Miközben néhány helyen zavargások akadályozzák a mentési munkálatokat, a török hatóságok megkezdték a vizsgálatokat az épületösszeomlások ügyében. A BBC szerint eddig 113 ember letartóztatást rendelték el, közülük tizenkettőt már őrizetbe vettek. További letartóztatások is várhatók, de sokak véleménye szerint ezek csak elterelik a figyelmet a valódi bűnösökről és a kormány felelősségéről.
Már 40 ezer felett jár a török-szíriai földrengés halálos áldozatainak számaA szakemberek már évek óta figyelmeztettek arra, hogy az új épületek jórésze nem felel meg a földrengésbiztonsági előírásoknak, aminek elsősorban a korrupció és a kormányzati politika az oka. A török kormány rendszeresen adott „építési amnesztiát” – lényegében olyan törvényi felmentést, amely ellenérték fejében elnézte a szükséges biztonsági követelmények betartását. Mindezt Erdogan gazdaságfejlesztési politikája miatt, ami láthatóan a biztonságnál előbbre helyezte az építőipar növekedését - a földrengésveszélyes területeken is.
Az építkezési szabályokat az 1999-es izmiti 7,6-os rengés után megszigorították, nagyfokú épületmegerősítési programba kezdtek, az új házaknak szigorú biztonsági előírásoknak kellett megfelelniük. A legutóbbi építési amnesztiát 2018-ban fogadták el. A kormány szerint az országban található épületek több mint 50 százaléka az építési előírásokkal ellentétes volt. A z építési jogsértések túlnyomó többsége 1950 és 2000 között történt. 1999-ben vezették be a földrengésadót is, hogy az így befolyt összegből újjáépítsék a romba dőlt várost, és hogy megerősítsék az ország épületeit. A becslések szerint az elmúlt több mint húsz évben mintegy 38 milliárd dollárt szedtek be földrengésadó címén. A török ellenzék szerint Erdogan egy idő után az összegeket már nem újjáépítésre és katasztrófamegelőzésre fordította, hanem autópályák, vasútvonalak és egyéb, az eredeti céllal nem összeegyeztethető infrastrukturális fejlesztések születtek belőle, a kedvezményezett kivitelezők meg természetesen kormányhű vállalkozók voltak. Az ellenzék szerint a török költségvetésben már nincs is földrengésre való felkészüléssel kapcsolatos tétel.
A térdig érő város – Törökországi bevetés után a magyar mentőknek a traumákat is fel kell dolgozniukA felelősség így a már húsz éve a hatalmon lévő elnökig is elér. A kormány évek óta tartó amnesztiái gyakran egybeestek a választások előtti kampányolással, és sokan szavazatgyűjtési módnak tekintették. Egyes források szerint a földrengés miatt a májusban esedékes választásokat el is halaszthatják.
Nincs köze a török-szír földrengésnek a grúziai és romániai mozgásokhoz
Két egymást követő földrengést észleltek vasárnap Grúzia nyugati részén. Délben 4,4-es erősségű, majd egy 3,6-es erősségűt. A földrengés epicentruma Guria térség Ozurgeti járása volt, áldozatokról nem tudni. Mérsékelt erejű földrengést észleltek hétfő és kedd délután Románia déli részén is, Gorj megyében. Az amerikai földtani intézet (USGS) jelentése szerint a földmozgás 5-ös erősségű volt, 10 kilométeres mélységben történt Plosnita község közelében. Károkról innen sem számoltak be. Tóth Lászlót, a Georisk Földrengés Mérnöki Iroda ügyvezető igazgatóját arról kérdeztük, lehetnek-e ezek kapcsolatban a törökországi rengésekkel. A válasz egyértelműen nem, ezek a térségek más tektonikai szerkezet fölött terülnek el, a Törökország és Szíria alatti rezgések nincsenek összefüggésben a fenti területekkel. A Földön amúgy is több ezer földrengés történik évente, és még a Horvátországban most észlelt mozgás is a két évvel ezelőtti esemény utórengésének vehető. Ezek az események talán nem is lettek volna hírértékűek, ha nincs a nagy török földrengés: de emiatt máshol a továbbiakban sem várhatók rengések. Magyarországon sem, ahol Tóth Lászlóék egyébként százat is mérnek havonta, de ezek olyan kicsik, hogy 99 százalékuk nem is érezhető.
