Ukrajna hónapok óta Leopard 2-es harckocsikat kért Németországtól, Olaf Scholz kormányának azonban csak a január 20-i ramsteini konferencián sikerült rávennie az Egyesült Államokat, hogy M1 Abrams tankjainak felajánlásával osszák meg az orosz fenyegetések kockázatait. A brit kormány addigra közölte, hogy Challenger 2-eseket küld Ukrajnának. E három típusnak – amelyekből az első kettő már számos konfliktusban, köztük az iraki és az afganisztáni háborúkban is bizonyított – a harcban álló felek várható új offenzíváiban főként a mindkét oldalon nagy számban használt T-72-es tankokkal kellene felvenniük a versenyt.
Szakértők a Leopardokat a világ legjobbjainak tartják az alap harckocsik (MBT) harmadik nemzedékében. A Bundeswehr 1979 óta használja ezek különböző változatait, s a világ 20 országában 3500 darab van belőlük hadrendben. Az utolsó előtti széria a Leopard 2A6, Németország ezekből ígért kezdetként 14 darabot. Több más ország is átad Ukrajnának Leopard 2-eseket, élükön Lengyelországgal. Az Egyesült Államoktól Ukrajna 31 darab Abrams M1A2 harckocsira kapott ígéretet.
LEOPARD 2A6 Gyártó: Krauss-Maffei Wegmann, 2001. Méret: 9,7/2,5/3,75 m (h/m/sz), súly: 62t, páncélzat: Chobham kompozit, fő fegyver: 120 mm-es sima csövű ágyú, erőforrás: V12 dízel - 1500LE, 25LE/t, maximális sebesség: 72 km/h, hatótávolság: 450 kilométer, személyzet: 4 fő
E két típus képességeit a szakértők közel egyenértékűnek tartják, beleértve a mindkettőben használt, német fejlesztésű, 120 milliméteres sima csövű ágyút, az ellenséges célpontokat érzékelő szenzoraikat, illetve a hőképes vagy lézeres tűzvezetés képességét. A Leopardokban és az Abramsokban is megtalálható a járművek közötti automatikus információcserét biztosító digitális technológia. A legénység túlélési esélyét javítja, hogy a lőszerek tűzálló módon elválasztott tárolóban vannak a torony mögött. A szervizelést könnyíti, hogy erőforrásuk a váltóművel együtt kiemelhető. Az Abramsok nagy hátránya viszont, hogy alapesetben kerozinnal működő gázturbinás hajtóművük sokkal magasabb fogyasztású, ezért utántöltésük logisztikailag nehezebb feladat, s az erőátvitelük bonyolultabb.
Az Egyesült Királyság 14 Challenger 2-est küld a következő hetekben. Az önálló fejlesztésű típus célmegjelölő és tűzvezető rendszerét kiválónak tartják, s az értékelések szerint a küzdőtér rendszerei nagyfokú védettséget biztosítanak vegyi és radioaktív szennyezés ellen. A kiegészítő, reaktív páncélzattal és más modulokkal együtt akár 75 tonnát nyomó brit tank azonban lényegesen lassabb, mint német és amerikai riválisai. Ráadásul huzagolt csövű ágyújához nem lehet a NATO szabványos lőszereit használni. A Challenger 2-őt a nyugati vetélytársaknál 15 évvel később kezdték gyártani, s külföldre csak Omán vett belőlük, így kevesebb vele a háborús tapasztalat.
CHALLENGER 2 Gyártó: Alvis/BAE Systems/Vickers, 1994. Méret: 11,6/2,5/3,5 m (h/m/sz), súly: 64-75t, páncélzat: Chobham kompozit, fő fegyver: 120 mm-es huzagolt csövű ágyú, erőforrás: V12 dízel - 1200LE, 16LE/t, maximális sebesség: 59 km/h, hatótávolság: 500 km, személyzet: 4 fő
A szövetségesek nagy számban küldenek Ukrajnába T-72B típusú, eredetileg szovjet gyártmányú, korszerűsített tankokat. E típuscsaládból 1984 óta mintegy 30 ezer példány szolgál a világ több mint 45 országában, s az orosz hadseregnél papíron közel tízezer van a BM sorozatból. Mozgékonysága igen jó, több országban mind a mai napig nem cserélték le az utódként kifejlesztett T-90-esekkel. Az 1990 után gyártott darabok korszerű tűzvezető rendszert kaptak, fedélzeti számítógéppel, küzdőterük vegyi és radioaktív szennyezés ellen védett. Célfelülete relatíve kicsi, de magas hőkibocsátása könnyen felderíthetővé teszi. Legnagyobb gyengesége a rendkívül nagy gyúlékonyság – az automata által betöltött lövedékek elégő hüvelyes lőportöltetei miatt.
Katonai elemzők széles körben tárgyalják, hogy az Ukrajnának ígért modern nyugati harckocsik megfordíthatják-e a háború menetét. Ezek tűzereje és szenzor-rendszere felülmúlja az orosz tankokét. Viktor Murahovszkij, az Arszenal Otyecsesztva orosz katonai folyóirat főszerkesztője ugyanakkor rámutatott, hogy szenzoraik látótávolsága és 3-5 kilométeres maximális lőtávolságuk csak elvi fölényt jelent, mert Ukrajna nagyrészt dombvidéki viszonyai között az összecsapások többsége 500-2000 méteren belül zajlik majd, s ebből a távolságból már „a mozgékonyabb orosz tankok ágyújából indítható, űrméret alatti, szárnystabilizált lövedékek átüthetik a nyugati tankok oldalpáncélját”.
M1A2 ABRAMS. Gyártó: General Dynamics, 1990. Méret: 9,7/2,4/3,7 m (h/m/sz), súly: 70t, páncélzat: Chobham kompozit, fő fegyver: 120 mm-es sima csövű ágyú, erőforrás: gázturbina - 1500LE, 21LE/t, maximális sebesség: 67 km/h, hatótávolság: 426 km, személyzet: 4 fő
Kérdéses, hogyan birkóznak meg a különböző tankok az Ukrajnára tavasszal és ősszel jellemző sártengerrel: a nyugati harckocsik jóval nehezebbek, mint az oroszok, de nagyobb fajlagos teljesítményük (LE/t) kisegítheti őket. Külön gondot jelenthet bevetésükben a támogatást nyújtó, páncélozott csapatszállító és harcjárművek sokfélesége (német Marderek, amerikai Strykerek, francia AMX10 RC-k). Ám a legfőbb problémát az idő szűkössége okozza. Az első német Leopardok és amerikai Abramsok ukrajnai érkezését március végére teszik. Lehet, hogy mire ezekből hadra fogható csapategységet állítanak össze, az újabb orosz támadás már folyamatban lesz.
Lélektan, hadvezetés és elköteleződés
Az ukrán katonák most szovjet típusú, többnyire T-72-es harckocsikat használnak a harctéren. Ezek könnyebbek és manőverezhetőbbek, de lényegesen kevesebb védelmet nyújtanak, ami a legénység alacsonyabb túlélési arányát eredményezi – mondta el az ukrán Espreso TV-nek egy légideszant dandár harckocsizó szakaszának parancsnoka. Vadim Usztimenko megjegyezte, a nyugati tankok kezelése bonyolultabb lesz a hadsereg számára, komolyabb páncélzatuk miatt sokkal nehezebbek is, de lényegesen jobb tűzerővel bírnak. A szovjet tankokban, az ágyú automata töltőberendezése kiváltja a negyedik embert. „De ha találat van a tankban, akár valahol az oldalán, akkor a jármű szerte tárolt lőszer fellángol, mint egy gyufa. A ’nyugati iskola’ ezzel szemben a tárolt lőszert védett helyen, a toronytól elszigetelve tartja. Ez a dandár egy másik tankosa szerint is komoly pszichológiai tényező, s azt jelenti, hogy „amikor tűz alá kerülsz, van időd dolgozni, és nem a menekülésen jár az eszed.”
T-72B. Gyártó: Uralvagonmas, 1984. Méret: 9,5/2,2/3,6 (h/sz/m), súly: 44t, páncélzat: BDD rétegelt/kompozit, fő fegyver: 125 mm-es sima csövű ágyú, erőforrás: V12 dízel - 800 LE, 18LE/t, maximális sebesség: 75 km/h, hatótávolság: 430 kilométer, személyzet: 3 fő
A harckocsik meghatározó szerepet játszanak a fegyveres összecsapások lefolyásában a második világháború óta. Fő jellemzőik a mozgékonyság, a védettség és a tűzerő, a jó tank ezek ideális arányára épül. Az Ukrajnának ígért Leopardok és Abramsok jók és megbízhatóak, tervezésük során törődtek a személyzet túlélési esélyeivel egy súlyos találat esetére is. Elektronikus, hidraulikus és mechanikus rendszereik kiforrottak, karbantartásuk, javításuk is egyszerű. De nem szabad csodákat várni tőlük – mondta el a Népszavának Solymos András ny. mérnök alezredes. A kezdetben várható néhány tucat, majd néhány száz harckocsi szállítása szerinte „nem csinál nyarat” az orosz-ukrán háború jelenleg közel ezer kilométernyi aktív frontszakaszán. Bármekkorák is a hozzájuk fűzött várakozások, a fegyveres harc sikere végső soron a fegyvernemek együttműködésén alapszik, ami pedig főleg a harcvezetés képességeitől, a rendelkezésre álló eszközöktől és a körülményektől függ – tette hozzá.
– A motivált, jól kiképzett, helyesen vezetett katona kulcskérdés. Hiába van kiváló harckocsim, ha nem tudom oltalmazni az ellenséges légierőtől egy kellően hatékony légvédelemmel és légifölénnyel, vagy ha tévedésből a saját tüzérségem zúdít rájuk tűzcsapást – hangsúlyozta Solymos András. Nagyon fontos még a katonák erkölcsi-politikai állapota, ami nyilvánvalóan jobb az ukrán oldalon. A tankok önmagukban sebezhetőek, ezért általában lövészekkel, páncélozott harcjárművekkel, repülőgépekkel együtt vetik őket be. Az elmúlt napok bejelentései a német Marder, amerikai Stryker és francia AMX10 RC harcjárművek átadásáról, valamint F-16-os vadászbombázók távlati szállításáról azt mutatják, hogy nyugati katonai vezetők ennek tudatában szervezik fegyverszállításaikat. Solymos András egyetértett azzal, hogy mindez jelentős fordulatot hozott a NATO- és más szövetségesek Ukrajna melletti elköteleződésében.
