- „Nincsenek olyan szavak, amelyekkel kifejezhető lenne az a dráma és az a borzalom”

– Nincs az a nyelv és nincsenek olyan szavak, amelyekkel kifejezhető lenne az a dráma és az a borzalom, ami itt van – nyilatkozta a Népszavának a szíriai Latakia városából Solymári Dániel. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat nemzetközi programjának vezetője elmondta, tíz éve vannak jelen Szíriában, de a háború alatt sem tapasztalt ekkora kétségbeesést. – Szíria egy elárult nemzet képét mutatja, ahol még mindig terrorista csoportok ellenőrzik az utakat, tartanak megszállva területeket. A széthullott állam, a zajló háború, a szankciók, és az országba való bejutási nehézségek miatt itt nincsenek nemzetközi mentőcsapatok. A helyiek kézből kézbe adogatva bontják el a romokat és kutatnak túlélők után.

A kórházak működnek ugyan, de nem győzik a sérültek ellátását, ezért is állnak hosszú, folyamatos sorok a máltaiak orvosi egységei előtt. A szolgálat háromfős csapata Latakiában és Aleppóban állított fel egy-egy mobil klinikát, ezekben kisebb műtétek is elvégezhetők. Ezen kívül a két városban két-két, háziorvosi rendelővel egyenértékű mentőautóval látják el a rászorulókat.

Szíriában földrengés nélkül is gyakorlatilag mindenki rászoruló. Solymári Dániel arról is beszélt, hogy a háború során az épületek jelentős része statikailag meggyengült, „ehhez adódik a közel-keleti építési módszer - gyakran kötés nélkül rakják egymásra a köveket, ami nem egy stabil építkezési mód, így ezek az épületek valóban kártyavárként dőlnek össze". Nem csoda, hogy az utórengésektől tartva sokan nem akarnak visszamenni a otthonaikba, inkább autóikban alszanak. Éjszaka fagypont alá süllyed a hőmérséklet, az előző este szakadt az eső is. Az áram- és üzemanyag-ellátás folyamatosan akadozik, internet és telefonszolgáltatás is esetleges a rengés által érintett területen. Ezeknek az embereknek, nőknek és gyerekeknek a mindennapi túlélése van veszélyben - fogalmazott Solymári Dániel.

Törökországban a mentőcsapatok emberfeletti munkával dolgoznak, köztük a magyarok is, akiknek már 21 túlélőt, köztük öt gyermeket sikerült kimenteni a romok alól. A HUNOR mentőcsapat szakemberek a nap 24 órájában a kárterületen vannak és túlélők után kutatnak. A tizenhat túlélő mellett tizenhat elhunyt holttestét emelték ki. A gyakori és erős utórengések ellenére is folyamatosan dolgoznak egy, az oldalára dőlt húszemeletes épület romjainál Antakya városában. A túlélők romok alatti helyzetét keresőkutyák, vékony résekbe is bedugható keresőkamerák és akusztikus személykeresők segítségével határozzák meg. A túlélők helyzetének beazonosítása után törnek utat hozzájuk, ami gyakran órákba telik. A törmelék és többtonnás vasbeton-darabok elmozdítását és rögzítését úgy kell elvégezni, hogy biztonságosan hozzá tudjanak férni a sérültekhez. A kimentésüket követően az egészségügyi személyzet megvizsgálja és elsősegélyben részesíti őket, majd átadják a sérülteket a török hatóságoknak. Időközben tizenhat szakemberrel megérkezett a TEK speciális egysége is. A kilenc egészségügyi és a hét alpintechnikai és műszaki képességben jártas szakember a HUNOR mentőszervezettel közösen fog dolgozni. Így összesen már hét alakulat 156 fővel és 28 kutyával dolgozik az országban. 

Lapzártánkkor már a 11 ezret is meghaladta a halálos áldozatok száma Törökországban és Szíriában. A sebesültek száma 50 ezerre tehető, és eddig 6444 összeomlott épületet regisztráltak. Még mindig több ezer ember van a romok alatt, a fagyos időjárás pedig egyre csökkenti a túlélési esélyeket. A halálos áldozatok száma mindkét országban várhatóan tovább fog emelkedni.

ahogy az emberek kezdenek felocsúdni a földrengés okozta kezdeti sokkból. A panaszok többsége a hatóságok lassú reakciója, az ilyen helyzetben is akadálypályát jelentő bürokrácia, valamint a forráshiányok, a megközelíthetőségi problémák, továbbá a túlzsúfolt repülőterek miatt érkeztek. Recep Tayyip Erdogan elnök szerdán elismerte, hogy voltak problémák az első napokban. Elismerte ugyanakkor, hogy az üzemanyag-ellátással továbbra is gondok vannak a katasztrófa sújtotta térségben. Bejelentette, hogy a károsult családoknak 10 ezer líra (mintegy 192 ezer forint) anyagi támogatást nyújt a kormányzat.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Ulf Kristersson svéd miniszterelnök bejelentette, hogy a török hatóságokkal együttműködve kívánnak adományozói konferenciát szervezni, amelynek célja az uniós tagállamok, a szomszédos országok, az ENSZ-tagok, a nemzetközi pénzügyi intézmények és más érdekelt felek pénzügyi hozzájárulásainak összehangolása.