Magyarország és Franciaország is békét szeretne Ukrajnában, abban azonban különbözik a két ország megközelítése, hogy ezt hogyan, milyen taktikai lépéseken keresztül lehetne elérni - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Párizsban.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a francia kollégájával, Catherine Colonnával folytatott tárgyalását követően arról beszélt, hogy Magyarország szomszédos államként nap mint nap szembesül az ukrajnai fegyveres konfliktus drámai hatásaival, ezért az azonnali tűzszünetben és béketárgyalásokban érdekelt.
„A francia álláspont ebben a megközelítésében különbözik a mienktől, ahogy szinte az összes más európai ország álláspontja is különbözik a mienktől, és egy kivárás van arra nézvést, hogy talán lesz majd ukrán szempontból jobb hadihelyzet, amikor majd jobban lehet tárgyalásokat folytatni. Mi ebben nem hiszünk, mi azt gondoljuk, hogy az emberek szenvedésének most már véget kell vetni” - mondta.
Szijjártó Péter szerint „ami ezen kívül van, és ami nem európai uniós kérdés, de stratégiai, abban szinte mind egyetértünk vagy azonos megközelítést alkalmazunk”. Erre a legjobb példaként a nukleáris energia kérdését hozta fel, kiemelve, hogy a két ország együttesen küzdött azért, méghozzá sikerrel, hogy az Európai Unió fenntarthatóként ismerje el az atomenergiát. Emlékeztetett, hogy a szerződések értelmében egy német-francia konzorcium szállítja az irányítási rendszert az új paksi reaktorblokkokhoz, és míg Párizs már megadta a szükséges engedélyeket, Berlin még nem.
Szijjártó Péter sajnálatosnak nevezte, hogy a német kormány bizonyos miniszterei blokkolják a paksi beruházásban a Siemens Energy részvételét, s figyelmeztetett, hogy minden ország úgy állíthatja össze az energiamixét, ahogy azt a nemzeti érdekei dikálják. „A németek most ezt a jogunkat megkérdőjelezik, és ezzel a döntéssel, ezzel a blokkolással veszélybe sodorják a hosszú távú energiellátási biztonságunkat, ami elfogadhatatlan” - fogalmazott. Hozzátette, hogy a francia Framatome vállalat vezetőivel különböző terveket dolgoznak ki annak érdekében, hogy ha a német kormány kitart ezen „jogtalan” álláspontja mellett, akkor se szenvedjen csúszást a projekt.
A miniszter kitért az afrikai biztonság kérdésére is, s leszögezte, hogy Budapest és Párizs egyaránt azon az állásponton van, hogy Európa biztonságának megteremtése igazából Afrikából kezdődik. „Európa védelmét, a terrorizmussal szembeni fellépést, a migráció megelőzését Afrikában kell kezdeni. Mi készen állunk arra, hogy a franciákkal együtt, a franciákat támogatva, a franciákkal közös misszióban katonai szerepet is vállaljunk, mint ahogy vállaltunk eddig is Maliban” - jelentette ki.
A miniszter érintette az űripari együttműködést is, aláhúzva a jelentős francia részvételt a magyar űrprogramban. Továbbá kiemelte, hogy a francia vállalatok mára az ötödik legnagyobb beruházói közösséget alkotják Magyarországon, a kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke pedig tavaly meghaladta a tízmilliárd eurót és ezzel rekordot döntött. „Tehát ami a praktikus együttműködést illeti, ott van egy stratégiai érdekazonosság, van egy kölcsönös tiszteleten alapuló és kölcsönös előnyökkel járó együttműködés a két ország között” - összegzett.
