A 2013. évi földforgalmi törvény múlt év végi módosítását követően az erdőnek nem minősülő földeknél a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) már jogosult vizsgálni a szerződés szerinti vételárat is. (Az előző módosítási csomagban a bérleti díjak esetében kapott erre jogosítványt a NAK.) Újdonság, hogy a föld eladási ára 10 százaléknál nagyobb mértékben nem haladhatja meg az előző évben helyben kialakult szokásos és átlagos forgalmi értéket. Hogy ez valójában mekkora összeg, azt a köztestület által véleményezett, hatósági jóváhagyáshoz kötött ügyletek adataiból reprezentativitást biztosító módon határozza meg a kamara – derült ki a NAK kérdéseinkre adott válaszából. A kamara honlapján az adatok mindenki számára elérhetők lesznek, de egyelőre az előkészületek zajlanak, és az árképzés módszertanról is csak később adnak részletes információt.
Egyébként kíváncsiak lettünk volna arra is, hogy az aktuális földpiaci árakról a nyilvántartás mikor érhető el a kamarai honlapon, hol tart az adatbázisnak a létrehozása, az árak járásonként vagy településenként lesznek követhetőek, ingyenes lesz-e azok számára, akiknek ezt munkájukhoz használni akarják. Megkérdeztük azt is, hogy azokon a helyeken, ahol most már idestova 10 éve nem értékesítettek földet, ott a törvényben előírtaknak megfelelően, mi alapján állapítják meg a termőföld piaci értékét. Ezekre a kérdésekre azonban nem kaptunk választ.
– Az új rendelkezés nagyon álságos, hiszen a látszat a kevésbé tehetős gazdálkodók megsegítése, a valós szándék viszont az, hogy NER-közeli gazdálkodók tudják áron alul megszerezni az osztatlan közös tulajdonban lévő földeket
– állítja egy rábaközi gazdálkodó. Szerinte a törvény megszületésének oka lehetett az is, hogy a nagy állami beruházásokhoz szükséges termőföldek kisajátítását egyszerűbbé tegyék. Így sokkal könnyebben és gyorsabban lehet a tulajdonosokat kisemmizni - tette hozzá.
- Az ársapkával az Orbán-kormány a gazdáknak akar jót tenni, ez a társadalmi kör 99 százalékban a Fideszt támogatja, így voltaképpen a saját csapatukat erősítik – hangsúlyozta Raskó György agrárközgazdász. - Az eladó kényszerhelyzetben van, mivel csak az állam által ráerőltetett összegért értékesíthet, nem pedig annyiért amennyit egy piaci vevő fizetne neki. Akinek sok van, az most nem ad el földet, aki meg szeretne, az nem a többséget alkotó körhöz tartozik, és az állam számára politikailag érdektelen ember. A magyar falut uraló fideszes gazdák köre a hatalom megtartásához sokkal fontosabb az Orbán-kormány számára, mint az összehangoltan fellépni nem képes többi szereplő. Ezért született ez a nagy ötlet – tette hozzá.
Hogy az osztatlan közös tulajdonban lévő földeknek lehet-e valamiféle köze a múlt év végén módosított és májustól hatályos földforgalmi törvénynek, arra azt válaszolta, hogy igen. Az ugyanis fontos, hogy az a tulajdonos se tudja megkerülni a kiváltságosokat, aki nem közéjük tartozik, mert lehetőleg olcsón, a tőle megszerezhető föld is kell nekik, ami lényeges szempont volt az elgondolásban. Máskülönben a földdel kapcsolatos spekulációnak Brüsszel és a földalapú támogatás az oka. Mert ez egy nagyon vonzó jövedelem, amiért voltaképpen nem sok mindent kell csinálni. Az emberek többsége a hektáronkénti 80-90 ezer forintos földalapú támogatásért vesz földet. Amennyiben ez az uniós támogatás megszűnne, a föld ára is mérséklődne. Ám amíg a gyenge forint fűti a földvásárlási kedvet, elsősorban amiatt, hogy egyre nagyobb a kifizetett támogatási összeg, addig földet szerezni a befektetőknek is csábító üzlet. Mindenki érzi, hogy hosszú távon jól jár.
- A földárakkal együtt a bérleti díjak is elszálltak, ám a jó termelőnek a magas haszonbérleti díj mellett is érdemes földet művelni, mivel így is jövedelmezővé teheti tevékenyaégét – állapította meg Raskó György, a valamikori földművelésügyi tárca közigazgatási államtitkára. – Jelenleg 50-60 ezer magyar gazdálkodó végzi olyan jól a dolgát, hogy a földalapú támogatáson felül hektáronként 150-200 ezer forint a nyeresége. Az elmúlt év kivétel volt az Alföldön, ahol az aszály hatalmas károkat okozott, a Dunántúlon azonban továbbra is megvolt a remélt haszon.
A magas bérleti díj költsége megjelenik az élelmiszerek árában, de nem terhelhető át teljesen, hiszen akkor a fogyasztó az importból származó termékeket választaná. A jövőben egyébként kevésbé lesz érdekes ez a kérdés amiatt, hogy újból érkeznek gabonaszállítmányok Ukrajnából, ami nemcsak a bérleti díjakat, hanem a termelői árakat is leszorítja. Akkora az import mennyisége, hogy a magyar gazda ezután mind a gabonát, mind pedig az olajos magvakat csak 15-20 százalékkal olcsóbban tudja eladni -jósolja az agrárszakember. Az elégedetlenkedők hangját már hallatni lehet. Azokét meg különösképpen, akik tavaly rosszul spekuláltak, amikor a 150-160 ezer forintos árat is kevésnek tartották a kukoricáért, arra számítva, hogy idén tavasszal lesz az még több is, most meg beletörődhetnek, hogy tonnánként 100 ezer forintot sem kapnak érte - tette hozzá.
A törvény módosításai közé az ársapka beemelése azért is okozott meglepetést a gazdálkodók körében, mert mint mondják, ha valamikor, akkor mostanában valóban nem időszerű az árszabályozás.
- A jelentős infláció és az extrém magas bérleti díj miatt megállt a földértékesítés. A mozgás minimális a piacon. Hacsak nem muszáj valakinek, akkor nem adja el a földjét. A földvásárló pedig korábban csekély kamatért jutott kölcsönhöz, most meg kiugróan magas díjat fizet a pénz használatáért, és ilyen feltételek mellet már nem érdemes hitelt igénybe venni, amit jól tükröz a szerény érdeklődés, ezért érthetetlen számomra a döntés – mondta Gőgös Zoltán. Az agrártárca volt államtitkára szintén arra gyanakszik, hogy az osztatlan közös tulajdonban lévő földek megkaparintása lehet az árcsökkentés és az ársapka bevezetésének oka, hiszen így egyesek még viszonylag olcsón komoly termőterületekhez juthatnak hozzá. Talán nem véletlen, hogy a kormány az elaprózottság mielőbbi felszámolására törekszik, ez azonban nem egyszerű, egyelőre nincs is eredménye.
A környező országokban a miénknek csupán a harmadát teszi ki az élelmiszerek inflációja, az agrártermelők mégis jól élnek
Ha ársapkát nem is érdemelnek, a haszonbérleti díjakat is érdemes lenne áttekinteni – említette Gőgös Zoltán. Korábban, külföldi példák alapján javasolta, hogy régiós árakat alakítsanak ki a föld bérbeadására, ám ez a kezdeményezés nem járt sikerrel – folytatta. Így hiába kapják meg a gazdálkodók az uniós földalapú támogatást, azt rögtön tovább is adják, sőt mostanában ennek az összegnek megdöbbentő módon, majdnem a dupláját fizetik ki bérleti díjra olyan tulajdonosoknak, akiknek nincs semmi közük a mezőgazdasághoz, de így vagy úgy földhöz jutottak, amiből most pénzt csinálnak. Ezzel szemben a versenytársak, a csehek, a franciák, a lengyelek, továbbá az osztrákok és a szlovákok is más úton járnak. Náluk a tulajdonosi kör, nem pedig a bérlők művelik a földet. Mivel mi ezt nem így csináljuk, ez is közrejátszik abban, hogy az élelmiszer jóval drágább a hazai boltokban.
A legnagyobb spekuláns az állam
A gyenge magyar forint jóval spekulatívabbá teszi a piacot és szabadabbá az áremelési törekvéseket minden terméknél, de ne feledjük el azt, hogyha van spekuláns, az a magyar állam – jegyezte meg Raskó György. Szerinte tavaly ősszel szándékos volt a forint gyengítése. A Magyar Nemzeti Bank, a cinkostárs kormánnyal összehangolva mesterségesen tette meg ezt a lépést, hogy az a pénz, amit utóbbi az áprilisi választásra költött, mielőbb visszakerüljön a kasszába. Akkoriban 420-430 forint/euró szintre rontották le a forintot, és pont egy olyan időszakban, amikor a kereskedők a beszerzési szerződéseiket kötötték a szállítókkal, beleértve az import beszállítókat is. Akkor senki nem gondolta volna, hogy a szerződés után hirtelen vált egyet a kormány, mert megijedt a magas inflációtól és attól, hogy az emberek elkezdtek morgolódni. Most már visszament a forint arra az árfolyamra, ami többé-kevésbé reális árszint.
Az osztatlan közös gondjai
Becslések szerint a mezőgazdasági területek közel fele osztatlan közös tulajdonban van. A kormány szndéka, hogy a korábban keletkezett közös tulajdonokat felszámolja, illetve megakadályozza, hogy újak keletkezzenek. A januártól örökléssel földhöz jutott tulajdonostársak nincsenek könnyű helyzetben, ugyanis ha egyben akarják tartani a földterületet azt parcellánként nevesítve tulajdonukba veszik, vagy valamelyikük egyben a nevére veszi, de egyben el is adhatják, illetve extrém esetben ingyenesen felajánlhatják az államnak. Az örökség közös megtartására azonban nincs mód, azt öt éven belül meg kell szüntetni. A sok kis tulajdonos vélhetően elsősorban az eladás mellett döntene, amennyiben megfelelő vételárra számíthatna, ám az ársapka igencsak korlátozza a lehetőségeiket. Ugyan van arra mód, hogy 10 százaléknál nagyobb mértékben eltérjenek a "helyben szokásos", kialakult átlagártól, azonban annak indoklását a földkiadó bizottságnak (az agrárkamara helyi embereinek) el is kell fogadniuk. A vevők májustól egyértelműen jobb helyzetbe kerülnek a törvény módosításával.
