Hiába Andrej Babis rendkívül piszkos kampánya a cseh elnökválasztás két fordulója között, ellenfele, Petr Pavel volt NATO-tábornok mondhatni kiütéssel győzött ellene rendlívül magas, több mint 70 százalékos részvétel mellett 58,32 százalékkal 41,67 százalék ellenében. A cseh társadalom megmozdult a populizmus ellen. Ez a folyamat nem most, hanem még a 2021. októberi parlamenti választáson kezdődött, amikor az akkori kormányfő Babist leváltották a hatalomból, s Petr Fiala vezetésével új kormány alakult. Ezúttal márciusban a szintén populista, orosz- és Kína-barát Milos Zeman elnök kénytelen távozni, aki öt éve egy szintén rendkívül piszkos, álhírekkel tarkított kampánnyal biztosította újabb öt évre a hatalmát. Pavel, aki maga is többször elítélte a populizmust, azonban hiteles személyiség benyomását keltette, ráadásul a cseheknek a jelek szerint elegük van azokból a politikusokból, akik olcsó trükkökkel és hamis állításokkal csapják be a választókat. Amint Petr Pavel győzelmi beszédében fogalmazott: ő nem győztesnek vagy vesztesnek tekinti választókat aszerint, melyik jelölt nyert. Itt értékek érvényesüléséről volt szó. Babis elképesztő lejárató hadjáratot indított ellene a lapjaiban és a köztéri plakátokon, amelyeken azzal vádolta ellenfelét, ha ő nyer, háborúba sodorja Csehországot. A választók túlnyomó többsége azonban átlátott a szitán. Különösen a városokban aratott Pavel, Prágában pedig egészen súlyos vereséget mért a volt kormányfőre, több mint 75 százalékos szavazati aránnyal.
Pavel ilyen mértékű győzelmében természetesen szerepet játszott az is, hogy három elnökjelölt is őt támogatta, de ami alighanem még a közvélemény-kutatókat is meglepte: a választók hallgattak is jelöltjükre és elmentek szavazni a második körben.
A jelenlegi államfő, Milos Zeman megbízatása március 8-án éjfélkor jár le. Már másnap a cseh képviselők és a szenátorok közös ülést tartanak, Pavel ekkor teszi le az elnöki esküt. Ezt követően 21 ágyúlövés hangzik el, és az új elnök beszédet mond.
Bár több mint egy hónap maradt a beiktatásig, már most komoly előkészületeket tesznek az elnöki hivatal átvételére.
Megszervezik első külföldi látogatásait, maga Pavel azt közölte, hogy Szlovákiába, Lengyelországba és Ukrajnába is el kíván látogatni.
Ha Zeman olyan lépéseket akar tenni távozása előtt, amelyekkel Pavel nem értene egyet (például ellentmondásos kegyelmi kérvényeket adna), az új elnök megkérheti Zemant, hogy hagyjon fel terveivel.
Felderítőként szolgált
Petr Pavel 1961-ben született, édesapja, a csehszlovák néphadseregbejón szolgált ezredesi rangban, tudósítóként dolgozott, és az elektronikus felderítésért, többek között a NATO hadseregek üzeneteinek lehallgatásáért és elemzéséért volt felelős.
Maga Petr Pavel 1979-től 1983-ig a Vyskov-i Szárazföldi Erők Katonai Főiskoláján tanult. 1988-ban ejtőernyős-felderítőként szolgált Prostejovban. Életútjának leginkább vitatott része az volt, s ezt Andrej Babis a kampányban sokszor felhánytorgatta neki, hogy Pavel 1983-ban kérte felvételét a Csehszlovákiai Kommunista Pártba (KSC), ahová 1985-ben vették fel, majd egy alapszervezet elnöke lett. (Mellesleg Babis is kommunista párttag volt.)
Az 1989-es bársonyos forradalom után külföldi tanulmányait az Egyesült Államokban (Defense Intelligence College, Bethesda) és az Egyesült Királyságban (Camberley Staff College, majd a londoni Royal College of Defence Studies) folytatta, végül 2005-2006-ban a londoni King's College-ban nemzetközi kapcsolatokból szerzett mesterdiplomát.
1991-ben a Cseh Köztársaság hadseregének vezérkarába került, majd az 1990-es években a hadsereg hírszerző szolgálatánál dolgozott.
Hősnek tartják Párizsban
Részt vett az UNPROFOR jugoszláviai békefenntartó missziójában, ahol 1993 januárjában egy önkéntes művelet keretében egysége több mint 50 francia katonát mentett ki a szerbek és horvátok közötti háborús övezetből. Ezért a küldetésért Pavel megkapta a legmagasabb francia katonai kitüntetést, majd „rendkívüli bátorságáért” a legmagasabb állami kitüntetést, a Becsületrendet, ezt követően Václav Havel néhai cseh elnök a Hősiességért Érdemrenddel tüntette ki.
Így vélekedik a háborúról
Petr Pavel szerinte a Nyugatnak határozottabban kellett volna fellépnie Oroszország ellen rögtön azután, hogy annektálta a Krímet, és az oroszbarát szakadárok ellenőrzése alá vonta a Donbász egyes részeit. Kezdetben úgy vélte, az oroszok képesek lesznek megtartani mindazt, amit elfoglaltak, és Ukrajnának nem lesznek elegendő erőforrásai ahhoz, hogy még a nyugati országok segítségével is kiszorítsa az orosz hadsereget, beleértve a Krímet. 2022 decemberében azonban már úgy vélte, Ukrajna megnyerheti a háborút, és rámutatott a Kijevnek nyújtott segítség fontosságára Csehország biztonsága szempontjából; azt is közölte, tárgyalni kell az oroszokkal és kölcsönös megértésre kell törekedni. A háború esetleges befejezése után nem számolná fel teljesen a kapcsolatokat Oroszországgal, legalábbis ha Moszkva maga is normálisabb kapcsolatokat kezdeményez a külvilággal, és tiszteletben tartja a szomszédos országok szuverenitását.
2002 és 2007 között egymás után volt a rendkívüli erők parancsnoka, az egyesített erők parancsnokhelyettese és a Védelmi Minisztérium igazgatóhelyettese. Többféle katonai diplomáciai pozícióban képviselte a Cseh Köztársaságot Belgiumban, Hollandiában és az Egyesült Államokban.
Az Egyesült Államok 2003. márciusi iraki inváziója idején, amikor összekötő tisztként szolgált az amerikaiak katari főhadiszállásán, arra figyelmeztetett, hogy Irak tömegpusztító fegyvereket vethet be a megszálló erők ellen. Václav Klaus elnök 2012. június 29-én cseh vezérkari főnöknek tette meg, ő lett az első olyan személyiség ezen a poszton, aki előzőleg külföldi katonai misszióban vett részt.
2014. július 21-én Bohuslav Sobotka szociáldemokrata kormánya a 2015-2018-as időszakra a NATO Katonai Bizottságának elnökévé nevezte ki Pavel Pavel-t, ez a második legfontosabb tisztség a főtitkári után az észak-atlanti szövetségben. A NATO Katonai Bizottsága a szövetség legfelsőbb katonai szerve, amelyben a tagországok vezérkari főnökei képviseltetik magukat. Ez a testület ad utasításokat a NATO két meghatározó stratégiai parancsnokságának.
Az orosz veszélyről
Ami politikai nézeteit illeti, 2016-ban annak a véleményének adott hangot, hogy Oroszország veszélyesebb, mint az Iszlám Állam, a terrorizmus és a menekültek fenyegetését pedig túlbecsülték Csehországban, tette hozzá. A szíriai Afrínban 2018 januárjában kezdődött török invázióval kapcsolatban, amely a Törökország által terroristáknak bélyegzett szíriai kurdok ellen irányult, kijelentette, „minden országnak joga van az önvédelemhez, de fontos, hogy azt megfelelően hajtsák végre”, és mint mondta, Törökország tájékoztatta a katonai műveletről a NATO-t. Rámutatott, hogy a kurdokat nem szabad homogén csoportnak tekinteni, és kijelentette, egyesek közülük ténylegesen szélsőségesek ellen harcolnak.
Már régóta találgatások jelentek meg a cseh sajtóban arról, hogy Petr Pavel részt vehet az elnökválasztáson. Neve már 2015-ben megjelent az esetleges államfőjelöltek esélyeit firtató közvélemény-kutatásokban, ugyanakkor a 2018-as elnökválasztáson még nem jelöltette magát. Tavaly nyáron jelentette be, láírásokat gyűjt az elnökválasztáson való indulásért. A kampányt támogatói adományokból finanszírozta, és mint közölte, 3 millió koronánál többet egyetlen adományozótól sem fogad el. Hivatalosan aztán 2022. szeptember 6-án jelentette be jelöltségét az elnöki tisztségre. Választási szlogenje így hangzott: "Hozzuk vissza a rendet és a békét a Cseh Köztársaságba", Mint mondta, pártoktól független elnök lesz. Kijelentette, hogy a Cseh Köztársaság olyan államfőt érdemel, aki válság idején higgadtan és világosan beszél, mérsékli az indulatokat. A flanelingek, amelyekben a jelölt rendszeresen megjelent, Pavel kampányának egyfajta jelképévé váltak. Sőt, egyes kommentátorok "flanelforradalomként" emlegették. Elemzők szerint Pavel kampánya volt a leggyakoribb célpontja a dezinformációnak, álhíreknek.
Liberális nézetek
Pavel többször is aktív cseh EU- és NATO-tagságot szorgalmaz, támogatja az eutanázia bevezetését, és ellenzi a halálbüntetést. Nem vétózná meg a melegházasságról szóló törvényt vagy az összeférhetetlenségi törvény szigorítását.
Figyelmeztetett a populizmus veszélyeire, amely szerinte a társadalomban növekvő feszültségekhez vezet, és ugyanolyan veszélyes, mint a külső fenyegetések.
Újabb csapás a magyar diplomáciára
Megszokhattuk már, hogy a magyar diplomácia a vesztes jelöltet támogatja az egyes választások előtt, így volt ez Donald Trump amerikai, vagy Jair Bolsonaro brazil elnök esetében. Ám Andrej Babis is tudna mesélni erről, hiszen a 2021 októberi parlamenti választás előtt Orbán Viktorral tartott közös sajtótájékoztatót, de végül elvesztette a voksolást. Most ugyan a magyar miniszterelnök nem bukkant fel közvetlenül a választási kampányában, de Orbán gratulált neki, amikor Babist felmentették a Gólyafészek ügyben, melynek során uniós pénzek törvénytelen felhasználásával vádolták, Novák Katalin köztársasági elnök tavaly decemberben pedig az ő és Aleksandar Vucic szerb elnök társaságában – ahogy Novák Katalin Twitter oldalán fogalmazott „barátaival” – kereste fel a szerb-magyar határon a kerítést.
