Erőteljes csökkenésben van az ország népessége; a tavaly őszi népszámlálás most ismertetett előzetes adatai szerint tavaly október 1-jén Magyarország lakossága 9 millió 604 ezer fő volt. Az adat pedig még úgy is jóval alacsonyabb az előző népszámlálás adatainál, hogy csaknem 400 ezer olyan ember volt, akinek adatait a népesség-nyilvántartóból, a NAV nyilvántartásaiból vagy egészségügyi adatbázisokból kellett összeszedni a cenzust követően, mivel az összeírás zárásáig csak 9,2 millió kitöltött személyi kérdőív érkezett a KSH-hoz. Vagyis a valódi népességszám az említett 9,6 milliónál is alacsonyabb lehet.
Katona Tamás korábbi KSH elnök arról beszélt lapunknak, hogy a most nyilvánosságra hozott 9 millió 604 ezres létszám nem feltétlenül jelenti azt, hogy a „megtalált” 400 ezer ember valóban itthon is él. Mindössze annyi biztos, hogy
nem törölte például a TAJ számát, vagy adószámát, mert hazajár fogorvoshoz, vagy diákhitel tartozása van, amit a kint szerzett fizetéséből törleszt és így benne szerepel az adónyilvántartásokban.
A statisztikus ezért szakmai hibának tartja, hogy ezeket a vélhetően máshol élő magyarokat is a lakónépességhez sorolják a népszámlálási adatok ismertetésekor, holott ebben a körben csak azok szerepelhetnének, akik be vannak jelentve egy állandó lakcímre egy magyar településen és nincs máshol ideiglenes lakcímük, illetve azok, akik abban a községben, városban ideiglenes lakcímmel rendelkeznek.
A Központi Statisztikai Hivatal tegnapi sajtótájékoztatón ismertetett előzetes adatok így is minden eddiginél drasztikusabb, 3,4 százalékos – bő 330 ezres – visszaesést mutatnak a népesség számában. A csúcson, 1980-ban még 10 millió 709 ezren voltunk, a tíz évvel későbbi népszámláláskor 3,1 százalékos csökkenéssel már csak 10 millió 375 ezren, 2001-ben pedig újabb 1,7 százalékos visszaesést követően 10 millió 198 ezren. Az előző népszámláláskor, 2011-ben további 2,6 százalékos csökkenéssel már tízmillió alá kerültünk, most pedig az akkori 9 millió 938 ezerből is el kellett venni 3,4 százalékot, így jön ki a 9 millió 604 ezres létszám. Ráadásul ebben az is benne van, hogy közben 131 ezer bevándorló telepedett le a magyar településeken, azaz enélkül a visszaesés még nagyobb lenne.
A becslések egyébként tavaly még majdnem 90 ezer fővel jobb adatot jeleztek, a különbséget szakértők a kivándorlási adatok bizonytalanságával indokolják. A szomorú statisztika alapján több mint 1 millió 100 ezer főt veszítettünk 1980 óta – ez (az akkori) népesség tizede.
– Miközben folyamatosan csökken az ország népessége, mind a születési, mind a halálozási számok évente ingadoznak és területileg is változnak
– mutatott rá Kovács Marcell, a KSH népszámlálási és népesedési statisztikai főosztályának vezetője az adatok ismertetésekor. A két népszámlálás közti 11 évben 464 ezerrel többen haltak meg, mint ahány gyermek született, a tényleges fogyatkozás a bevándorlás miatt lett kevesebb.
Katona Tamás statisztikus, egyetemi tanár ugyanakkor szakmai csúsztatásnak tartja, hogy a népszámlálási adatok között szerepeltetik a javuló termékenységi arányszám alakulását, miközben tavaly 5 százalékkal kevesebb gyerek született, mint az előző évben. A tegnap ismertetett adatok alapján egyébként a magyar népesség 21 százaléka 65 év feletti idős, míg 15 százaléka 14 év alatti gyermek, és minél nagyobb egy település, arányaiban annál több idős lakosa van. A szakember szerint ez azt mutatja, hogy minél kisebb egy község, annál rövidebb ideig élnek az ott lakók. A népszámlálás adatainak területi összesítésekor az is kiderült, hogy csak Pest és Győr-Moson-Sopron megyében nőtt az előző összeírás óta a népesség, a többi megyében és a fővárosban is csökkent. A legnagyobb a visszaesés a megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban, de Budapesten is már csak 1 millió 682 ezren élnek.
