Széles körben megdöbbenést keltett, hogy Nicola Sturgeon, a Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetőjének, egyben az autonóm skót kormány fejének szerdai lemondása. A hivatalát 2014 novembere óta betöltő politikus, aki azóta kegyvesztetté vált mentora, Alex Salmond helyébe lépett, a tartomány, sőt az ország legrégebben szolgáló első minisztere volt, sorozatban öt választási győzelmet könyvelhetett el.
Sturgeon időnként könnyekkel küszködve előadott beszédében hangsúlyozta: az első percektől kezdve hitte, hogy a jó közszolgának fel kell ismerni, mikor kell átadni a helyét. „És amikor ez az idő a politika brutalitása miatt is eljön, meg kell lennie az emberben az erre való bátorságnak” – fogalmazott. Hasonlóan a nem kevésbé karizmatikus Jacinda Ardern január 19-én lemondott új-zélandi kormányfőhöz, Sturgeon is hangsúlyozta, hogy ő „nem pusztán politikus, hanem emberi lény is”, aki az elvárásoknak megfelelően „minden energiáját beleadta a munkájába”. Az 52 éves vezető 16 évesen lépett be a skót nacionalisták közé, és 1999 óta a tartományi nemzetgyűlés tagja.
Sturgeon a 2014-es vesztes skóciai függetlenségi népszavazás után vette át a stafétabotot Salmondtól, végig világossá téve, hogy legfőbb célkitűzése egy újabb referendum és annak eredményeként a szuverenitás kivívása. A voks kiírásához elengedhetetlen London egyetértése, viszont ezt az egymást váltó öt brit miniszterelnök (sorrendben: David Cameron, Theresa May, Boris Johnson, Liz Truss és Rishi Sunak) egyike sem adta meg.
Míg múlt év őszén a felmérések még a függetlenségpártiak többségét mutatták, 2023 elejére az arány a 2014-es végeredmény szintje alá, mindössze 42 százalékra csúszott vissza. Ilyen körülmények között nem lehetett abban bízni, amit Nicola Sturgeon helyezett kilátásba, hogy a 2024-es brit parlamenti választás kimenetelét kvázi függetlenségi referendumnak tekinti és a remélt jó szereplés nyomán a Downing Street nem állhat tovább ellen az újabb népszavazásnak. Az SNP az elmúlt három brit parlamenti szavazáson nagy többséggel a legtöbb skóciai mandátumot szerezte meg, utoljára, 2019 decemberében 59 körzetből 48-at, így Westminsterben a harmadik legnagyobb frakcióval rendelkezik.
Látszólagos népszerűsége ellenére az elmúlt hónapokban gyülekeztek a felhők Sturgeon feje felett, és ahogy a volt új-zélandi kormányfő, úgy a skót vezető „sem várta meg, amíg lökik, inkább magától ugrott”.
Ha pályafutása természetesen nem is számít kudarcnak, munkássága több téren is egyre vitatottabbá vált. Világszerte megrökönyödést keltett az a múlt év végén elfogadott törvény, amely már 16 éven felüliek számára lehetővé tette volna a nemváltást, anélkül, hogy igényüket szigorú orvosi értékelések támasztották volna alá. London végül megtorpedózta a jogszabályt. Sturgeonnek kifejezett balszerencséje volt egy kirívó esettel. Alig néhány hete egy kétszeres nemi erőszak miatt elítélt skóciai férfi nőként azonosítva magát, és nemi átalakító műtétre készülésre hivatkozva elérte, hogy női börtönbe kerüljön. Noha a közfelháborodásnak engedve Sturgeon utasította a skót ítélet-végrehajtást, hogy amint ő nevezte, az „illetőt”, Isla Brysont, azaz Adam Grahamet helyezzék férfi elzártak közé, azóta sem árulta el, milyen neműnek tartja a bűnelkövetőt. Lehetetlen állapot alakult ki azzal, hogy az ügy lezáratlansága miatt azóta minden sajtótájékoztatót ez a téma uralt.
A Sturgeon megítélését előnytelenül befolyásoló további tényezők a decentralizált egészségügyi és oktatási politika alulteljesítése, a szigorú skót járványügyi stratégia eredménytelensége az ország többi részéhez képest, az alkoholfogyasztás visszaszorítását célzó kezdeményezés bukása, a várható élettartam 40 év óta legkomolyabb visszaesése. A ma születő skót férfiak becslések szerint 77 éves korukig maradnak életben, ami két évvel kevesebb az angol átlagnál és a legalacsonyabb az Egyesült Királyságban.
Nicola Sturgeon lemondása skóciai aktivisták szerint évtizedekre visszavetheti a függetlenséghez fűzött reményeket Igaz, egyben óriási lökést ad az Unió fennmaradásának. A váltás nagy nyertese a Munkáspárt lehet. Az SNP visszaszorulása óriási esélyt adhat Sir Keir Starmernek skóciai választókerületek megszerzésére és így a westminsteri mérleg nyelvének elbillentésére. A törékeny termetét meghazudtolva politikai óriásnak számító Sturgeon utódlására több, kevésbé villogó személyiség áll sorban. A legnagyobb esélyekkel a skót pénzügyekért felelős, mindössze 32 éves Kate Forbes, az SNP volt westminsteri frakcióvezetője, Angus Robertson és az első miniszter helyettese, John Swinney bír.
