Felborzolta a kedélyeket a múlt hétvégén napvilágra került hír, hogy az oxfordshire-i Ditchley Parkban kilépéspárti és az EU-tagság folytatását a kampány idején támogató maradók részvételével kétnapos, a közvélemény elől rejtve maradt találkozóra került sor. A beszélgetések a The Observerhez kiszivárogtatott információk szerint lényegében a Brexit megvalósításának fogyatékosságairól és a továbblépés lehetőségeiről szóltak.
Ami biztosnak látszik a kormányfő hivatalos szóvivőjének hétfői tájékoztatása alapján, az az, hogy maga Rishi Sunak is csak a baloldalhoz közel álló hetilapból értesült Michael Gove felzárkóztatási és lakásügyi miniszter, a Vote Leave kampány egykori frontembere részvételéről. Az Unióból való távozás egyik élharcosa azzal magyarázta jelenléte tényét, ami kétségkívül növelte a rendezvény utólagos hírértékét, hogy a kastélyba rendszeres és rangos külügyi tanácskozásokat szervező Ditchley Foundation kuratóriumának tagjaként került fel a meghívottak listájára. Mindeközben a szabályokat e téren úgy látszik jobban követő Munkáspárt vezetőjének szócsöve megerősítette, hogy Sir Keir Starmer áldását adta árnyék-külügyi, és védelmi miniszterei, David Lammy és John Healey bevonásához.
Ahogy erről hivatalos tájékoztatások helyett az Observer tudósított, a magánjellegű megbeszélés arra a kérdésre kereste a választ, hogyan lehet hasznosabbá tenni a Brexitet és javítani az európai szomszédokhoz fűződő kapcsolatokon. A vita alapját képező állásfoglalás elismerte: sokan érzik úgy, hogy az Egyesült Királyság mindeddig nem találta meg a helyét az Európai Unión kívül és a Brexit visszafogja a növekedést. Ezt az állandóan emlegetett tényt látványosan erősítette meg e hét elején az brit jegybank, a Bank of England monetáristanácsának az egyik független tagja, Jonathan Haskel közgazdász professzor, aki szerint
a Brexit nyomán kiesett befektetések a GDP 1,3 százalékának feleltek meg, jobban érthetően pedig minden egyes brit háztartásnak 1000 font kárt okoztak. Ez a büntetés 2026-ra elérheti a 2,8 százalékot.
Más államokra is érvényes nyilván a szakértő által levont következtetés: „Tapasztalatok szerint a kereskedelem megugrik, amikor országok kereskedelmi szövetségekhez csatlakoznak. Nagyon kevés a példa olyan nemzetekre, melyek visszavonulnának gazdasági blokkokból”.
A következetesen kilépéspárti Rishi Sunak a hét elején elzárkózott attól, hogy egyértelműen támogassa vagy elutasítsa a Ditchley Park-i párbeszéd gondolatát, de leszögezte, a kormánya a Brexit előnyeinek kiaknázásán fáradozik, élve a lehetőséggel, hogy a gazdasági növekedés felgyorsítása során másképp lehet csinálni dolgokat. Három évvel azután, hogy a szigetország bevágta maga mögött az EU ajtaját, nem számít ünneprontásnak bevallani, hogy a Brexit jelenlegi formájában nem vitathatatlan sikertörténet. Reálisan létezik viszont, és biztosnak látszik, hogy a torykat a dolgok jelenlegi állása szerint a jövő évi választások után váltó Munkáspárt sem latolgatja a visszakéredzkedést. A konzervatív szellemiségű Spectator hetilap napi online platformja nem is tudná jobban üdvözölni a konferencia kezdeményezését, csak azt bánja, hogy azon nem az igazi döntéshozók, hanem olyan, tiszteletben megőszült nagyságok jöttek össze, mint Michael Howard bukott pártelnök a toryk és Lord Peter Mandelson a Labour részéről. A portál kifogásolja, hogy a tanácskozás titkos volt, noha a realitáson alapuló politika követelménye lenne egy olyan központi kérdésről, mint a Brexit, nyíltan beszélni. Sam Leith, a cikk írója a demokrácia szempontjából nem tartaná a világ legrosszabb ötletének, ha Sunak és Starmer mindenki számára hozzáférhetően beszélgetne róla.
Az Independent eközben arról cikkezett, hogy az EU nem ünnepli a Bregretet, a kilépéspárti szavazók utólagos megbánását. Ha mindig ostoba elképzelésnek tartották is, tudják, nem lehet már visszafordítani. Az EU brit belügynek tekinti a Ditchley Park-i konferenciát, igazi fókusza változatlanul az északír helyzet rendezése. Keddi remények szerint a megállapodás akár két héten belül megszülethet, Rishi Sunak európai vezetőkkel esedékes megbeszélései alapján. A The Telegraph politikai főszerkesztője szerint az Egyesült Királyságból Észak-Írországba tartó árucikkekre piros és zöld folyosók új rendszerének bevezetésével nem vonatkoznak majd fizikai ellenőrzések. London kompromisszumra kész az Európai Unió Bíróságának szerepével kapcsolatban, tudomásul véve annak perdöntő szerepét Észak-Írországban vitás uniós ügyekben.
