Beiktatták Mario Vargas Llosa Nobel-díjas perui-spanyol írót csütörtökön a Francia Akadémia tagjai, a „halhatatlanok” közé, elsőként a nem franciául alkotó szerzők közül. A párizsi eseményen Llosa francia nyelven tartott beszédében az irodalom szerepét méltatta a demokrácia fenntartásában.
Az író elismerően szólt a francia irodalomról, és úgy méltatta: „az egész világot egy jobb világról engedte álmodozni”.
A regény megmenti a demokráciát, vagy vele együtt zuhan a szakadékba és tűnik el
– fogalmazott Llosa, aki élesen bírálta Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszerét.
A ceremónián I. János Károly volt spanyol király is részt vett a 86 éves szerző meghívására. Mario Vargas Llosát 2021 novemberében választották be a Francia Akadémia tagjai közé. A 2010-es irodalmi Nobel-díj birtokosa soha nem publikált francia nyelven, noha folyékonyan beszél franciául, mivel 1959-ben Párizsba emigrált. Ugyanakkor műveinek nagy többsége franciául is megjelent, és ő a külföldi szerzők közül elsőként került be még életében, 2016-ban a nagy klasszikusok műveit magába foglaló rangos Pléiade-kollekcióba.
A Francia Akadémiát 1635-ben, XIII. Lajos király főminisztere, Richelieu bíboros támogatásával hozták létre. Máig a legrangosabb francia kulturális intézmény, fő feladata őrködni a francia nyelv fölött és összeállítani, gondozni annak szótárát. Tagságát negyven akadémikus alkotja, akik életük végéig az intézmény tagjai maradnak, és ezért nevezik őket „halhatatlanoknak”. A megüresedő helyekre a többiek választják meg az utódot a francia kultúra, és általában a társadalom arra legméltóbbnak tartott személyiségei közül.
Célkeresztben Vargas Llosa