A kérés az egyik fő üzenete volt az ukrán elnök múlt heti európai körútjának. Zelenszkij kívánságlistáján az invázió kezdete óta szerepelt, hogy Ukrajna F-16-os amerikai vadászgépeket kapjon, de Washington és Kijev is a tüzérségi és légvédelmi rendszerek, illetve páncélosok átadását tekintette előbbre valónak. Másrészt a szövetségesek tartanak a Kreml fenyegetésétől, hogy NATO-országok harci gépeinek átadását a konfliktus eszkalációjának tekintené, így január végén Olaf Scholz német kancellár és Joe Biden amerikai elnök is elzárkózott ettől. A háttérben azonban nem akadályozzák, hogy mások lépjenek.
Kijev kérésének új nyomatékot adott, hogy az orosz erők a múlt héten megindították régóta készülő offenzívájukat a luhanszki régióban, s tavasztól Ukrajna is támadni készül. Így néhány ország enyhített eddigi álláspontján. Rishi Sunak brit kormányfő szerdán felajánlotta ukrán vadászpilóták kiképzését, s megbízta védelmi miniszterét, vizsgálja meg, milyen repülőgépeket tudnának adni. Hollandia elsőként jelezte, kész küldeni néhányat F-16-osaiból, s Ukrajna ezt pénteken hivatalosan is kérte. Eduard Heger szlovák kormányfő a csütörtöki EU-csúcson ajánlotta fel segítségét, és másnap Pozsony is megkapta a hivatalos kérést. Szlovákia korábban 11 a hadrendből kivont, szovjet gyártmányú MiG-29-est ajánlott fel, miközben az Egyesült Államoktól megrendelt F-16-osok 2024 eleji érkezésére vár.
MiG-29. Gyártó: RSZK MiG, Szolgálatban: 1983 óta, darabszám: 1190, felhasználók: Oroszország + 30 ország, ár: 20 millió USD (1998), szerkezeti és maximális felszállósúly: 11 000 és 16 800 kg, hajtómű: két Klimov RD-33 utánégetős, sugárhajtómű, maximális sebesség: 2,25 Mach, hatósugár: 700 km, hatótávolság: 2900 km, maximális repülési magasság: 18 000 m, emelkedőképesség: 330 m/s, fegyverfelfüggesztő pont: 6
Lengyel kollégája, Mateusz Morawiecki is jelezte országa hajlandóságát, de a légierő 48 darab F-16-osából csak NATO-partnereikkel összefogva szállítanának. Közben arról tárgyalnak, hogy cserébe gyorsított ütemben kaphassanak meg Washingtontól már megrendelt F-35-ösöket. Varsónak is van MiG-29-es flottája, ennek átadását már tavaly márciusban, közvetlenül az orosz invázió kezdete után felajánlotta, de Washington ezt megvétózta. Lengyelország 2022 végén mégis átadott Ukrajnának néhány MiG-29-est, pótalkatrészként szállítva le azokat.
Mennek a nyugati harckocsik Ukrajnába, csak az a kérdés, hogy csinálnak nyarat a tavaszi sártengerbőlBár Kijev elsősorban a legtöbbet gyártott vadászgépek közé tartozó, a világ 25 országában használt F-16-osokra tartana igényt, Dmitro Kuleba külügyminiszter néhány napja úgy nyilatkozott: nem fontos, milyen típusokat kapnak. „A fő, hogy … megszűnjön ez a tabu. Majd utóbb eldöntjük, figyelembe véve a piaci elérhetőséget is, hogy melyik feladatra, mit választunk" - hangsúlyozta. Hogy az ígéretek mikorra válnak valóra, még nem látszik. Egy több ország által összedobott F-16-os flotta optimista vélemények szerint is csak az év végére kerülhet Ukrajnába.
A légifölény megszerzésére tervezett F-16 Fighting Falconok hozzáértők szerint felveszik a versenyt az orosz MiG és Szu vadászrepülőkkel. A 4. generációs gép modern navigációs rendszerei lehetővé teszik a célok hajszálpontos azonosítását, kifinomult rakétavédelmi rendszere van, emellett nagy hatótávolságú rakétákat is hordozhat. Fejlett repüléselektronikája, manőverezőképessége és fegyverzeti képességei ideális választássá teszik a légiharchoz és a támogató műveletekre is. Nyolc európai NATO-ország, köztük Norvégia és Románia is rendelkezik F-16-osokkal.
F-16 Fighting Falcon. Gyártó: Lockheed Martin, szolgálatban: 1978 óta, darabszám: 4604, felhasználók: USA + 25 ország, ár: 18,8 millió USD (1998), szerkezeti és maximális felszállósúly: 8272 és 16 875 kg, hajtómű: Pratt & Whitney utánégetős, kétáramú sugárhajtómű, max. sebesség: 2,05 Mach, hatósugár: 550 km, hatótávolság: 3200 km, maximális repülési magasság: 15 240 m, emelkedőképesség: 255 m/s, fegyverfelfüggesztő pont: 9+2
Macron elnök megengedő nyilatkozatai nyomán egy a francia légierő parancsnokságához közel álló tisztviselő 13, nemrég kivont Mirage 2000-C küldését nevezte az egyik lehetőségnek. Ez a 4. generációs, deltaszárnyú gép az Öböl-háborúban és a NATO afganisztáni műveleteiben is hatékony, kiválóan manőverező vadászgépnek bizonyult. Kis hatótávolságú rakétái és ágyúi lehetővé tennék, hogy drónokat fogjon el. Alkalmas a szárazföldi műveletek támogatásához is, de nem felszerelhető nagy hatótávolságú rakétákkal.
A legkézenfekvőbb megoldást keresve, Kijev nemrég arra kérte Berlint, hogy adja át PA-200 Tornado típusú repülőit. A német légierő ugyanis megkezdte ezek kivonását, hogy az amerikai F-35-ös vadászgépekkel váltsa fel őket. Olaf Scholz kancellár azonban kizárta ezt a lehetőséget. A változtatható szárnyállású, kétüléses vadászgépet a brit légierő (RAF) mellett, az olasz és a német is használta az Iszlám Állam (Daesh) terrorszervezete elleni iraki és szíriai csapásokban – a RAF szerint nagy eredményességgel.
PA-200 Tornado Gyártó: Panavia Aircraft, szolgálatban: 1979 óta, darabszám: 992, fő felhasználók: Német- és Olaszország, Szaúd-Arábia, Egyesült Királyság, ár: 18,8 millió USD (1998), szerkezeti és maximális. felszállósúly: 14 500 és 28 500 kg, hajtómű: két Turbo-Union utánégetős, kétáramú sugárhajtómű, maximális sebesség: 2,34 Mach, hatósugár: 1390 km, hatótávolság: 3890 km, maximális repülési magasság: 15 240 m, emelkedőképesség: 76,7 m/s, fegyverfelfüggesztő pont: 10
A Lengyelország és Szlovákia által felajánlott MiG-29-es a Szovjetunióban tervezett kéthajtóműves vadászrepülőgép, amelyet légifölény megszerzésére fejlesztettek ki. Számos feladat végrehajtására képes, és általában a levegő-föld fegyverzet használatához szerelték fel. A későbbi típusok gyakran rendelkeznek továbbfejlesztett hajtóművekkel, modern radar- és infravörös kereső- és követőszenzorokkal, valamint jelentősen megnövelt üzemanyag-kapacitással. A világ több mint 30 országa vásárolt MiG-29-eseket.
Mirage 2000C. Gyártó: Dassault Aviation, szolgálatban: 1984 óta, darabszám: 601, fő felhasználók: Franciaország, UAE, Tajvan, India, ár: 23 millió USD (1998), szerkezeti és maximális felszállósúly: 7600 és 16 500 kg, hajtómű: Snecma M53-P2 utánégetős, kétáramú sugárhajtómű, maximális sebesség: 2,2 Mach, hatósugár: 1550 km, hatótávolság: 3300 km, maximális repülési magasság: 18 000 m, emelkedőképesség: 285 m/s, fegyverfelfüggesztő pont: 9
A vadászgépek küldése erőteljes üzenet lenne
Bár egy nyugati repülőgépflotta jelentősen növelné az ukrán hadsereg képességeit, rendszerbe állításuk számos járulékos problémát vet fel. Bármilyen típus jöjjön szóba, ki kell képezni hozzá az ukrán pilótákat, akik jelenleg csak a légierejüket alkotó, több mint 30 éves szovjet gyártmányú gépekkel repülnek. Szakértők szerint a tapasztalt pilóták kiképzéséhez általában hat hónap kell, s kérdés, hogy ez mennyire rövidíthető.
A Typhoon gépeket és az F-16-osokat sima kifutópályákhoz tervezték, nem az Ukrajnában gyakori, egyenetlen talajon történő rövid leszállásokra - mondta Justin Bronk, a brit RUSI védelmi kutatóintézet munkatársa a France 24 televíziónak. A főbb ukrán bázisok kifutópályáinak újraburkolását és meghosszabbítását pedig az oroszok aligha néznék ölbe tett kézzel. Bronk szerint a Typhoon karbantartása meglehetősen bonyolult, speciális vállalkozókat és támogató berendezéseket igényel, amelyek szintén célponttá válhatnak. Ehelyett Ukrajna számára a svéd Gripen gépeket vagy F-18-asokat kellene elérhetővé tenni, amelyek minimális logisztikát igénylő, ideiglenes bázisokról is képesek működni.
Greg Bagwell, a Brit Királyi Légierő egykori parancsnoka és vadászpilótája ezzel szemben a nyugati harci gépek Ukrajnába küldés mellett érvel.
A kiképzés és a karbantartás várható nehézségeit kényelmes kifogásnak tartja. Meggyőződése szerint az elmúlt év alapján, amikor az oroszok repülőgép-vesztesége több mint a duplája volt a főleg MiG-29-esekkel repülő ukránokénak, Ukrajnában vannak jelenleg a világ a legtapasztaltabb pilótái. Ilyen kaliberű emberek szerinte 6-8 héten belül képesek lennének átülni egy új gépre. Szimulációval az alapokat gyorsan el lehet sajátítani. Kicsit nehezebb lesz a karbantartók dolga, de a „támogatott valóság” eszközeivel valaki a távolból is diktálhatja nekik a folyamatok egy részét. Ukrajna meg fogja ezt oldani – mondja.
Az egykori tábornagy szerint ha a Nyugat úgy dönt, hogy a segítségét a tankokra korlátozza, azzal gyengítené az ukránok morálját és azt a hitüket, hogy számíthatnak a támogatásunkra. Oroszorszéágnak viszont egyértelműen azt üzenné, hogy ha Vlagyimir Putyin elég keményen nyomul, akkor rákényszeríthet, hogy változtassunk a viselkedésünkön. Ellenben, ha átad modern harci gépeket, azzal „azt az erőteljes üzenetet fogja küldeni Oroszországnak, hogy nem hátrál meg és nem fogja korlátozni Ukrajnát.
– És ha továbbra is ezt akarják csinálni, akkor a nyugati ipar és fegyverzet teljes erejével fognak szembesülni.
Ami a katonai hatást illeti – mondja Greg Bagwell –, az F-16-os még mindig egy nagyon alkalmas platform. Jó radarral rendelkezik, emiatt az orosz lokátorok többsége fölött jól el tud repülni, s képes az orosz gépek túlnyomó többségét jóval azelőtt megtámadni, hogy azok támadhatnák. Az F-16-os apró, nehéz észrevenni a radaron, s még nehezebb szemmel követni a levegőben. S ez a tudat meg fogja rémíteni az Ukrajnába már most sem nagyon bemerészkedő orosz pilótákat. „Ha korlátozni tudjuk az orosz légierő befolyását a harctéren, az levegőhöz juttatja Ukrajnát. Biztosítani fogja, hogy a tüzérség, a HIMARS rakéta-sorozatvetők, a tankok és más fegyvernemek ugyanolyan jó hatásfokkal működjenek együtt, mint eddig, de anélkül, hogy a katonáknak aggódniuk kéne amiatt, ami felettük van. „Ennek a két dolognak a kombinációja óriási erejű lesz, és végül a legtöbb orosz rájön majd, hogy nem győzhetnek...”
