„Nem a magyarokat kritizálom. Nekem is nagyon jó magyar gyökereim vannak, öt évig éltem Magyarországon, jól értek magyarul, szeretem a magyarokat. Ez nem a nemzetek konfliktusa. Ez egy konkrét politika kritikája. Aki Meciart kritizálta, nem volt Szlovákia ellensége. Meciar nem volt egyenlő Szlovákiával, ahogy Orbán sem Magyarországgal.” – írta Rastislav Kácer szlovák külügyminiszter Facebookon közzétett bejegyzésében arra a diplomáciai és szlovák belpolitikai botrányra reagálva csütörtökön, amelyet egy kedd esti televíziós interjúja robbantott ki.
A Markíza Televízió egyik műsorában ugyanis arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy eljuthat-e a magyarországi politika oda, hogy területi igényeket támaszt Szlovákiával szemben, a szlovák diplomácia vezetője azt mondta, ha Vlagyimir Putyin sikeres lett volna Ukrajnában, Magyarországnak már területi követelései lettek volna Szlovákiával szemben.
Szavaira elsőként Igor Matovic bukott exkormányfő és expénzügyminiszter, valamint populista pártja, az OLaNO magyar nemzetiségű parlamenti képviselője, Gyimesi György reagált szerdán, bocsánatkérést követeltek Kacertől Magyarország irányába. A külügyminiszter elutasította a bocsánatkérést. „Senkitől nem fogok bocsánatot kérni azért, hogy az országunk érdekeit védem. Azért, hogy az országunk területi integritását, szuverenitását és szabadságát a diplomáciai erőfeszítések szent gráljának tartom" - fogalmazott.
Budapest is lépett, szerda este berendelte Szlovákia budapesti nagykövetét Menczer Tamás külügyi államtitkár, magyarázatot követelve a szlovák tárcavezető „elfogadhatatlan” mondatai miatt, amelyek „nonszensz hazugságok”. A magyar külügy szerint Kácer azért támadja Magyarországot, mert a magyar kormány békepárti és szankcióellenes. „De ezen akkor sem változtatunk, ha ez nem tetszik Kacér miniszter úrnak”.
A magyar–szlovák kapcsolatokban nem Kacer tavalyi kinevezésével jelent meg a feszültség. A kétoldalú viszonyt uraló feszültségek azonban az utóbbi években állandósulni látszanak. A 2020 tavaszán hivatalba lépett Matovic-kormánnyal felemás volt a kapcsolat, annak ellenére, hogy a populista Igor Matovicnak nem volt kifogása budapesti kollégája illiberalizmusa, sajátos jogállamiság és demokrácia értelmezése ellen. Ámde az akkor még négypárti, tavaly felbomlott koalíció két pártja, köztük az akkori külügyminisztert is adó liberális SaS, rendre bírálta az Orbán-kormányt. Pozsony precedens nélkülit lépett és a magyarországi támogatások ellen emelt szót, gyakorlatilag leállítva a Budapest számára legfontosabb szálat – a műemléképületek és földek felvásárlását és nem tette lehetővé a sokmilliárdos gazdaságfejlesztési program szlovákiai lebonyolítását. Korcok átláthatóságot és egyeztetést kért e nagyszabású támogatások kérdésében, mire Budapest inkább leállította azokat.
Pozsony ugyanakkor szóvá tette a magyar kormányzati képviselők szlovákiai „magánútjait” illetve az ezek során elhangzott, sokszor nagy port keverő beszédeket is.
Korcok és a liberálisok nyári távozása után sem lett jobb a viszony, a karrierdiplomata Kacer, aki korábban magyarországi nagykövetként is szolgált már hetekkel Orbán Viktor tavaly őszi nagy-magyarországos sálbotrány előtt szót emelt a budapesti kormányzat revizionista jelképhasználata miatt, majd a miniszterelnököt is hevesen bírálta a szurkolói sál miatt, ami akkor is államközi feszültséghez vezetett. Ezt tetézte Szijjártó Péter decemberi pozsonyi látogatása, amikor nemcsak tárgyalt, hanem közös sajtótájékoztatót is tartott az ellenzéki pártvezér, a szlovák belpolitikai válság nyomán a hatalomba visszatérni készülő Robert Ficoval, aki „Brüsszel” és az ukrajnai fegyverszállítmányok kapcsán is az Orbán-kormányéval azonos álláspontot képvisel.
Kacert az Orbán-kormánnyal jó kapcsolatot ápoló két jelzett politikus a „magyar kártya” előhúzásával vádolta meg. Rigó Konrád, az egységes magyar párt, a Szövetség Híd platformjának elnöke szerint azonban épp Matovic és Gyimesi, „a szlovák populista politika nagymesterei” vették elő és dobták be a választási kampányba a „magyar kártyát” Kacer „nagyon szerencsétlen” kijelentése kapcsán. „Szlovákiai magyarként engem nem zavar, ha valaki Orbán Viktort vagy a Fidesz-kormányt kritizálja. Az viszont zavar, ha valaki emiatt a Szlovákiában élő magyarok nevében, vagyis az én nevemben is megsértődik”, írta a magyar politikus.
A szlovák külügyminiszter „unortodox” megnyilvánulása vélhetően nem teljesen független a szlovák választási kampánytól, de nem is szűkíthető le erre. Az ukrajnai háború kitörése óta a magyar kormány vélt vagy valós területi igényei többször felmerült, nem csak a szomszédos országok médiáiban, hanem vezető nemzetközi lapokban is. Az Orbán-kormány oroszbarát álláspontját tetőzve ezidőben fokozta a nemzetközileg revizionistának tartott történelmi szimbólumok iránti rajongását, a miniszterelnök sálján túlmenően is, kiállva amellett is, hogy a magyar fociultrák Nagy-Magyarország térképeket is bevihessenek a stadionokba. A szomszédos államok egyre ingerültebben reagálnak, mint láthattuk a sálbotrány vagy miniszterelnökünk azon mondata kapcsán, hogy nekünk is lenne tengeri kikötőnk, ha azt nem vették volna el tőlünk. Minap Bukarest kérette be a magyar nagykövetet Németh Zsolt székely zászlós bejegyzése miatt, a román média pedig azonnal emlékeztetett, hogy a magyar kormánytagok az utóbbi időben egyre gyakrabban használnak revizionista szimbólumokat.
Minden bizonnyal alaptalan félelmekről és túlreagálásokról van szó, de ezt az Orbán-kormány irreális megnyilvánulásai éltetik.
