– Orbán Viktor a megszokott ritmusban adta elő mondanivalóját, próbált magabiztosnak látszani az övéi előtt, az elhangzottak viszont a korábbi évek beszédeinél kevésbé voltak alkalmasak a bizonytalanok, s főleg az ellenzékiek megszólítására. Azt is érzékelni lehetett, megkopott a miniszterelnök humora, sokkal kevesebb mosolyra fakasztó összekacsintásra adott lehetőséget a hallgatóságának, ahogyan a viccesnek szánt kiszólások is hiányoztak, az amerikai nagykövetek nevével humorizálás pedig egyenesen méltatlannak mondható – értékelte a kormányfő szombat délutáni, 24. évértékelő beszédét Vasali Zoltán politikai elemző.
Orbán Viktor – miután köszöntötte a törökországi földrengés utáni mentőakció magyar résztvevőit – szokás szerint felsorolta az elmúlt 13 év általa sikereknek mondott eredményeit, megint csak kiemelve, hogy mindezt a hazai baloldal, Brüsszel és Soros György ellenében tudták megvalósítani. Szerinte a szárnyalást megakasztotta a koronavírus-járvány, majd az orosz-ukrán háború, és minden megváltozott a politikában, a gazdaságban, s bár a 2010-ben meghatározott célokat nem kellett átírni, az oda vezető utat, a szükséges eszközöket igen. A jövőről szólva kijelentette, ha Brüsszel nem vállal szerepet a hazai fejlesztésekben, akkor majd lesz más, s lesznek nemzeti bajnokaink az élelmiszeriparban, s komoly fejlesztéseket ígért a Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen háromszögben.
– A megszokott kormánypropagandát hallottuk tőle a beszéde első részében, természetesen elhallgatva bizonyos fejleményeket – jegyezte meg Vasali Zoltán.
– A rezsicsökkentésről pontosan lehet tudni, hogy rengeteget nyert rajta a kormány, s az egymillió új munkahely mellett a szakemberek arra számítanak, hogy a jelenlegi válság miatt látványosan megugrik majd a munkanélküliség.
A kelet-magyarországi fejlesztések kapcsán pedig elhallgatta a beruházásokkal szembeni társadalmi ellenállást. Meglepett, hogy a legutóbbi, szankcióellenes nemzeti konzultációt is citálta, hiszen ezen kevesen vettek részt. Persze a közelmúltból nehéz lett volna valóban pozitív példákat idézni, ebből is látszik, nagy a baj, ami amúgy a miniszterelnöki előadásmódon is meglátszott:
az évértékelő ezen részével mintha azt akarta volna sugallni, hogy tartós válságra kell felkészülni.
Orbán Viktor szerint 2022 volt a legnehezebb, 2023 lesz a legveszélyesebb év a rendszerváltás óta, a legnagyobb veszélyt pedig a háború és az infláció jelenti. A háborúval kapcsolatban kijelentette, ki kell maradni belőle, akár úgy is, hogy szembe megyünk a szövetségesekkel, egyedül ugyanis ez a helyes erkölcsileg. Állította, az EU-ban és a NATO-ban mindenki háborúpárti. Magyarország elismeri Ukrajna jogát a védekezéshez, de nem helyezhetjük az ukránok érdekeit a magyaroké elé, noha a baloldal ezt tenné. És Ukrajnát humanitárius támogatásban részesítjük, ezzel együtt nem szakítjuk meg a kapcsolatainkat Oroszországgal, ezért nem támogatjuk a brüsszeli szankciókat. Ezért nem járultunk hozzá, hogy például papokat helyezzenek szankciók alá – jelentette ki,
elhallgatva, hogy például az egyik érintett, Kirill pátriárkáról a svájciak bebizonyították, hogy anno a KGB-nek kémkedett, vagyis nemcsak egyházi funkcióit látta el.
A kormányfő szerint a NATO-tagság létfontosságú az országnak, túlságosan keleten vagyunk, ha nyugatabbra lennénk, eljátszhatnánk a semlegesség gondolatával. A NATO azonban nem háborús koalíció vagy szövetség, hanem védelmi. Bár nem mondta ki, de utalt rá, hogy akik messze vannak – például Brüsszel és Washington –, könnyebben érzik úgy, hogy irányítani tudják a háborút, és közben „a holdkórosok” szépen belesodródtak a háborúba. A Nyugatot is hibáztatta a háborúért, hiszen az orosz-grúz vagy a 2014-es krími orosz agresszió idején tárgyalásokkal sikerült lokalizálni és megszüntetni a konfliktust, ezúttal azonban Brüsszel rosszul döntött. Magyarország elveszítette békepárti szövetségeseit, többek között Németországot, s hozzánk hasonlóan már csak a Vatikán békepárti. Orbán úgy vélte, ahogy durvul a háború, úgy lesz egyre durvább a Magyarországgal szembeni hangnem is, de ígérte, állni fogják a sarat, noha a szimpla nyomásgyakorláson már rég túl vagyunk. Bízik benne, hogy jövőre az Egyesült Államokban visszatérnek a republikánusok, ahogyan Európában is a békepártiak nyernek majd a következő választásokon. De béke csak akkor lesz, ha az oroszok az amerikaiakkal tárgyalnak, nem az ukránokkal. Az elhúzódó háború kiszélesedő konfliktust, a világháború veszélyét jelenti.
– A miniszterelnök a békepártiság fideszes narratíváját adta elő, mely szerint, aki fegyvert ad, az belesodródik a háborúba – mondta Vasali Zoltán.
– Arról azonban ismét csak nem beszélt, hogyan lehetne eljutni a béketárgyalásokig.
A másik veszély az infláció, mely egész Európát sanyargatja, s Brüsszel szabadította ránk a háborús szankciókkal, legalábbis a miniszterelnök szerint – az elmúlt hónapok gazdasági adatai viszont már régen megcáfolták ezt a tézisét. Orbán ezzel kapcsolatban azt állította, 4 ezer milliárd forintot vettek ki a szankciók a magyarok zsebéből, ráadásul nem kaptuk meg a minket megillető uniós forrásokat.
– A brüsszeli szankciókra hivatkozás is régóta a kormánypropaganda része, persze egyedi tálalásban, hiszen senki sem állította, hogy rövid távon kényszerítené térdre az agresszort ez a politika
– jegyezte meg a politikai elemző. – A szankciók konkrét összekötése az inflációval ismét hamis tézis, ahogyan konkrét adatok nélkül az emlegetett 4 ezer milliárd forint is csak egy légből kapott számnak tűnik. Figyelemreméltó viszont, hogy az inflációellenes harcból hiányzott a jegybank megemlítése, noha elsősorban az MNB feladata lenne, ami jól mutatja Matolcsy György pozíciójának megváltozását.
Fiskális alkoholizmus: az Orbán-kormány csak tavaly 4753 milliárd forintos hiányt hozott összeÉs persze sokatmondó, hogy az embereket legjobban érdeklő és érintő kérdésről, az infláció letöréséről semmilyen konkrétum nem hangzott el, Orbán Viktor csak annyit mondott, év végére egyszámjegyűre csökkentik, ám arról, hogyan, s ez milyen intézkedésekkel jár majd, nem nyilatkozott. Amire lehet mondani, hogy nem kell egy ilyen beszédben elveszni a részletekben, ám ezzel szemben hosszan beszélt arról, hogy bevezetik a vármegye-bérleteket a tömegközlekedésben.
Itt vannak a részletek a vármegyebérletről, a MÁV szerint korszakalkotó a változásA cirka 55 perces beszéd végén Orbán előhúzta a pedofilkártyát, a genderpropaganda ellenében pedig a családok és az emberek segítségét kérte. – Ez klasszikus Fidesz-propagandaelem – mondta erről Vasali Zoltán.
– Válságban elterelésképpen újabb és újabb ellenségképet kreálni, vagy elővenni egy korábban már bevetett és bevált témát. A gender mellett ilyen a migráció is.
Rosszul öregedő üzenetek a NER-korszak évértékelőiből
2011: Meglehet, az átmeneti alkotmánnyal szakjogászok még ellennének egy ideig, nekik talán elfogadható lenne, de nem az Magyarország számára, ugyanis ez nem a magyarok alkotmánya. Nem a magyar szellem alkotta, szovjet minta alapján szerkesztették, politikai paktumok írták, s habár, nagyszerű jogászok dolgoztak rajta, mégiscsak kényszerű kompromisszumok eredménye. Magyarországnak olyan új alkotmányra van szüksége, amely a magyar szellem megnyilatkozása, amely élesen elhatárolódik a magyarságot megnyomorító korszaktól, lezárja a múltat, szilárd, végleges alapot teremt Magyarországnak, és ezzel biztonságba helyezi a jövőt.
2012: Ne a gazdasági elit és ne a politikai elit szabja meg az ország életét, hanem azok, akik munkából akarnak megélni. Szükség van az elitre is, de az ország haladási irányát és uralkodó értékeit a demokrácia lincolni szabályai szerint a népnek kell meghatároznia.
2013: A mestertervünk szerint megszüntetjük az ország külső pénzügyi függését. Megszüntetjük Magyarország energiafüggőségét. Megállítjuk a népességfogyását. A magyar gazdaság versenyképességét a világ legjobb harminca közé visszük. Az újraiparosítással a magyar ipart összeépítjük a némettel. Innovációra és kutatásra fordítjuk majd a nemzeti össztermék 4-5 százalékát. Több egyetemünket is bevisszük a világ 200 legjobb egyeteme közé.
2014: Emlékezzünk arra, amikor a brüsszeli bürokraták durván és fenyegetően rátámadtak Magyarországra. Százezrek vonultak az utcára békésen és méltósággal megüzenve a világnak: Magyarország nem gyarmat, és nem is hagyja, hogy azzá tegyék. Sok csatát megnyertünk, de a háborút még nem. Csak annyi történt, hogy a hátrálásból átmentünk támadásba.
2015: Európa olyan kérdésekkel szembesül, amelyekre már lehetetlen a liberális multikulturalizmus keretében válaszokat adni. Befogadhatjuk-e azokat az embereket, akik közül sokan nem hajlandók elfogadni, vagy eleve azzal a szándékkal jönnek, hogy lerombolják az európai kultúrát? Megakadályozhatjuk-e, hogy visszatérjen a hidegháború szelleme, és Oroszország, kisodródva Európából, ismét az ellenségünk legyen? És nekünk, magyaroknak lehetséges-e kiállnunk Ukrajna függetlensége, a kárpátaljai magyarok biztonsága, Magyarország energiabiztonsága és gazdasági érdekei mellett egyszerre?
2016: Veszély fenyegeti a verejtékkel kigürcölt pénzügyi stabilitást, az éppen csak megindult gazdasági felzárkózást, a gondosan felépített nemzeti külpolitikát, a helyreállított közrendet és a terrormentes közbiztonságot, a lassan ismét magára találó nemzeti kultúránkat is. A veszély neve: népvándorlás.
2017: Szembe kell néznünk a nemzetközi szervezetek felerősödő aktivitásával is, titokban, külföldi pénzekkel akarják befolyásolni a magyar politikát. Itt nagytestű ragadozók úszkálnak a vízben. Ez itt Soros György határokon átnyúló birodalma.
2018: Bármennyire abszurd is, a helyzet az, hogy a veszély ma nyugatról fenyeget bennünket. Ezt a veszélyt a brüsszeli, berlini és párizsi politikusok hozzák a fejünkre. Soros György hálózata és az általa megvásárolt nemzetközi bürokraták még korántsem adták fel.
2019: Harminc évvel a rendszerváltás után, egy összeurópai parlamenti választás előestéjén oda jutott Európa, hogy nekünk újra ki kell állnunk a magyarságunkért, a keresztény mivoltunkért, védeni kell a családjainkat, a közösségeinket, és védeni kell a szabadságunkat is. Az új internacionalizmus fellegvára Brüsszel.
2020: Tíz éve zajlik a vita, hogyan értékeljék a gazdasági és társadalmi modellünket, amelyet Magyarországon felépítettünk. Nevezik ezt illiberálisnak, posztliberálisnak, kereszténydemokratának, demokratúrának, autoriter és hibrid rendszernek, és csak a jó ég tudja, még mi mindennek nem.
2021: A koronavírus miatt elmaradt az évértékelő.
2022: Sohasem rejtettük véka alá, hogy Brüsszel stratégiáját elhibázottnak, az Oroszország elleni szankciókat pedig zsákutcának látjuk. NATO- és európai uniós tagok vagyunk, és közben kiegyensúlyozott politikai viszonyt és gazdasági kapcsolatokat ápolunk Oroszországgal. Az infláció az Egyesült Államokban 40 éves csúcsra, 7,5 százalékra futott fel, és vannak európai uniós országok, ahol az infláció már 10 százalék felett jár. Nálunk is ez lenne a helyzet, ha nem védenénk folyamatosan a családokat. Az infláció Magyarországon idén 5,4, jövőre 3,6 százalék lesz, amit a béremelések mértéke jóval meghalad, és meg is fog haladni. Szerencse, pontosabban Szijjártó Péter rámenősségének és vagányságának köszönhető, hogy mi időben és jó gázszállítási szerződéseket kötöttünk az oroszokkal.
