézniük. A G7-ek nyilatkozata felszólította Oroszországot arra is, "azonnal és feltétel nélkül vonja ki minden haderejét és felszerelését Ukrajnából", és "tartsa tiszteletben függetlenségét, szuverenitását és területi integritását nemzetközileg elismert határain belül". A G7 országok élesen bírálták a Kremlt a nukleáris fegyverrel való újra és újra visszatérő fenyegetése miatt.
Korábban Münchenben Kamala Harris amerikai alelnök és Antony Blinken amerikai külügyminiszter is egyértelműen üzenet fogalmazott meg Oroszország és Kína számára. Blinken találkozott Münchenben kínai kollégájával, Vang Jivel, de enyhülés nem volt tapasztalható megbeszéléseik után, a két állam kapcsolata különösen fagyossá vált a ballonügy után. Az amerikai diplomácia vezetője óva intette Kínát Oroszország támogatásától a háborúban, egyúttal elfogadhatatlannak nevezte az amerikai légtér megsértését, a léggömbügyre utalva, kínai kollégája viszont az Egyesült Államokat bírálta a ballonok megsemmisítése miatt.
Kamala Harris alelnök beszédében szintén Kínát figyelmeztette. Egyúttal igen élesen bírálta Oroszországot, emberiesség ellen elkövetett bűntettekkel, súlyos jogsértésekkel vádolta Moszkvát, az orosz katonák többek között gyilkosságokért, nemi erőszakért és ukrán gyermekek Oroszországba hurcolásáért felelősek, mutatott rá. Harris szerint ha Oroszország sikerrel jár az ukrajnai háborújával, akkor a világ más tekintélyelvű országai is felbátorodhatnak.
Rishi Sunak brit miniszterelnök keményebb fellépésre szólított fel Moszkvával szemben. Az eddigi válaszlépések "nem voltak elég erősek" – jelentette ki a müncheni konferencia plenáris ülésén. Hozzátette, London támogatni fogja azokat az országokat, amelyek azonnal vadászgépeket tudnak biztosítani Ukrajna számára. Kitért az arra vonatkozó kérdések elől, hogy London is biztosítana-e vadászgépeket. Az ukrajnai háború jelenleg "fordulóponthoz" érkezett. Az Egyesült Királyság lesz "az első ország, amely nagyobb hatótávolságú fegyvereket biztosít Ukrajnának" – hangoztatta, részletek megosztása nélkül.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szombati beszédében vásárlási garanciákat szorgalmazott a fegyveripar számára annak érdekében, hogy Ukrajna jobban és gyorsabban kapjon fegyvereket és lőszert. "Most ugyanazt kell tennünk, amit a világjárvány idején” - fogalmazott, utalva a gyógyszeripari vállalatokkal kötött megfelelő szerződésekre, hogy felgyorsítsák a koronavírus elleni vakcinák gyártását. Ezek a vásárlási garanciák lehetővé tennék a védelmi ipar számára, hogy gyorsabban beruházzon a gyártósorokba és növelje az ellátási mennyiséget.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter ismételten rámutatott, Ukrajnának fegyverekre, „lőszerre, tüzérségre, tankokra” van szüksége. Az ukrán diplomácia vezetője ezt a mühcheni konferencia margóján, Annalena Baerbock német külügyminiszterrel folytatott megbeszélései során jelentette ki. Baerbock, csakúgy, min Olaf Scholz kancellár pénteki felszólalásában, felszólította a szövetséges államokat szállítsanak Leopard 2 harckocsikat Ukrajnának.
Az idei müncheni találkozón több mint 150 magas rangú kormányzati képviselő vett részt. Az orosz kormány képviselői már a második egymást követő évben hiányoznak. Miután a Kreml tavaly, nem sokkal az ukrajnai orosz invázió előtt visszautasított minden meghívást a találkozóra, ezúttal sem küldtek meghívót Moszkvának. A müncheni biztonsági konferenciát 1963 óta rendezik meg. A nyilvános megbeszélések és beszédek mellett nem utolsósorban a Bayerischer Hofban tartott "hátsószobai találkozóiról" ismert, ahol a politikusok nem hivatalos megbeszéléseken cserélhetnek eszmét.
A konferencia ellen szombaton több ezren tiltakoztak különböző gyűléseken München központjában. A biztonsági oldalról vasárnapig mintegy 4500 bajor rendőrt és a szövetségi rendőrség 300 fős erőit vetették be.
Nukleáris elrettentésről tárgyalna Párizs
A konferencia első napján, pénteken Emmanuel Macron francia elnök tárgyalásokat ajánlott az uniós partnereknek az EU nukleáris elrettentésről. Az Ukrajna elleni jelenlegi orosz agresszió emlékeztet arra, hogy a nukleáris fegyvereknek milyen fontos szerepük van, tette hozzá. Macron emlékeztetett arra, hogy az ajánlatot már 2020 elején megtette. Akkor azonban az európai partnerek, például Németország óvatosan reagáltak rá. Franciaország az egyetlen megmaradt atomhatalom az EU-ban, amióta Nagy-Britannia 2020. január 31-én kilépett a közösségből. Macron régóta szorgalmazza, hogy Európa kevésbé függjön a szuperhatalom USA-tól.
Ehhez kapcsolódik, hogy a francia elnök több francia lapnak adott interjújában kifejtette, bár hazája Orosország ukrajnai vereségét akarja, nem kívánja az ország „megsemmisítését”. Meggyőződését fejezte ki, hogy Kijev teljes győzelmet arathat a háborúban.
Rejtélyes kínai békekezdeményezés
Kína bejelentette saját békekezdeményezését Ukrajnával kapcsolatban. "Valamit elő fogunk terjeszteni. Ez pedig a kínai álláspont az ukrajnai válság politikai rendezéséről" – jelentette ki a hivatalos fordítás szerint szombaton a müncheni konferencián Vang Yi kínai külügyminiszter. Mint fogalmazott, a népköztársaság "a béke és a párbeszéd oldalán" fog állni.
A kínai diplomácia vezetője azonban nem árult el részleteket. A tervet a napokban hozzák nyilvánosságra, de előtte pekingi részről megvitatják az orosz féllel.
Annalena Baerbock német külügyminiszter üdvözölte a kínai bejelentést. Mint mondta, minden esélyt meg kell ragadni a békéért. Hozzátette, pénteken Münchenben, a Vang Jivel folytatott találkozóján intenzíven beszélt arról, mit jelent az igazságos béke: "Nem azt jelenti, hogy az agresszort, az agresszort jutalmazzuk, hanem hogy kiállunk a nemzetközi jog és a megtámadottak mellett". Az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként Kínának kötelessége, hogy befolyását a világbéke biztosítására használja – tette hozzá.
Baerbock szavaiból az derül ki, hogy a kínai békekezdeményezés jelentős területi engedményeket adna az oroszoknak Ukrajnában., így Kijev számára aligha lenne elfogadható. Wolfgang Ischinger, a müncheni biztonsági konferencia korábbi elnöke is tompította a kínai békekezdeményezéssel kapcsolatos várakozásokat, de figyelemre méltó lépésnek nevezte, hogy Peking a müncheni biztonsági konferencia platformját választotta béketervének bejelentésére.
