Takács Károly polgármester vezetésével a balatonvilágosi képviselő-testület többsége egy csütörtök reggel rendkívüli ülésén leszavazta az Aligai Fürdőegyesület (AFE) képviselőinek javaslatát, így az önkormányzat nem lép be a Club Aliga építési engedélye miatt az AFE által indított perbe.
A polgármester azzal indokolta a döntést – melyet 4:3 arányban szavazott meg a testület –, hogy az területen nincs közvetlen érintettsége a településnek. Ami annyiban igaz, hogy a Club Aliga 46 hektáros összterületének 80 százaléka a Pro-Mot Kft. tulajdona, 10 hektár (20 százalék) pedig az államé, melynek vagyonkezelési joga 2056-ig a cégé, viszont a partszakasz teljes átépítése, illetve esetleges lezárása esetén az aligaiak elveszítenék nemcsak strandjukat, de lejutásukat is a tóhoz. (Balatonaliga Balatonvilágoshoz tartozik).
Az AFE az ügyben közben azért egy (rész)sikert is elkönyvelhetett: a civilek bíróságon támadták meg a somogyi kormányhivatal építési engedélyét, melyet a hatóság a magaspartra tervezett öt, összesen 105 luxuslakást magába foglaló projekthez adott ki. A Pécsi Törvényszék pedig nemcsak befogadta az iratokat, hanem szerdán azonnali jogvédelmet rendelt el az ügyben, ami azt jelenti, hiába nyitotta meg a beruházó január 21-én az építési naplót, vagyis vette kezdetét hivatalosan az építkezés, a bírósági döntésig nem dolgozhatnak a területen. A végzés kimondta: a magaspart megbontásának környezeti hatása minden egyéb körülménytől függetlenül megállapítható, az közvetlenül érinti azt a közérdeket, amelyet a bíróságnak, mint védendő értéket, figyelembe kellett vennie.
– Nonszensz, hogy a polgármester és három testületi tag nem képviseli a helyiek egy jelentős részének az érdekeit
– mondta az ülés után lapunknak Bukovszki András, az AFE elnökhelyettese, önkormányzati képviselő.
A civilek immáron két és fél éve küzdenek a Club Aliga beépítése ellen: 2020 augusztusában a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítette a projektet, melynek megvalósulása esetén a Balatonvilágoshoz tartozó településrész lakóit és nyaralótulajdonosait ugyanúgy elzárnák a tóparttól, mint a rendszerváltás előtt évtizedekig, amikor a pártüdülő miatt számított megközelíthetetlennek a terület.
Lapunk a kezdetektől beszámolt a Club Aligával kapcsolatos eseményekről: a Balaton talán legértékesebb ingatlanán komoly fejlesztéseket tervezett a Pro-Mot Kft., melyben 2018-ban lett többségi, 75 százalékos tulajdonos az akkor még Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Appeninn Nyrt. Az Appeninn 2020 tavaszán Jellinek Dániel érdekeltségébe került, az idén tavasszal aztán meglepő módon ismét gazdát cserélt a Pro-Mot: március közepén a NER új csillagai közé tartozó Balázs Attila vezette Bayer Property vásárolta meg. Az eredeti tervek kikötőbővítésről, 122 szobás szállodakomplexumról és negyven kis házas nyaralóról szóltak, ehhez legyalulták volna a helyileg védett löszfal egy részét, a hajdani pártvezetők nyaralóhelyét, az Aliga II-t pedig felparcellázták. Tavaly nyáron aztán a beruházó azzal az indokkal vonta vissza engedélykérelmét, hogy a fejlesztéseket – a környezeti hatásvizsgálati eljárásban vizsgált és értékelt eredeti tervekhez képest – jelentősen eltérő műszaki tartalommal, „moderált” beépítési mértékkel kívánja megvalósítani. A civilek kissé megnyugodtak, hogy tiltakozásuk értő fülekre talált, ám az ősz végére kiderült, a beruházó csak a gigaprojekttel kapcsolatos, kötelező környezetvédelmi hatásvizsgálatot akarja elkerülni, és feldarabolva a korábban egységes projektet, immár részletekben engedélyeztetné az egyes építkezéseket, ügyelve rá, hogy egyik nagysága se érje el azt a szintet, hogy hatásvizsgálatra legyen szükség.
A nagy visszakozás után a beruházó most kisebb részekre bontva próbálja megvalósítani terveit a Club AligánálAz csak véletlenül, tavaly december 21-én derült ki például az AFE számára, hogy a kormányhivatal építési engedélyt adott a magaspart tetejére a Bayer Propertynek öt, lapos tetős, legmagasabb pontjukon 20 méter magas társasház építésére porta- és fürdőépülettel és külső medencével. Az engedély alapján 105 lakás épülhetne 145 garázzsal, s a kiemelt státuszt biztosító kormányrendelet 80 százalékos beépítést és 18 méteres magasságot tesz lehetővé, noha a helyi építési szabályzat csak 25 százalékos beépíthetőséget, és területtől függően 4,5-10 méteres épületmagasságot engedélyezne, ráadásul a 8 millió éves löszfalat is meg kellene bontani az építkezéshez.
Az önkormányzat azonban nemcsak a magaspartra tervezett luxusingatlanok ügyéből vonta ki magát. Múlt heti ülésén ugyanis úgy döntött, nem él elővásárlási jogával az Aliga II. felparcellázása ügyében. A Pro-Mot ugyanis tavaly év végén egyetlen kivétellel már el is adta az ingatlanokat: a legkisebb, 1865 négyzetméteres telek 354 millióért, a legnagyobb, a hajdani Castro- vagy Elnöki-villa néven ismert 5837 négyzetméteres ingatlan pedig 55 millió híján bruttó egymilliárd forintért kelt el, míg a hajdani Kádár-villa és környéke – 3095 négyzetméter – nettó 472 millióért cserélt gazdát. A tómederig nyúló, vélhetően a Balaton-part legexkluzívabbnak számító parcelláit jellemzően ingatlanfejlesztő-hasznosító cégek vásárolták meg. Amúgy a település mellett az állam sem élt elővásárlási jogával, hozzásegítve ezzel a Pro-Motot több mint hétmilliárd forint bevételhez.
Fél kilométeres elzárás
– Az érintett 15 telekből 13 előtt húzódott a parti sétány, vagyis elvileg az új tulajdonosok azt is beépíthetik, ugyanis a kiemelt státuszról döntő kormányrendelet a helyi rendelkezéseket felülírva megszüntette a közterület-jelleget, és megtiltja a parti sétány kialakítását – mondta Bukovszki András. Ami azt jelenti – folytatta –, hogy ha az új tulajdonosok élnek a lehetőséggel, a hajdani Alga II. területén, nagyjából 540 méter hosszan nem lehet majd megközelíteni a Balatont. Pedig a törvény szerint a tómedertől számított 30 méteren belül nem lehet építkezni. Amúgy a kormányrendelet eredendően szállodaépületre adott engedélyt, nem felparcellázott területekre épített luxusnyaralókra, vagyis ez az egész projekt szavai szerint törvényellenes.
